Königsteini Erődmúzeum

Előszó

A Német Demokratikus Köztársaság déli részén, Drezda megyében, közel a Csehszlovák Szocialista Köztársaság határához, Königstein erődjét, mint a Szász Svájc egyik különösen vonzó pontját a világ minden részéből évente több mint félmillióan látogatják. Az Elbai Homokkőhegységre jellemző két hegy uralkodik azon a nagy kanyarulaton, melyet az Elba forrásától az Északi-tengerig megtett útja közben alakított ki a mai formájában. Az egyik, Lilienstein (413 m) az Elba jobb oldalán, a másik, Königstein (361 m) a folyam bal partján található. Königsteinből páratlan kilátás kínálkozik az Elba völgyére, a Keleti Érchegység magaslataira, a lausitzi hegyvidék nyúlványaira és a Cseh Középhegységre (Ceske stredohori).
A hatalmas erődítmény, mely eleinte cseh tulajdon volt, illetve cseh fennhatóság alatt állt, egészen a 19. századig a szász udvar támasza volt. A még meglevő legrégibb okmány, mely ezt a "csodálatos hegyet" említi, a 13. századból származik. I. Vencel, cseh király 1241-ben jóváhagyott egy okmányt a "király kövén" (in lapide regis), mely Csehország és a meisseni püspökség közötti határra vonatkozott. A 15. század közepéig Königsteint többször elzálogosították. A Wettiner család uralkodása alatt a középkori várat mindinkább bevehetetlen erőddé építették át. Az erődnek csekély hadászati jelentősége volt. Szerepe a haditechnika fejlődésével egyre csökkent. A vár bevehetetlen erőddé való kiépítését 1589-ben kezdték meg. Ettől az időtől kezdve 1945-ig az erődítmény a legkülönfélébb célokat szolgálta. Volt állami börtön, háborús időkben a szász királyi és fejedelmi udvar lakhelye, ide telepítették át Drezda műkincseit és ugyancsak a háború alatt a hadifoglyokat is. Az erődítmény történelmi kultúrintézményként és múzeumként először 1955. május 29-én vált mindenki számára hozzáférhetővé. Vissza