Konjunktúra- és piackutatás

Tartalom

Előszó 9
I. A konjunktúrakutatás elméleti alapjai 11
Mi a konjunktúrakutatás? 11
Történelmi előzmények 17
A konjunktúrakutatás módszerei és eszközei 20
A megkérdezésen alapuló előrejelzés 21
Konjunktúratesztek 22
Extrapolációs módszerek 22
Barometrikus előrejelzések 22
Matematikai modellek szerepe a konjunktúrakutatásban 23
A konjunktúrakutatás viszonya a többi tudományhoz 23
Mennyire megbízhatók a konjunktúra-előrejelzések? Miként javíthatók
a prognózisok? 28
II. Konjunktúrakutatás és káoszelmélet 31
A konjunktúrakutatás érintkezései a káoszkutatással 31
Hosszabb távú, stratégiai döntések megalapozása prognózisokkal kaotikus
körülmények esetén 40
Az érdekek meghatározása 41
A környezet (feltételrendszer) meghatározása 41
Stratégiák kialakítása 42
Néhány következtetés a konjunktúrakutatás számára 48
A káoszelmélet és a konjunktúrakutatás összefüggéséből adódó
tanulságok érvényesülése - stratégiai tervezés 49
III. A konjunktúra- és a piackutatás által felhasznált
információs rendszer 55
A konjunktúrakutatás információs rendszere 55
Az állami gazdaságpolitika információs rendszere 56
A magyar információs rendszer 59
Történelmi áttekintés 59
Intézményi rendszer 61
A gazdasági információs rendszer eszközei 66
Perspektíva és kritikai elemzés 74
Marketing, a piackutatás információs rendszere és a konjunktúrakutatás 77
IV. Konjunktúrabarométerek 81
A Babson-barométer 82
A Harvard-barométer 85
A német konjunktúrabarométer 88
A magyar konjunktúrabarométer 89
A konjunktúrabarométerek hatása a konjunktúrakutatásra 91
V. A TŐZSDEINDEX 92
Mi a tőzsdeindex? 92
A tőzsdeindex alkalmazási lehetőségei 92
A tőzsdeindex számítási módjai 93
Határidős ügyletek 94
Fontosabb tőzsdeindexek 95
A Dow-Jones index 95
Standard & Poor 500 108
A New York-i Részvénytőzsde- (NYSE) index 109
FT-SE 100 110
A német F.A.Z. részvényindex 110
A német DAX 30 110
NIKKEI-átlag 111
A Bécsi Tőzsde indexei 111
PX-50 112
CESI (Central-European Stock Index) 112
CECE 113
Tőzsdeindexek a globalizált világgazdaságban 113
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe (BUX) 115
VI. Gazdasági jelzőszámok és vállalati és lakossági
felmérésen alapuló konjunktúra-indexek 124
Gazdasági jelzőszámok 124
Történelmi előzmények, statisztikai és elméleti megfontolások 125
A gazdasági jelzőszámok tartalma 128
Az előrejelzések megbízhatósága 131
A gazdasági jelzőszámok indexeinek kiválasztása 132
A gazdasági jelzőszámok kiszámítása 137
A magyarországi alkalmazás tapasztalatai 138
A vállalati és lakossági (megkérdezésen) felmérésen alapuló
konjunktúraindexek 149
Beszerzési Menedzser Index (BMI) 150
Lakossági Bizalmi Index 153
VII. A konjunktúrakutatásban felhasználható matematikai
modellek 157
Ágazati kapcsolati modell (ÁKM) 157
Növekedési modellek 159
Programozott makromodellek 174
Az ár és a jövedelem alakulását vizsgáló modellek 175
Ágazati ár- és jövedelemmodellek 175
Ágazati bontású egyensúlyi modellek 175
Ökonometriai modellek 175
Ágazati modellek 178
Energetikai modell 178
Mezőgazdasági modellek 179
Nyugdíjmodell 179
A Wharton ökonometriai modell 179
A magyar modell 181
Érzékenységi vizsgálatok 183
Ökonometriai modell a fiskális politika szolgálatában 187
A modell szerkezete 189
Az adatok 190
A modell leírása 192
Felhasználóbarát programrendszer 202
Szimulációs vizsgálatok az államháztartás és a makrogazdasági
folyamatok közötti kölcsönkapcsolatok vizsgálatára 204
A szcenáriók összehasonlítása 208
A modell továbbfejlesztésének főbb irányai 209
VIII. hosszú távú ciklikus előrejelzések, kondratieff-ciklus 210
Kitchin- (készlet) ciklus 210
A Juglar- (befektetési) ciklus 211
A Kuznets- (építési) ciklus 211
A Kondratieff-ciklus 213
Évszázados trendek 220
Egy alternatív elmélet 222
IX. A gazdasági növekedés előrejelzésének módja a fejlett
ipari országokban 224
Történelmi előzmények - intézményi keretek 226
Az előrejelzések módja, módszertana 229
A GDP egyes elemeinek előrejelzése 229
Az üzleti ciklusokat, a konjunktúra alakulását jelző mutatók, hosszú távú
trendvizsgálatok 234
Matematikai modellek felhasználása az előrejelzésben 234
Az előrejelzés folyamatának főbb szakaszai 235
Milyen gyakorisággal és milyen hosszú időszakra készülnek az előrejelzések? 236
Az előrejelzések publikálása 237
Az előrejelző tevékenység fejlesztésének főbb irányai 238
Az előrejelzések tartalma 239
X. A magyar nemzetgazdasági előrejelzési rendszer 247
A magyar előrejelzési rendszer legfontosabb jellemzői 247
Történelmi áttekintés 247
Intézmények 251
Prognózisnaptár 260
Az eszközök 260
Adatok 260
Modellek és szoftverek 261
Humánerőforrások 262
A rendszer működése 263
Perspektívák 265
Név- és tárgymutató 269

Témakörök