1.063.444

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Elméleti elemi mértan tankönyve

Műegyetemi hallgatók, lyceumok, fő-gymnasiumok, fő-reáltanodák, bányászok, iparosok és magántanulók számára

Szerző
Pest
Kiadó: Khór és Wein
Kiadás helye: Pest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 625 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Írta Komnenovich Sándor, okleveles mérnök, a Magyar Királyi József-Műegyetemnél az elemi mennyiségtan és politikai számtan nyilv. rendes tanára, hajdan a kir. folyó-térképészetnél működő első rendű mérnök, és a Tiszaszabályozási Társulatnál a bereghi vizszerkezet igazgató osztálymérnöke. Fekete-fehér ábrákkal és egy kihajtható melléklettel illusztrált.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A jelen mű, melynek kézirata 1865-től 1866-ig bezárólag a tanulmányi főigazgatóságoktól kijelölt szakértők által megbiráltatván, a nagymélt. m. kir. Helytartótanács ajánlatára a magas m. kir.... Tovább

Előszó

A jelen mű, melynek kézirata 1865-től 1866-ig bezárólag a tanulmányi főigazgatóságoktól kijelölt szakértők által megbiráltatván, a nagymélt. m. kir. Helytartótanács ajánlatára a magas m. kir. udvari korlátnokság 1866. évi dec. 14-dikén 14,851. szám alatt kelt kegyes rendeleténél fogva méltónak találtatott, hogy kiadatása után a föreáltanodák számára előírt tankönyvek közé soroltassék, - a régi tankönyvektől annyiban különbözik, a mennyiben szerzője iparkodott e müvet a tudomány jelen szinvonalára hozni, vagy is oly tankönyvet írni, mely a jelenkor igényeivel és az igyekvő tanulók tudvágyával arányban és öszhangzásban álljon. Ez okból inkább a korszellem haladásának róvhatni fel ama eltérést a régi rendszertől, mely szerint az ujabb mértanból némely főtantétek e műbe felvétettek, hogy azok segélyével helyenként a bizonylatokat szigorú, szabatos, és könnyen érthető módszerint vezetni lekessen. A kitűzött czél elérésére kalauzul szolgáltak a következő szerzők: Legendre, Bourdon, L'Huilier, Wolf, Crelle, M. Ohm, Straszniczky, Tellkamf, Steiner, Chasles, Feuerbach, Adam, stb. Vissza

Tartalom

Bevezetés
Alapfogalmak1
A tér
A mértani test
A lap vagy térszin
A vonal
A pont
A térmennyiségek
A térmennyiségek származtatása mozgás által
A vonalok, lapok és testek nemei
Nagyság, alak és helyzet
Mértani hely
A mértan módszere
A mértan felosztása
A mértan haszna
A síkmértan
Az egyenes vonalakról és síkszögökről
Az egyenesek tulajdonságairól, összehasonlításáról és megméréséről9
Az egyenes vonal tulajdonságai és ismérvei
Az egyenesek összehasonlítása a hosszra nézve
Az egyenes vonal hosszának változtatásáról
Az egyenesek összehasonlítása az irányra nézve
A körvonal keletkezése
Az egyenes vonalak megmérése
A síkszögökről21
A síkszögök fogalma és származtatása
A szögök nagyobbítása és kisebbítése
A szögök felosztása
A lapos-, behajló-, kihajló szögök
A derék hegyes és tompa szögök
A pót és kiegészitő szögök
A pót és kiegészitő szögök
A mellék és csúcs szögök
Ellenszögök, váltószögök, és a metsző vonal egyik oldalán fekvő bel és külszögök
Ezekre vonatkozó tantétek
A szögök méréséről
Az egyenes vonalú idomokról
A háromszög fogalma, alkatrészei, általános tulajdonságai, s azokra vonatkozó tantétek28
Tantétek a háromszögök egybevágóságáról37
Tantétek a vonalok arányosságáról45
Tantétek a háromszögök hasonlóságáról49
Ujabb nézetek a hasonlóságról55
A négyszögök nemei61
A párhuzányok tulajdonságai
A négyszögök meghatározására szükségelt adatok
A négyszögök egybevágósága és hasonlósága
A sokszögök fogalma, alakrészei és nemei66
A sokszögök általános tulajdonságai
A sokszögök meghatározására szükséges adatok
A sokszögök egybevágósága és hasonlósága
A harmonikus vagyis öszhangzati arányt megelőző tantétek74
A harmonikus arány, az anharmonikus kettős viszony és ebből származott harmonikus kettős viszony
Az öszhangzó sugarak
Az egyenes öszhangzati metszése
A rendszeres négyszög
Menelaus tantétele
Tantétek az átszelőkről
Az egyenes vonalú idomok területéről
A terület fogalma94
Magasság, alap, vetület
Egyenlő területű párhuzányok és háromszögök
Pythagoras tantéte
Pappus-féle tantét
Az idomok átalakitása a terület megtartása mellett
Az egyenes vonalú idomok területi arányosságáról. Brune-féle tantét102
Az egyenes vonalú idomok területének felméréséről és ide tartozó nevezetesebb feladatok108
A körről
A kör és körnél előforduló egyenesek és szögök116
A körvonal keletkezése
A körhöz vont egyenesek és azokra vonatkozó tantétek
A körnél előforduló szögök mértéke
Tantétek a húrok, szelők és érintők arányosságáról
Az egyenes vonal metszése kül és közép mértani arány szerint
Két körnek egymás iránti helyzete
Tantétek a körbeírt idomokról134
Ptolomaeus tantéte
A körnek körülirt és beírt rendes sokszögökről
A rendes sokszögök oldalai, kifejezve a kör sugara által
A kör kiméréséről147
A körvonal hossza
A kör területe
A körív hossza
A körszelvény és körszelet területe
Két vagy több kör együvítése
Tantétek a hasonlósági pontokról, sarkok (Pole) és sarkalatosakról (Polaren)163
Mértani szerkesztések a síkban171
Kisebbített mértékek, egybevágó és hasonló idomok szerkesztése
Az egyenes vonalok öszhangzati és tetszőleges viszony szerinti metszése
Feltételes átalakitások
A területek felosztása
A sík háromszögtan
Szögmértan (Goniometrie)199
Egy szög nagyságának meghatározásáról
A háromszögtani vagy inkább szögmértani függvények fogalma, és rendszeres kifejtése
Bármely hegyes szög függvényeinek meghatározásáról
A szögmértani függvényekről tágasabb értelemben véve
A szögmértani függvények egymásközti viszonylása
A szögmértani függvények növekedése és fogyása a 4 negyedben
A tompa és kihajló szögök függvényeinek rávitele azon hegyes szögök függvényeire, melyek amazokat 180 vagy 360 fokra kiegészitik, vagy 180 és 360 fokon túli fölösleget képeznek
A nemleges szögök függvényei
A négy fő egyenlet
A szögmértani függvények sorba fejtése
A sin. x és cos. x sora végleges alakban előállítva
A négy főegyenletből lehozott számtalan képletek
A három szögtani logartáblák szerkezetének sarkelvei
Az elméleti és gyakorlati alkalmazásban többször előfordulú szögmértani képletek átnézete
A sik háromszögtan248
Alapegyenletek a derékszögű háromszögök feloldására
Az egyenesszárú háromszögök, és rendes sokszögök háromszögtani feloldása
Bárminő háromszögök feloldására vonatkozó főtantétek, Mollweide-féle képletek262
A ferdeszögű háromszögök feloldása, példákkal
Pothenot-féle tantétel
Alapegyenletek a sokszögök háromszögtani feloldására285
A test- vagy tömörmértan, a gömbháromszögtan, és az elemzési mértan alapvonalai
Az egyenes vonalokról, síkokról és testszögökről
Az egyenesek és síkok viszonos fekvése293
Alapfogalmak és sarkelvek
Egy egyenes és egy sík viszonos fekvése s ide vonatkozó tantétek
Különböző síkokban fekvő szögök egyenlősége, hajlási szög
Tantétek két vagy több sík és egyenes viszonyos fekvéséről
A lapszög fogalma
Párhuzamos síkok egy harmadik által metszve
Egy pontból kiinduló egyenesek, párhuzamos síkok által metszve, arányos szeletekre osztatnak
A vetületekről310
A vetület fogalma
Egy szög fekmentes vetülete
Egy vetétett idom területe
A testszögök314
A testszög fogalma
Tantétek a három élű testszögökről
A testek általános tulajdonságairól
A szegletes testek322
A mértani testek felosztásáról
a gúlaféle
a hasábos testek tulajdonságai
azoknak egybevágósága és hasonlósága
tantétek a soklapokról
Minden rendes soklapnak lehet egy gömböt beírni, és egy gömböt körülírni
A rendes soklapokba beírt gömb sugarának kiszámítása
A kerekded testek339
A henger értelmezése, egybevágósága, hasonlósága
A kúp fogalma, tulajdonságai, egybevágósága és hasonlósága
A gömb értelmezése, ebből kifejtett sarkelvek és következmények
A gömb szelvények csak kör lehet
Egy átmérő végpontjait kivéve, a gömbfelület két pontján keresztül csak egy legnagyobb kört vonhatni
Négy nem egy síkban fekvő pont mindenkor egy gömb felületén létezik
Ha két gömbfelület egymást metszené, a metszés kerülete egy körvonal, melynek középpontja a két gömb központi vonalán fekszik
A mértani testek felületének és térfogatának meghatározásáról
A mértani testek egyenlőségéről352
A párlapok viszonya térfogatra nézve
Egy három élű gúlát lehet két egybevágó kisebb gúlára és két egyenlő térfogatú három élű hasábra felbontani
Egyenlő magasságú és alapú gúlák térfogata egyenlő
Egy három élű hasáb felbontása, három egyentérfogatú gúlára
A felületek és térfogatok meghatározása360
A testek felmérése
A párlapok s általában a hasábok felülete és térfogata
A hasonló hasábok térfogatairól
Jegyzet az úgynevezett toisirozásról
A gúla felülete és köbtartalma
Egy ferdén metszett háromélű hasáb térfogata
A csonka gúla felülete és térfogata
Egy ék köbtartalma
Egy derékszögű négy élű hasábdob test (Prismoid) köbtartalma
A henger felülete és köbtartalma
A rendes soklapok felülete és térfogata
A henger felülete és köbtartalma, különféle feladatok
Egy hengercső felülete és térfogata
A csonka kúp palástja, felülete és térfogata
A gömb körül írt csonka kúp palástja
A gömb felülete és térfogata
A gömbszelvény, gömbszelet és gömbtörzs térfogata
A hordók köbtartalma
Egy tetszőleges alakú test köbtartalmát meghatározni (közelitőleg)
A gömb háromszögtan
A gömb háromszög tulajdonságairól396
A gömbszög fogalma
A gömb háromszög, a sark-háromszög
Egybevágó és hasonló gömbháromszögök, s ide vonatkozó tantétek
A négy fő egyenlet kifejtése és átalakítása logoros számításra. A Gauss-féle képletek és Neper-féle analogiák402
A derékszögű, egyenesszárú és negyed háromszögök feloldása414
A ferde gömbháromszögök feloldása, és területük meghatározása. Nevezetesebb tömörmértani feladatok
Az elemzési mértan elemei
Az algebrának alkalmazása a mértanra
Az algebrai kifejezések mértani jelentősége; a kifejezések mérfoka, hasonneműsége453
Első és másodfokú egyenletek szerkeszetése
Egy második fokú vegyes egyenlet gyökeinek szerkesztése
Az igenleges, nemleges, való és képzetes mennyiség mértani értelmezése
A mértani feladatok algebrai feloldása464
Az elemző mértan a síkban
A pont helyzetének meghatározásáról párhuzamos és sark-öszrendezők által. Két pont távolsága467
Az öszrendezők átalakitásáról, általánosan véve; átmenetek a párhuzamos tengelyrendszerről a sarkrendszerre. Az egyes átalakitási esetek közvetlen kifejtése472
Az egyenes vonal egyenlete479
Az egyenes vonal általános egyenletének taglalása
Az első fokú általános egyenlet elemzése két változó mennyiséggel
Az egyenes vonalok szerkesztése az adott egyenletekből és megfordítva
Két egyenes a síkban
Feladatok az egyenes vonalokról
A körvonal általános egyenlete; csúcsegyenlete; központi egyenlete504
A körvonal egyenletének taglalása
A körvonal sarkegyenlete
A körvonal egyenletének szerkesztése
A kör szelőjének, érintőjének és deréklőjének egyenlete
Az érintési vonalak meghatározása
Az egyenes és a körvonal egyenleteinek általános egybevetése, az ide tartozó feladatokkal
Két vagy több kör egyenleteinek elemzése
Két kör húros vonala (Chordale)
Három kör húros vonalai és húros pontja
A húros vonalak jellemző tulajdonságai
Két kör közös érintőinek elemzési meghatározása
Apollonius-féle érintési feladatok legáltalánosbika
A másodrendű vonalak vagyis kúpszeletek539
A hajtalék (Parabola) csúcsegyenlete; általános egyenlete; a hajtalék egyenletének taglalása; a hajtalék sarkegyenlete
Az érintési vonalak egyenletei
Az érintési vonalak meghatározása; következmények
A hajtalék íve és ezen ív végpontjainak összrendezői által bekerített sík területe
A hajtalék egyenlete, vonatkoztatva egy ferdeszögű tengelyrendszerre
A párhuzamos húrok középpontjainak mértani helye egy átmérő
A kerülék (Ellypsis) központi egyenlete; a kerülék központi egyenletének taglalása557
A kerülék általános egyenlete; a kerülék csúcsegyenlete; a kerülék sarkegyenlete
A kerülék szelőjének, érintőjének és deréklőjének egyenletei
Az érintési vonalak meghatározása
Azon szögökről, melyeket az érintési ponthoz vont vezérsugarak képeznek
A kerülék területe
A kerülék társátmérői
A kerülék központi egyenlete, vonatkoztatva a társátmérők rendszerére
Bármely kerülék körül írt párhuzány, melynek oldalai a társátmérőkkel párhuzamosan futnak, egyenlő a kerülék tengelyeiből képezett egyenszöggel
A társátmérők négyzeteinek összege egyenlő a két tengely négyzeteinek összegével
Az egyik társátmérő végpontjához vont érintő a másik társátmérővel párhuzamos
A póthúrok főtulajdonsága
A kerülék sarkpontjai és sarkalatosa
A mentelék (Hyperbola) központi egyenlete589
A mentelék központi egyenletének taglalása
A mentelék csúcsegyenlete; a mentelék általános egyenlete; a mentelék sarkegyenlete
A mentelék szerkesztése
A mentelék középpontján keresztül menő egyenes fekvése
A végérintők és ezekre vonatkozó egyenlet
A mentelék hatványa
Az érintési vonalak egyenletei
Az érintési vonalak meghatározása
Az érintési ponthoz vont sugarak az érintővel egyenlő szögöket képeznek
A mentelék egyenlete a társátmérők rendszerére vonatkoztatva
A mentelék sarkai és sarkalatosa
A teljes másodfokú két ismeretlenű egyenlet taglalása604
A kúp metszéseiből eredő vonalak azonosak az előbb elősorolt másodrendű vonalakkal

Komnenovich Sándor

Komnenovich Sándor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Komnenovich Sándor könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem