Komplex környezetkímélő agrártermelés fejlesztése Magyarország keleti háromhatár szegletében

Szerző

Filep Gyula

'Filep Gyula: Komplex környezetkímélő agrártermelés fejlesztése Magyarország keleti háromhatár szegletében ' összes példány

Kiadó:	Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya
Kiadás helye:
Kiadás éve:	1999
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	162 oldal
Sorozatcím:	"Magyarország az ezredfordulón"
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E tanulmány összeállításának igényét mindenekelőtt az motiválta, hogy felderítsük e térség sajátosságait, melyekre a halmozottan hátrányos helyzetből való kilábalás tennivalói építhetők. A feladat sokoldalú, melyeket a térséget és annak termelési profilját jól ismerő szerzői gárda kísérelt meg bemutatni szerzett tapasztalataival. Több évtizedes tapasztalatom alapján csak nagy tisztelettel tudok szólni azokról az emberekről, akik árral, aszállyal, kiszolgáltatottsággal küszködve is ott akarnak élni. Indokolt számba venni azt is, hogy a keleti háromhatár szeglet földrajzi fekvése, termelési struktúrája a magyar szellemi tőke kihasználásával hosszú távon az ország számára stratégiai fontosságú lehet.
Ezért sokszorosan fontos, hogy e tanulmány az ország keleti három határ szegletének teljes vertikumát átfogó agrárfejlesztésével foglalkozik. E tőkehiányos térség a csatlakozás után az EU lehetőségei kihasználásával csökkentheti -ama még meglévő- súlyos hátrányait, s egyenrangú részese lehet az ország fejlődésének. A tanulmány egy sokoldalú, komplex helyzetelemzésből indul ki, s alapozza meg az agrárfejlesztés fő kérdéseinek a tárgyalását. Az elemzés kitér a termőtalajok sokoldalú értékelésére, jellemzőinek a bemutatására, a domborzati-vízrajzi és éghajlati viszonyokra, valamint a környezetvédelmi kérdésekre. A természeti erőforrások minősítésének elemzése, a közgazdasági környezet bemutatása a gazdaságszervezeti struktúrájának feltárása teszi teljes körűvé az elemzést. Mindezekhez jól kapcsolódik az Európai Unióhoz való csatlakozás hatáselemzése.
Külön fejezet foglalkozik a háromhatár szeglet lehetőségeinek és korlátainak a feltárásával, a fejlesztési irányok körvonalazásával. Ez utóbbiakhoz kötődően gondolat-gazdag mértéktartóan iránymutató adatokkal és összefüggésekkel alátámasztott fejezetek tárják fel a szántóföldi növénytermesztéssel, a zöldség- és gyümölcstermesztéssel valamint az erdőgazdálkodással kapcsolatos ismereteket.
Információ-gazdag helyzetkép és perspektíva rajzolódik ki az állattenyésztés és az állategészségügy fontos kérdéseinek az összefoglalásával. Vissza

Tartalom

Előszó 5
1. A helyzetelemzés alapvetése (Kovács János) 7
2. A háromhatár szeglet halmozottan hátrányos agrárhelyzetének általános kérdései (Galó Miklós) 9
2.1. Halmozottan hátrányos helyzet 9
2.2. A helyzeti hátrányok mérséklésének, megszüntetésének módszere 10
3. A háromhatár szeglet mezőgazdasága fejlesztésének környezeti, népességi vonatkozásai (Filep Gyula) 15
3.1. Fekvési viszonyok 15
3.2. Településszerkezet és infrastrukturális ellátottság 6
3.3. A humán tőke jellemzése 17
3.4. A gazdaság szervezeti struktúrája 19
3.5. Az agrárgazdaság EU csatlakozási törekvéseinek várható hatásai 21
4. Növénytermesztési sajátosságok a keleti háromhatár térségben, a növénytermesztési szerkezet módosításának lehetőségei (Nagy János, Kovács János) 25
4.1. A termelés ökológiai viszonyai 25
4.2. A szántóföldi növénytermesztés jelenlegi helyzete és a változás várható iránya 33
4.3. Az egyes szántóföldi kultúrák jelenlegi helyzete és a változás várható iránya 35
4.4. Javaslatok a növénytermesztés fejlesztésére, szerkezetmódosítási lehetőségek 61
5. A zöldségtermesztés sajátosságai a háromhatár szeglet régiójában (Fás János, Nagy János, Kovács János) 67
5.1. A szántóföldi zöldségtermesztés helyzete 67
5.2. A kertészeti növénytermesztés néhány jellemzője 70
5.3. Kedvezőtlen tényezők hatása a kertészeti növények termesztésére 70
5.4. A kertészeti kultúrák termesztésének felzárkóztatásához szükséges tevékenységek 71
5.5. Néhány zöldségnövény jellemzése 71
5.6. A zöldségtermelés fejlesztésének irányai 72
5.7. A zöldségfélék fejlesztésével szemben támasztott igények 73
5.8. Alapvető tényezők, hatások, következtetések 73
6. A gyümölcstermesztés sajátosságai és gondjai a háromhatár szeglet régiójában (Szabó Zoltán, Kovács János, Nyéki József) 75
6.1. A gyümölcstermesztés nemzetközi helyzete 75
6.2. Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék szerepe a gyümölcstermesztésben 77
7. Az erdőgazdálkodás komplex fejlesztésének és a fa többcélú hasznosításának lehetőségei Magyarország keleti háromhatár szegletében (Kovács Jenő) 93
7.1. A jelenlegi helyzet jellemzése 93
7.2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye erdőgazdálkodása az erdőtervek adatai alapján 98
7.3. A fa többcélú hasznosításának lehetőségei Magyarország keleti háromhatár szegletében 105
7.4. Fakereskedelem 109
7.5. A faanyag energetikai hasznosítása 110
7.6. Fejlődési irányok, lehetőségek rövid összefoglalása 111
8. Az állattenyésztés és állategészségügy helyzete és fejlesztési lehetőségei (Hajdú Bertalan) 113
8.1. Az állattenyésztés jelenlegi helyzete 113
8.2. Szarvasmarha tenyésztés 120
8.3. Juhtenyésztés 124
8.4. Sertéstenyésztés 126
8.5. Baromfitenyésztés és termék-előállítás 129
8.6. A nem tradicionális állattenyésztés lehetőségei 132
8.7. A fejlesztési lehetőségek megvalósulásának eszközrendszere 134
8.8. Állategészségügy 137
8.9. Az EU csatlakozáshoz kapcsolódó állattartási és állategészségügyi feladatok 142
9. Harmonizált térségfejlesztés a keleti háromhatár szegletben (Sinóros-Szabó Botond) 145
9.1. A mezőgazdasági termelés helye a megye gazdasági szerkezetében 146
9.2. Mire képes a megye mezőgazdasága 147
9.3. Harmonizált térségfejlesztés 148
9.4. Néhány technológiai fejlesztés eredményének ismertetése 150
9.5. A fejlesztés további iránya 152