Könnyű és kívánatos

Előszó

Enni vagy nem enni?
„Az a csodálatos az étkezésben, hogy - az étvágy szóban is benne foglaltatik - az ízek utáni vágyódás szüli, nemcsak az evés öröme. Szorosan hozzátartoznak a vágyak, a kacérkodás az ízekkel. Ha csak azért volna szakácsművészet, hogy ehessünk, a fene megette volna az egészet. Inkább azért van, hogy kiszűrhessük a természetből ezt a sok pompás ízt." - vélekedett a nemrég eltávozott nagy színművész, Bessenyei Ferenc az étkezés örömeiről. S valljuk be, mindannyian örömmel üljük körül az asztalt, szívesen fogunk a falatozáshoz. Az ünnepi alkalmakat lakomákkal tesszük emlékezetessé, s sokszor jut eszünkbe egy-egy felejthetetlen tál étel, s párás szemmel említjük alkotóját. Enni vagy nem enni? -ez a hamleti kérdés oly sokszor felmerül bennünk, amikor beleszimatolunk a levegőbe egy jó hírű konyhánál, vagy ha egy páratlanul pompás ételkölteménnyel kínálnak - a kilók pedig szépen és észrevétlenül sokasodnak rajtunk. Egyszer csak azt vesszük észre: ez már nem a régi önmagunk. S akkor pedig kezdődik a gyötrelmes és csekély eredménnyel kecsegtető fogyókúra. Valóban így kell ennek lennie?
Nem hinném. Hiszen oly sok finomság kerülhet asztalunkra, ami egészséges, ami nem okoz súlyos terheket: elsőnek például a halak. Változatosan elkészítve, szinte zsiradék nélkül, zöldségekkel körítve, vagy furfangosan fűszerezve, az egyik legegészségesebb fehérjeforrásunk. Az évszakok kínálta zöldségek: a kacér spárgától a játékos zöldborsón át egészen a téllel dacoló kelbimbóig mind-mind a tányérba kerülhet, sütve-főzve-rakva, s oly ínycsiklandón, hogy a legagyafurtabb pecsenye is elbújhat mögöttük, ha ízben kelnének versenyre. Külön fejezetet szentelnék, ha tehetném, a cukkininek és a padlizsánnak, akik nálunk szezonban törzsvendégek: szinte mindennap előfordulnak az étrendben, csak a képzelőerőnk szabhat határt elkészítési módjainak.
S a könnyű desszertek, hiszen az édesség csábításának nehéz ellenállni: gyümölccsel, sovány túróval, joghurttal olyan szívet-lelket gyönyörködtető finomságokkal kápráztathatjuk el magunkat, hogy eszünkbe sem jut: könnyű és kalóriaszegény étkezésre vagyunk ítélve. Könnyen viselhetjük ezt a rabságot, ha egy illatosra sült ananászos desszert koronázza az ebédet: ínyencek fogára való, s a benne található enzimek segítenek a zsírok lebontásában is. Az ízek élvezete okozta öröm megsokszorozódik, ha mindig szemünk előtt van a titok, ami egész életünk meghatározója: a mérték. Mértékkel szabott jó étvágyat kívánok!
Halmos Mónika Vissza