Könnyűipari technológia és áruismeret

Előszó

Részlet a könyvből:
A fa markoszkópikus felépítése.
A fa egészében anizotropikus, inhomogén felépítésű, igen különböző fajtájú sejtekből álló szövedék. Anizotropnak nevezünk egy anyagot, ha tulajdonságai különböző irányokban változnak, tehát vektoriális tulajdonságúak. Inhomogénnek nevezünk olyan anyagokat, amelynek tulajdonságai egy-egy iránysugár hosszában is változóak. Az anizotrópia és inhomogenitás adja meg a fa jellegét és ha a fát, mint nyersanyagot, vagy mint szerkezeti anyagot tekintjük, úgy ezt a körülményt a méretezésnél figyelembe kell venni. A sejtek a fában három feladatot látnak el: a vízvezetést, az anyagcserét és raktározást, végül a fa szilárdítását. Mindhárom célra meghatározott tulajdonságú és formájú sejtek szolgálnak, mégis a különböző fafajták szerkezetében lényeges különbségek vannak, amelyek puszta szemmel is, mégjobban mikroszkóppal megállapíthatók. A fa a felépítéséhez szükséges oxigént és szenet a levegőből, a levélzet segítségével veszi fel és a levélzet ezeket az anyagokat a benne lévő levélzöld /klorofil/ segítségével szénhidrátokká alakítja, miközben oxigén válik szabaddá. A gyökérzet segítségével szívódnak fel a víz, a sók és nitrogéntartalmú tápanyagok. Az ipari értelemben vett fa a kéregnélküli fatömeg és a gyökérzet. A fa törzse jó közelítéssel csonkakúpnak tekinthető, amelyen három, egymásra merőleges metszetet különböztethetünk meg: a fatörzs tengelyére merőleges keresztmetszetet, vagy bütüsmetszetet, a fatörzs tengelyén átmenő síkkal és a törzs átmérőjével meghatározott radiális, sugaras, vagy tükrös metszetet és a tengellyel párhuzamos és a törzs köralakú keresztmetszetéhez érintőleges síkkal kimetszett érintős-, vagy húrmetszetet. Vissza