Konjunktúrakutatás

Tartalom

I. A KONJUNKTÚRAKUTATÁS ELMÉLETI ALAPJAI 7
Mi a konjunktúrakutatás? 7
Történelmi előzmények 12
A konjunktúrakutatás módszerei és eszközei 15
A konjunktúrakutatás viszonya a többi tudományhoz 20
Milyen megbízhatóak a konjunktúraelőjelzések? Miként javíthatók a prognózisok? 23
Irodalom 25
II. KONJUNKTÚRAKUTATÁS ÉS KÁOSZELMÉLET 26
A konjunktúrakutatás érintkezései a káoszkutatással 26
A hosszabbtávú, stratégiai döntések megalapozása prognózisokkal kaotikus körülmények esetén 38
Az érdekek meghatározása 40
A környezet (feltételrendszer) meghatározása 40
Stratégiák kialakítása 42
Néhány következtetés a konjunktúrakutatás számára 52
Irodalom 53
III. KONJUNKTÚRAKUTATÁS ÁLTAL FELHASZNÁLT
INFORMÁCIÓS RENDSZER 54
Az állami gazdaságpolitika információs rendszere 55
A magyar információs rendszer 60
Történelmi áttekintés 60
Intézményi rendszer 62
A KSH szerepe a magyar statisztikai szolgálatban 62
Országos Statisztikai Tanács (OST) 64
A KSH szervezete 65
A KSH területi szervezeti egységei 65
A KSH-n kívüli szervezetek 66
PM irányítása alá tartozó szervezetek 66
Minisztériumok 68
MNB 68
A gazdasági információs rendszer eszközei 69
Felmérések és összeírások 69
Az adatgyűjtés néhány jelenlegi problémája 70
Statisztikai rendszerek, modellek 71
A pénzügyi szervezetek nyilvántartása a KSH-ban 72
A regiszter vonatkozási köre 73
A regiszter inputja 73
Történeti adatok kezelése 74
A főbb nemzetközi gazdasági osztályozások adaptálásának aktuális helyzete Magyarországon (Becslések) 75
Számítástechnikai berendezések, általános hálózat, szűkített hálózat 77
A KSH statisztikai informatikai rendszerének felépítése 77
A statisztika informatikai rendszer fő komponenset 77
A központi rendszer elemei 78
A területi rendszer jeiiemzöi 79
A KSH informati szolgáltatását támogató számítógépes környezet 79
Az alkalmazási környezet 80
Tájékoztatás 81
A rendszer szűkítése 83
Perspektíva és kritikai elemzés 84
1 .sz. melléklet. A KSH központi szervezeti felépítése 1995-ben 90
Irodalom 92
IV. KONJUNKTÚRA-BAROMÉTEREK 93
Bobson-barométer 94
Harvard-barométer 98
A német konjunktúra-barométer 102
A magyar konjuktúra-baromáter 104
A konjunktúra-barométer hatása a konjunktúrakutatásra 106
Irodalom 106
V. TŐZSDEINDEX 107
Mi is a tőzsdeindex? 107
Alkalmazási lehetőségek 108
Számítási mód 109
Határidős ügyletek 111
Fontosabb tőzsdeindexek 112
A Dow-Jones index 112
A Dow-Jones ipari részvényindex kiszámítási módszere 113
A gazdasági elemzés lehetősége a Dow-Jones index-szel 117
Standard and Poor 500 index 126
NYSE-index 128
FT-SE 100 index128
A német T.A.Z. részvényindex 129
A német D.A.X. 30 részvényindex 130
Nikkei-átlag 131
A bécsi tőzsde index 131
A Budapesti Értéktőzsde Részvényindexe (BUX) 132
Az index leírása 133
Az indexkosár összetétele 134
Általános elvek 135
Az indexkosár változása 137
Az index változtatás eseményei 139
Az index publikálása 141
Az index minősítése 143
Irodalom 143
VI. A GAZDASÁGI JELZŐSZÁMOK 144
Történelmi előzmények, statisztikai és elméleti megfontolások 145
A gazdasági jelzőszámok tartalma 148
Az előrejelzések megbízhatósága 152
A gazdasági jelzőszámok indexeinek kiválasztása 156
A gazdasági jelzőszámok kiszámítása 160
A magyarországi alkalmazás tapasztalatai
Az alkalmazott magyar idősorok kiválasztása 162
Az idősorok adatainak összegyűjtése 166
A felhasznált számítási módszerek 167
Szezonális igazítás 168
A trendtől való megtisztítás 169
A fordulópontok meghatározása 171
Az összetett (kompozit) index képzése 172
Az egy csoportba tartozó jelzőszámok összeválogatása 173
A jelzőszámok aggregálása 179
A jelzőszámok értelmezése 179
A gyakorlati alkalmazás megindítása 180
Irodalom 181
VII. A KONJUNKTÚRAKUTATÁSHOZ FELHASZNÁLHATÓ
MATEMATIKAI MODELLEK 182
Ágazati kapcsolati modell (ÁKM) 183
Növekedési modellek 185
Programozott makromodellek 210
Ár- és jövedelem alakulását vizsgáló modellek 211
Ágazati ár- és jövedelem modellek 211
Ágazati bontású egyensúlyi modellek 212
Ökonometrikai modellek 212
Ágazati modellek 217
Energetikai modell 217
Mezőgazdasági modell 218
Nyugdíj modell 218
Wharton ökonometriai modell 219
A magyar modell 222
Vili. HOSSZÚTÁVÚ CIKLIKUS ELŐREJELZÉSEK
- KONDRATYEV-CIKLUS - 233
A Kondratyev-ciklus 236
Egy alternatív elmélet 246
Irodalom 248
IX. A GAZDASÁG! NÖVEKEDÉS ELŐREJELZÉSÉNEK
MÓDJA A FEJLETT IPARÍ ORSZAGOKBAN 249
Történelmi előzmények-intézményi keretek 252
Az előrejelzés módja, módszertana 257
A GDP egyes elemeinek előrejelzése 258
Az üzleti ciklusok, a konjunktúra alakulását jelző mutatók 266
Matematikai modellek felhasználása az előrejelzésben 267
Az előrejelzési folyamatok főbb szakaszai 268
Milyen gyakorisággal és milyen hosszú időszakra készülnek az előrejelzések? 270
Az előrejelzések publikálása 272
Az előrejelzések fejlesztésének főbb irányai 273
Az előrejelzések tartalma 275
Irodalom 277
Táblázat 278
A MAGYAR NEMZETGAZDASÁGI ELŐREJELZÉSI
RENDSZER 279
A magyar előrejelzési rendszer legfontosabb jellemzői 279
Történelmi áttekintés 280
Intézmények 285
Az eszközök 291
Adatok 291
Modellek és szoftverek 293
Humán erőforrások 296
A rendszer működése 296
Perspektívák 300
Melléklet 304
Irodalom 305

Témakörök