1.062.087

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Könnyű a WINDOWS-t programozni!?

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: ComputerBooks Kiadói Kft
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 621 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-618-177-2
Megjegyzés: Lemezmelléklet nélkül.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A grafikus felhasználói felületek (graphical user interface - GUI) kialakításának igénye már jóval az első személyi számítógépek megjelenése előtt felvetődött. Az alapvető elveket a 70-es évek... Tovább

Előszó

A grafikus felhasználói felületek (graphical user interface - GUI) kialakításának igénye már jóval az első személyi számítógépek megjelenése előtt felvetődött. Az alapvető elveket a 70-es évek közepén dolgozták ki a Xerox Palo Alto Research Center-ben (PARC).
A grafikus felhasználói felülettel rendelkező operációs rendszerek sorát az Apple Lisa nyitotta meg 1983-ban. Ezt követően egyre több gyártó biztosított ilyen felületet a számítógépeihez - Macintosh (1984), OS/2 Presentation Manager. A Unix-alapú rendszerekhez ugyancsak fejlesztettek grafikus felhasználói felületet, mint például az X-Window, a Sun NeWS, az OSF/Motif vagy a NeXT. Vissza

Tartalom

Bevezetés 1
1. A Windows programozásának alapjai 7
1.1 A Windows API programozásának alapjai 7
1.1.1 Alapelemek 7
1.1.1.1 Azonosítók és deklarációk 7
1.1.2 Függvényhívások 9
1.1.3 Az ablakok mint objektumok 10
1.1.4 Üzenetvezérelt felépítés 10
1.1.5 Az ablakkezelő függvény 11
1.2 Az egyszerű API programok szerkezete 12
1.2.1 A megjelenítendő ablak osztályának regisztrációja 15
1.2.2 A megjelenítendő ablak létrehozása 19
1.2.3 Az ablak megjelenítése 23
1.2.4 Az üzenetvezérlés 24
1.2.4.1 A Windows üzenetek szerkezete 25
1.2.4.2 Az üzenetközvetítő ciklus 27
1.2.5 Az ablakkezelő függvény 32
1.2.5.1 A WM_PAINT üzenet 34
1.2.5.2 A WM_DESTROY üzenet 36
1.2.5.3 A DefWindowProc 37
1.2.5.4 A teljes példaprogram 38
1.3 Windows program készítése 40
1.3.1 A fordítás és a szerkesztés lépései a "make" állomány 41
1.3.2 A modul definíciós állomás (a .DEF file) 43
1.3.3 Néhány szó a callback függvényekről 45
2. Adatbevitel Windows alatt 49
2.1 A Windows input üzenetei 50
2.1.1 Az üzenet formái 50
2.2 Billentyűzet input 52
2.2.1 Az input fókusz 53
2.2.2 Az üzenetek wParam paramétere 54
2.2.3 Az üzenetek lParam paramétere 55
2.2.4 A váltóbillentyűk állapota 56
2.3 Karakter input 58
2.3.1 A Windows kódtáblái 60
2.3.2 A szövegkurzor (caret) 64
2.4 Adatbevitel egér segítségével 66
2.4.1 A váltóbillentyűk állapotának feldolgozása 71
2.4.2 Egér üzenetek a nem aktív területeken 71
2.5 Az időzítő (timer), mint input eszköz 76
2.5.1 Az időzítő üzeneteinek fogadása az ablakkezelő függvényben 77
2.5.2 Az időzítő üzeneteinek fogadása időzítő-függvénnyel 78
2.6 Adatbevitel a görgetősávról 80
2.6.1 Grafikát tartalmazó ablak görgetése 83
2.6.2 Szöveget tartalmazó ablak görgetése 86
2.6.3 A görgetés vezérlése billentyűzetről 90
2.7 Menü input 91
3. Erőforrások 93
3.1 Mik azok az erőforrások? 93
3.2.1 Az erőforrásleíró file 94
3.2.2 Az erőforrás file 94
3.3 Az erőforrások azonosítói 94
3.4 Ikonok, kurzorok 95
3.4.1 Hivatkozás az ikonokra 96
3.4.2 Az ikonok felhasználása 97
3.5 Az erőforrások és a memória 99
3.6 A bittérkép erőforrások 100
3.7 Sztring erőforrások 101
3.7.1 A sztringek és az üzenetablakok 103
3.7.2 A sztringek és a memória 104
3.8 Felhasználói erőforrások 105
3.9 Menük 107
3.9.1 A menü felhasználása 111
3.9.2 Menük és üzenetek 112
3.9.3 Menü definiálása programból 114
3.9.4 Lebegő legördülő menük 114
3.9.5 A rendszermenü használata 115
3.9.6 A menü megváltoztatása 116
3.10 Billentyűzet gyorsítók 118
3.10.1 A gyorsítótábla 119
3.10.2 A gyorsítótábla használata 120
3.10.3 A gyorsító üzenetek feldolgozása 122
4. Gyermekablakok kezelése 125
4.1 Kezelőgombok 129
4.1.1 Nyomógombok 130
4.1.2 Kiválasztó gombok 131
4.1.3 Rádiógombok 132
4.1.4 Csoport 133
4.1.5 A nyomógombok használata 133
4.2 Statikus ablakok 135
4.3 Görgető ablakok 136
4.4 Szerkesztő ablakok 140
4.5 Listaablakok 146
4.6 Kombinált szerkesztő-lista ablakok 154
4.7 API Példa gyermekablakok használatára 160
5. Kapcsolat több ablakkal 163
5.1 Az MDI használatával kapcsolatos lehetőségek 164
5.2 Az MDI használatára vonatkozó példaprogram ismertetése 172
6. Dialógusablakok 177
6.1 Dialógusablakok kezelése az API-ban 177
6.1.1 Egy egyszerű dialógusablak létrehozása 178
6.1.2 A dialógusablak-kezelő függvény 181
6.1.3 A dialógusablak meghívása 182
6.1.4 A dialógusablakok stílusáról 184
6.1.5 Előre definiált vezérlők 185
6.1.6 Egy összetettebb dialógusablak 188
6.1.7 A dialógusablak elemeinek (gyermekablakainak) kezelése 190
6.1.8 Az OK és a Cancel nyomógombok 193
6.1.9 A WS_GROUP és a WS_TABSTOP stílusok 195
6.1.10 A dialógusablakok megjelenési formája 196
6.1.11 Dialógusablakot kezelő egyéb függvények 197
6.1.12 Saját vezérlők definiálása 197
6.1.13 Üzenetablak létrehozása és kezelése 199
6.1.14 Nem modális dialógusablakok 200
6.2 Általános dialógusablakok (COMMDLG.DLL) 205
6.2.1 A dialógusablakok megjelenítésének ajánlott lépéssorozata 209
6.2.2 A hook függvény alkalmazása 212
6.2.3 Az előre definiált dialógusablak módosítása 213
6.2.4 Help az általános dialógusablakokban 214
6.2.5 az Open és a Save_As dialógusablak 215
7. A Windows grafikus felületének programozása (GDI) 223
7.1 Az eszközkapcsolat 224
7.1.1 Eszközkapcsolat az érvénytelen területek újrafestésére 225
7.1.2 Eszközkapcsolat az ablak aktívterületének újrafestéséhez 225
7.1.3 Eszközkapcsolat a teljes ablak újrafestéséhez 226
7.1.4 Eszközkapcsolat az egész képernyő újrafestéséhez 227
7.1.5 Eszközkapcsolat nyomtatók használatához 228
7.1.6 Eszközkapcsolat információszerzéshez 228
7.1.7 Eszközkapcsolat virtuális memóriaeszközhöz 229
7.1.8 GDI metafile és eszközkapcsolat metafile-hoz 229
7.1.9 Eszközkapcsolatok tárolása és visszahívása 230
7.2 Az eszközök adatai 231
7.3 Rajzeszközök használata 234
7.3.1 Színek és színpaletták 238
7.3.1.1 Explicit RGB érték 238
7.3.1.2 A színpaletták 239
7.3.1.3 A palettaindex 241
7.3.1.4 Palettához viszonyított keverés 242
7.3.1.5 Logikai paletták használata 242
7.3.2 Tollak 244
7.3.3 Ecsetek 246
7.3.4 Régiók 249
7.3.5 Szövegek 252
7.3.6 Bittérképek 269
7.3.6.1 A hagyományos bittérkép formátuma 270
7.3.6.2 Az eszközfüggetlen bittérkép 274
7.4 Rajzolási attribútumok 278
7.4.1 A háttérszín 278
7.4.2 A háttér használatának módja 278
7.4.3 A megjelenítési mód 279
7.4.4 Kifestési módok 282
7.4.5 A szövegek színe 283
7.4.6 A szövegek megjelenítési módja 284
7.5 Leképezési módok 285
7.5.1 A fizikai- és a logikai koordináták használata 288
7.5.2 Fizikai eszközkapcsolat-koordinátarendszerek 288
7.5.3 Leképezés a logikai és a fizikai koordináták közt 291
7.5.4 Fix léptékű leképezések 298
7.5.5 Egyetlen léptéktényezővel leírható leképezés 298
7.5.6 Szabadon leképezhető leképezés 298
7.5.7 Vágási határok beállítása 299
7.6 Rajzrutinok 301
7.6.1 Pontok 301
7.6.2 Vonalak húzása 301
7.6.3 Kifestett alakzatok 304
7.6.4 Régiókkal kapcsolatos műveletek 307
7.6.4.1 Téglalapkezelő függvények 309
7.6.5 Bitműveletek 312
7.6.6 Szövegek 315
7.6.7 Egyéb geometriai funkciók 320
7.7 Metafile 321
7.8 Nyomtatók használata 324
7.9 Példa a Windows grafikus felületének használatára 335
8. A Windows memóriakezelése 337
8.1 A Windows memóriahasználata a különböző üzemmódokban 337
8.2 Bevezetés a Windows memóriahasználatába 341
8.3 Memóriahasználat Windows alkalmazásokból 345
8.3.1 A lokális memória használata 347
8.3.2 A globális memória használata 351
8.3.3 Az eldobható (discardable) memóriablokkok kezelése 359
8.3.4 A kiegészítő byte-ok használata 361
8.3.4.1 Extra byte-ok az ablak adatstruktúrájában 361
8.3.4.2 Extra byte-ok az ablakosztály adatstruktúrájában 363
8.3.5 Az erőforrások kezelése 364
8.3.5.1 Az erőforrás lokalizálása 365
8.3.5.3 Az erőforrások rögzítése és feloldása 366
8.3.5.4 Az erőforrások felszabadítása 367
8.3.6 Szegmensek használata 368
8.3.6.1 A kódszegmens használata 369
8.3.6.2 Az adatszegmens használata 370
8.3.7 A memóriamodellek és a Windows alkalmazások 371
8.4 A Windows memóriakezelését bemutató példaprogramok 372
9. Dinamikusan szerkeszthető könyvtárak 375
9.1 Ismerkedés a DLL-lel 375
9.2 A DLL-könyvtár felépítése 380
9.2.1 A DLL speciális függvényei 380
9.2.1.1 A LibEntry függvény 380
9.2.1.2 A LibMain függvény 381
9.2.1.3 A WEP függvény 383
9.2.2 Exportált függvények 384
9.2.3 A DLL modul definíciós állománya 385
9.2.4 Erőforráskönyvtár kialakítása 386
9.3 A DLL-ben tárolt függvények és erőforrások elérése 387
9.3.1 Statikus importálás import könyvtár megadásával 388
9.3.2 Statikus importálás az IMPORTS utasítás felhasználásával 388
9.3.3 Dinamikus importálás futásidőben 389
9.3.3.1 A könyvtár betöltése a memóriába 389
9.3.3.2 A könyvtár felszabadítása 391
9.3.3.3 A DLL exportált függvényeinek elérése 392
9.3.3.4 A DLL erőforrásainak elérése 394
9.4 A globális memória használata DLL-ből 395
9.5 DLL fordítása és szerkesztése 395
9.5.1 DLL készítése a Borland C++ 3.1 fejlesztői környezetében 395
9.5.2 A DLL fordítása és szerkesztése parancssorban 396
10. Windows alatti file-kezelés 397
10.1 Univerzális file-nyitás (OpenFile) 398
10.2 A file-kezelés hagyományos lehetőségei 401
10.3 Memóriamodell-független file-kezelés 402
10.3.1 File-nyitás 403
10.3.2 Pozícionálás a file-ban 405
10.3.3 Írás a file-ba 406
10.3.4 Olvasás a file-ból 407
10.3.5 A file lezárása 410
10.3.6 Ideiglenes file-ok létrehozása 410
10.3.7 A file-leírók száma alkalmazásonként 412
10.4 File-ok megosztott elérése 413
11. Alkalmazások közötti adatcsere 415
11.1 A clipboard 415
11.1.1 A clipboard használatának alapjai 415
11.1.2 Adatok írása a clipboard-ra 418
11.1.3 Adatok olvasása az átmeneti tárolóról 420
11.1.4 Hogyan működik az átmeneti tároló? 421
11.1.5 A késleltetett adatszolgáltatás 422
11.1.6 Saját adatformátumok 423
11.1.7 Az átmeneti tárolót olvasó programok lánca 425
11.1.8 Clipbord file formátuma 426
11.2 Dinamikus adatcsere alkalmazások között 427
11.2.1 DDEML alapfogalmak 427
11.2.1.1 DDEML kapcsolatok kialakítása 429
11.2.1.2 Az alkalmazói program DDE-kezelő függvénye 431
11.2.1.3 Sztring- és adatkezelés 432
11.2.2 A DDEML kapcsolatok típusai 436
11.2.2.1 Az egyszerű párbeszéd 437
11.2.2.2 Többszörös párbeszéd 438
11.2.2.3 Műveletcsomagok kezelése 439
11.2.3 Példaprogram 445
11.3 Az objektum-beépítés és beszerkesztés alapjai 446
11.3.1 Az OLE használatának alapfogalmai 447
11.3.1.1 Beépítés és beszerkesztés 447
11.3.1.2 Csomagok 447
11.3.1.3 Igék 448
11.3.1.4 Az OLE adatforgalom 448
11.3.1.5 Az OLE használatának előnyei 449
11.3.2 A regisztráció és a regisztrációs adatbázis 449
11.3.3 Az átmeneti tároló használata, adatformátumok és konvenciók 452
11.3.4 A kliens programok 454
11.3.4.1 A kliens program OLE funkciói 454
11.3.4.2 Kliens programok készítésének lépései 455
11.3.4.3 Objektumok kezelése 460
11.3.5 Szerver programok 467
11.3.5.1 A szerver program OLE funkciói 467
11.3.5.2 Szerver programok készítésének lépései 469
11.3.6 Egyéb OLE lehetőségek 476
11.3.6.1 Objektumkezelők 476
11.3.6.2 Objektumok "bedobása" dokumentumba 477
12. Help készítése Windows alkalmazáshoz 479
12.1 Mi a Windows help file? 479
12.2 Tematikus (topic) file-ok készítése 480
12.2.1 Tematikus file-ok készítése közvetlen módszerrel 481
12.2.1.1 Tematikus file-ok struktúrája 481
12.2.1.2 Tematikus file-ok kódolása 482
12.2.1.3 Grafikák használata 490
12.2.2 Tematikus file-ok készítése közvetlen módszerrel 493
12.2.2.1 Kódtáblák, karakterkészletek és színek megadása 493
12.2.2.2 A fejezetek kialakítása 495
12.2.2.3 A font kiválasztása és a betűméret beállítása 495
12.2.2.4 Paragrafus előtti és utáni távolságok beállítása 496
12.2.2.5 Jobb- és baloldali bekezdések definiálása 496
12.2.2.6 Tabulátor pozíciók beállítása 496
12.2.2.7 Kereszthivatkozások és pop-up (look-up) ablakok 497
12.2.2.8 Grafikák használata 497
12.3 A Help project állományainak elkészítése 498
12.3.1 A project file szekciói 499
12.3.2 Project állomány opciói az [OPTIONS] szekcióban 503
12.3.3 Makrók használata a project file-okban 507
12.4 A Help elérése Windows alkalmazásból 508
12.4.1 Help kiválasztása a Help menüből 508
12.4.2 Help kiválasztása billentyűzetről 510
12.4.3 A Help egérrel történő kiválasztása 513
12.4.4 A Help elérése kulcsszavak segítségével 515
12.4.5 Help megjelenítése másodlagos ablakokban 516
12.4.6 A Help megszüntetése 518
13. A Windows 3.1 speciális lehetőségei 519
13.1 Windows horgok (hooks) 519
13.1.1 Windows horog-függvények 519
13.1.2 Szűrőfüggvények 521
13.1.3 Horogtípusok 523
13.2 Alosztályok kialakítása 526
13.2.1 Alosztály létrehozása és megszüntetése 527
13.2.2 A tulajdonságlista használata 529
13.3 TOOLHELP, avagy a Windows "belülről" 531
14. 32-bites alkalmazások a Windows 3.1-ben 543
14.1 Mi az a Win32s? 544
14.2 16-bites forráskód átvitele 32-bites Windows alá 545
14.2.1 Kompatibilis típusnevek használata 545
14.2.2 32-bites üzenetek kezelése 548
14.2.2.1 Feltételes előfordító utasítások használata 548
14.2.2.2 Üzenet feldolgozása hordozható makrók segítségével 550
14.2.3 Megfelelő API-hívások használata 553
14.2.3.1 GDI függvények 553
14.2.3.2 Az extra területek elérése 555
14.2.3.3 Az MS-DOS hívások Win32 alatt 556
14.2.4 Változások a WinMain függvény paraméterezésében 557
14.2.5 32-bites dinamikusan szerkeszthető könyvtárak 558
14.2.6 Portábilis Windows alkalmazások készítésének szabályai 559
FÜGGELÉK
F1. A modul-definíciós file 561
F2. Az erőforrásleíró file 567
F2.1 Erőforrások bekapcsolása az alkalmazásba 567
F2.2 Az erőforrásleíró file létrehozása 567
F2.3 Egysoros utasítások 568
F2.4 Többsoros utasítások 569
F2.4.1 Az ACCELERATORS utasítás 569
F2.4.2 A DIALOG utasítás 571
F2.4.3 A MENU utasítás 574
F2.4.4 Az RCDATA utasítás 576
F2.4.5 STRINGTABLE utasítás 577
F2.4.6 Felhasználó által határozott (User-Defined) utasítás 578
F2.5 Direktívák 579
F3. MS-DOS hibakódok 581
F4. Help makrók és RTF-utasítások 585
F4.1 Help makrók 585
F4.2 RTF-utasítások 586
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Könnyű a WINDOWS-t programozni!?

Lemezmelléklet nélkül.

Állapot:
1.840 ,-Ft
9 pont kapható
Kosárba