Konfliktuskezelés és pedagógusmesterség

Tartalom

Előszó 7
I. Bevezetés 8
I. 1. A konfliktuskezelés mint kutatási probléma 8
1.2. Miért érdemes foglalkozni a pedagógusok konfliktuskezelésével? 9
1.2.1. A tanulói személyiségfejlesztés és a konfliktuskezelés kapcsolata 9
I. 2. 2. a pedagógusok lelki egészsége és a konfliktuskezelés 10
1.2.3. A konfliktuskezelés mint a pedagógusi tudás szerves része 11
I. 2. 3. 1. Alapképességek, alapvető személyiségtulajdonságok 12
I. 2. 3. 2. Általános pedagógiai ismeretek és képességek 12
I. 2. 3. 3. Szakmai tudás és általános műveltség 14
I. 3. A pedagógusok konfliktuskezelési-kultúra kutatásának nehézségei 14
II. A KONFLIKTUS PROBLEMATIKÁJÁNAK MEGJELENÉSE A SZAKÍRÓD ALOMBAN 15
II. 1. Történeti áttekintés 15
II. 2. A konfliktus fogalma, struktúrája, előfordulásának feltételei 18
II. 3. A konfliktusok tipologizálása 19
II. 4. A konfliktusok taxonomiája (rendszerezése, besorolása) 21
II. 5. Konfliktuskezelési paradigmák és szerveződésük 24
II. 6. Konfliktuskezelési paradigmára pedagógiai tevékenységben 29
II. 7. A konfliktusok kezelése 30
II. 7.1. Konfliktusmegoldó stratégiák 32
II. 7.2. Konfliktuskezelési módszerek 33
II. 8. A konfliktusok okai 34
II. 9. A konfliktusok kialakulásának feltételei 36
II. 10. A konfliktusok diagnosztizálása 37
III. KONFLIKTUSOK ÉS ISKOLAI SZERVEZET 39
III. 1. Az iskola, mint szervezet 39
III. 1.1. Miért sajátos szervezet az iskola? 40
III. 1.2. Az iskola szervezeti alrendszere 42
III. 1.3. Mastenbroek háló-modellje és az iskolai szervezet 42
III. 2. Az iskolai szervezet struktúrája 43
III. 2. 1. A csoportok 43
III. 2.2. A csoportok közötti kapcsolatok 46
III. 3. Az iskolai szervezet kultúrája 48
III. 3.1. A magatartásformák tendenciái 49
III. 3. 1. 1. Az értékek szerepe a szervezeti kultúrában 50
III. 3. 1. 2. A vezetői stílus 52
III. 3. 2. A szervezet dinamikája 52
III. 4. Pedagóguscsoportok az iskolai szervezetben 54
III. 4.1. A csoport fogalma, csoporttípusok 54
III. 4. 1. 1. Az iskolai pedagóguscsoportok 56
III. 4. 2. A pedagóguscsoportok sajátosságainak elemzése 59
III. 4. 2. 1. Belső rétegződés 59
III. 4. 2. 2. A pedagóguscsoport funkciója 60
III. 4. 2. 3. A csoportnormák, csoportértékek 61
III. 4. 2. 4. A pedagóguscsoport, mint közösség 62
III. 4. 2. 5. A csoportlégkör 64
III. 4. 2. 6. Csoportfolyamatok 65
III. 4. 2. 7. A csoportok hatékonyságának feltétekei 66
III. 4. 2. 8. A csoportfejlődés 67
III. 4. 2. 9. Egyén és csoport viszonya 68
III. 4. 2. 10. Pedagóguscsoportok és gyermekcsoportok az iskolai szervezetben 69
III. 5. A konfliktusok az iskolai szervezetben 70
III. 5. 1. A pedagógus-konfliktusok és a pedagógusok konfliktuskezelési kultúrájának
vizsgálata 70
III. 5.2. Hipotézisvizsgálat 71
III. 5. 3. A felmérés eredményeinek összegezése 93
IV. A KONFLIKTUSOK KEZELÉSE 95
IV. 1. Konfliktuskezelés a gyakorlatban 95
IV.2. A terminológia pontosítása - krízishelyzetek: probléma, konfliktus, válság 99
IV. 2. 1. A személyiség motivációs struktúrája mint a konfliktusok tipologizálásának
alapja 101
IV. 2. 2. A motivációs képződmények szerepe a konfliktus-viselkedésben 103
IV. 3. A konfliktuskezelő viselkedés újraértelmezése 107
IV. 3. 1. A személyiség pedagógiai megközelítése 107
IV. 3. 1. 1. A kompetenciák mint a személyiség alkalmazkodásának, beilleszkedésének eszközei 109
IV. 3. 1. 2. A kompetenciák strukturális szerveződése 110
IV. 3. 1. 3. A tanult komponenskészlet fejlődése 112
IV. 3. 1.3. 1. A motívumrendszer fejlődése 112
IV. 3 .1 .3 .1 .1. Motiváció és érzelem 113
IV. 3. 1.3. 1. 2. Az értékek interiorizálásának folyamata 114
IV. 3. 1. 3. 2. Az ismeretrendszer és a készségek fejlődése 116
IV. 3. I. 3. 2. 1. Az információk csoportja 117
IV. 3. 1. 3. 2. 2. A képességbeli (operacionális) tudás 120
IV. 3. 2. A kommunikációs kompetencia 124
IV. 3 .2. 1. A kommunikáció mint a kognitív kompetencia képességbeli összetevője 124
IV. 3. 2. 2. A kommunikáció mint kompetencia 128
IV. 3. 2. 2. 1. Az általános kommunikációs képesség 131
IV. 3. 2. 2. 2. A kommunikáció mint specifikus képesség 132
IV. 3. 3. A konfliktushelyzet kommunikációs szempontú értelmezése 136
IV. 3. 3. 1. A konfliktuskezelés mint kommunikációs folyamat 138
IV. 3. 3. 2. A konfliktuskezelés metodológiája 145
IV. 3. 3. 2. 1. A szemléletmód 145
IV. 3. 3. 2. 2. A stratégia 147
IV. 3. 3. 2. 3. Technikák és módszerek 148
IV. 3. 3. 2. 4. A készség és a módszer kapcsolata 149
IV. 3. 3. 2. 5. A kommunikációs és kríziskommunikációs készségek mint konfliktuskezelési
módszerek meghatározása 150
V. A KONFLIKTUSKEZELÉS FEJLESZTÉSE 158
V. 1. A KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSÉNEK KÖZEGE - A CSOPORT 159
V. 2. A FEJLESZTŐ PROGRAM 159
V. 3. A FEJLESZTŐ GYAKORLATOK 161
V. 4. A KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉGEK ÉS A KONFLIKTUSKEZELÉS MÉRÉSE 162
V. 5. AZ ADATOK BEMUTATÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE 162
VI. ÖSSZEFOGLALÁS, KÖVETKEZTETESEK 181
SZAKIRODALOM 189
MELLÉKLETEK 197

Témakörök