| Előszó helyett (írta Gerolf Steiner) | 11 |
| Történeti bevezetés | 15 |
| Módszertan | |
| A biológiai gondolkodás | 29 |
| A fizikai és a biológiai kutatás céljainak különbözősége | 29 |
| A fizikai visszavezetés határai | 31 |
| Az ontológiai redukcionizmus | 33 |
| Az evolúciós eredet mint a visszavezetés határa | 36 |
| A "mi végre?" kérdése | 38 |
| Finalisztikus és kauzális természetszemlélet | 46 |
| A kutatás módszerei a biológiában, főként az etológiában | 50 |
| A rendszer vagy a teljesség (az "egységes egész") fogalma | 50 |
| A megismerés lépéseinek a rendszerjelleg által megszabott sorrendje | 52 |
| Az érzékelés kognitív teljesítménye | 54 |
| Az úgynevezett műkedvelés | 60 |
| Szabadon és fogságban élő állatok megfigyelése | 61 |
| Szabadon élő szelidített állatok megfigyelése | 65 |
| Az állatok ismerete mint kutatási módszer | 66 |
| A teljesség igényét kielégítő kísérlet | 67 |
| A tapasztalatszerzést kizáró kísérlet | 71 |
| Az egységes egész viszonylag független építőkő | 79 |
| A rendszerjelleget figyelembe nem vevő módszerek teljesítőképességének korláta a magatartás-kutatásban | 81 |
| Az atomizmus | 81 |
| A magyarázati monizmus | 82 |
| A behaviouristák operacionalizmusa és magyarázati monizmusa | 83 |
| Az összehasonlító módszer a törzsfejlődés kutatásában | 87 |
| A törzsfák rekonstrukciója | 87 |
| A törzset meghatározó jellegek | 89 |
| A növekedési hipotézis | 96 |
| A kövületek bizonyító anyaga | 97 |
| A homológia és annak kritériumai | 100 |
| A jellegek számára vonatkozó homológiakritérium | 100 |
| A funkció különbözősége és a konvergens alkalmazkodás | 102 |
| Az analógia mint az ismeretek forrása | 104 |
| A homoiológia jelensége | 107 |
| A rendszertan finom részleteit kutatók igénye nagyszámú jelleg megismerésére | 108 |
| Az egyes jellegek változó értéke | 110 |
| A finom szisztematika nehézségei és értéke | 112 |
| Az összehasonlító magatartás-kutatás vagy etológia kialakulása | 114 |
| A fejezet összefoglalása | 115 |
| A magatartás filogenetikailag programozott fiziológiai mechanizmusai | |
| Az öröklött mozgásminták vagy ösztönös mozgások | 121 |
| A fogalom eredete | 121 |
| Intenzitásbeli különbségek | 123 |
| Azonos ingerfajtához rendelt különböző ösztönös mozgásminták | 124 |
| A motiváció kvalitatív egységessége | 126 |
| A kettős kvantifikálás módszere | 128 |
| Az aktivitásspecifikus fáradékonyság | 130 |
| A kiváltó ingerek küszöbérték-csökkenése | 136 |
| Az ösztönös mozgásminta duzzasztását elkendőző hatások | 137 |
| Az úgynevezett üresjárati aktivitás | 139 |
| Az appetens magatartás | 141 |
| Küszöbérték-csökkenés és appetens magatartás elkerülő reakciók közben | 142 |
| Megindítani és elindulni | 145 |
| A spontaneitás idegélettana | 147 |
| Az idegrendszer egyes elemeinek és az integrált rendszereknek analóg funkciói | 156 |
| A fejezet összefoglalása | 159 |
| Afferens folyamatok | 164 |
| Az öröklött kiváltó mechanizmus (ÖKM) | 164 |
| Az öröklött kiváltó mechanizmus működésének korlátai | 172 |
| Az öröklött kiváltó mechanizmus és a "kiváltó" | 176 |
| Egy egyszerű és fontos szabály | 179 |
| Öröklött kiváltó mechanizmusok, melyeket tanult vonások egészítenek ki: TKM | 183 |
| Az "inger" problémája | 185 |
| A fogalom legáltalánosabb megfogalmazása | 185 |
| Stabil és spontán módon aktív idegi elemek | 185 |
| Integrált idegi rendszerek analóg magatartása | 188 |
| Az akcióspecifikus potenciál fogalma | 193 |
| Az eddig tárgyalt magatartás-mechanizmusokra épült komplex rendszerek | 197 |
| Nyugalomra vágyás | 197 |
| A kereső automatizmus | 199 |
| Hierarchikus rendszerek | 200 |
| A hangulatok viszonylagos hierarchiája (Leyhausen) | 211 |
| A fölérendelt irányító központ (a "parancsnokság") szerepe (Erich von Holst) | 214 |
| Mennyire egységes "egy ösztön"? | 220 |
| Az ösztönök funkcióik alapján történő elnevezésének veszélye | 220 |
| Az ösztönök mozgatóerőinek sokfélesége | 221 |
| Az ösztönök hierachiájának szervező hatása | 224 |
| Az együttesen szereplő ösztönös mozgásminták kölcsönhatásai | 225 |
| Nem rendszerspecifikus mozgásformák | 227 |
| A fejezet összefoglalása | 229 |
| Pillanatnyilag szerzett információkat felhasználó mechanizmusok | 231 |
| "Valamit tapasztalni" nem ugyanaz, mint "valamit tanulni" | 231 |
| A szabályozó kör vagy a homeosztázis | 232 |
| Az ingerelhetőség | 233 |
| Az amőboid reakció | 234 |
| A kinézis | 235 |
| A "fóbikus" reakció | 237 |
| A topikus reakció vagy taxis | 237 |
| A telotaxis vagy "rögzítés" | 239 |
| Tájékozódás az időben | 242 |
| Hajózás iránytűvel és kronométerrel | 243 |
| Taxis és ösztönös mozgás | 245 |
| Taxis és belátás | 247 |
| Többszörösen motivált magatartás | 252 |
| Az egyszerűen motivált magatartás ritkasága | 252 |
| A szuperpozíció | 253 |
| Kölcsönös gátlás és váltakozás | 255 |
| A "helyettesítő" aktivitás | 259 |
| A magatartás adaptív modifikációja | |
| A modifikációról általában | 267 |
| Modifikáció és nem alkalmazkodó modifikáció | 267 |
| Analóg folyamatok az embriogenezisben | 268 |
| A tanulás mint adaptív modifikáció | 269 |
| Asszociáció nélküli tanulási folyamatok | 272 |
| Facilitáció és szenzitizáció | 272 |
| Az ingerekhez való hozzászokás vagy afferens elfojtás | 274 |
| Az asszociációval járó tanulási folyamatok, melyekben a siker nem jár együtt visszajelzéssel | 276 |
| Az asszociáció | 276 |
| A bonyolult érzékeléshez kapcsolódó ingemegszokás | 277 |
| A megszokás | 279 |
| A valódi feltételes reflex vagy kondicionálás ingerszelekcióval | 283 |
| Trauma által elsajátított elkerülő reakciók | 285 |
| A bevésés (imprinting) | 286 |
| A feltételes gátlás | 290 |
| A fejezet összefoglalása és megbeszélése | 292 |
| Tanulás a magatartásból eredő következményekből | |
| Az új visszacsatolás | 295 |
| A legkevésbé bonyolult rendszer | 298 |
| A kondicionált appetencia | 301 |
| A kondicionált averzió | 305 |
| A kondicionált cselekvés | 308 |
| A nyugalmi állapot utáni vággyal kapcsolatos kondicionált appetencia | 311 |
| A fejezet összefoglalása | 314 |
| Motoros tanulás, akaratlagos mozgás, belátás (tudomásulvétel) | 317 |
| Motoros tanulás | 317 |
| Az úgynevezett akaratlagos mozgás | 321 |
| Akaratlagos mozgás és belátás (tudomásulvétel) | 325 |
| Fürkésző (explorációs) magatartás | 327 |
| Magatartásminta-választás | 327 |
| A fürkésző magatartás autonóm ösztönzése | 328 |
| Latens tanulás | 330 |
| Tárgyilagosság | 330 |
| Specializálódás a sokoldalú életmódra | 331 |
| A játék | 332 |
| Kíváncsiság, játék, kutatás és művészet | 336 |
| Utószó a harmadik részhez | 339 |
| Függelék | 341 |
| Néhány szó a homo sapiensről | 343 |
| Az antropológus szemlélet | 343 |
| Az analógiákról | 343 |
| A Homo sapiens megkülönböztető jegyei | 344 |
| Fogalmi gondolkodás és szintaktikus nyelv | 346 |
| Következmények | 348 |
| Kulturális etológia | 349 |
| Irodalom | 353 |
| Név- és tárgymutató | 363 |
Folytatás Microsoft-tal