Kommunikációelmélet

Előszó

Tisztelt Hallgató!
A kezében tartott Kommunikációelmélet szemelvénygyűjtemény az Ön kommunikációs tanulmányait szeretné megkönnyíteni, amennyiben a hatalmas elméleti irodalomból ad rövidített, szerkesztett, szándékom szerint jól érthető válogatást.
A Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kara - amely tizenöt évvel ezelőtt a magyar felsőoktatásban elsőként vezette be a kommunikációt mint tantárgyat hallgatóinak tárgyalási készségét megalapozandó - nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az itt végzett hallgatók kommunikációs ismeretei alaposak, elmélyültek és minden egyes hallgató kommunikációs készségét fejlesztőek legyenek.
Fő célunk az ismeretek átadásával, hogy hallgatóink magánéleti és karrierbéli boldogulásához a legjobban használható ismereteket adjuk.
Éppen ezért a kommunikáció alapismereteit - amelyet a kommunikáció alapjai és a kommunikációelmélet tantárgyakban oktatunk - az elmúlt félévben megjelent A kommunikáció alapjai című szemelvénygyűjtemény után a Kommunikációelmélet szemelvénygyűjteménnyel egészítjük ki.
A kommunikációs elméletek a kommunikációs helyzetek során felmerülő kérdésekre próbálnak választ adni, ezért csoportosításuk is eszerint történt az alábbi fejezetekbe.
• Mindenekelőtt a számtalan elméleti megközelítés áttekinthetőségét könnyítendő választottam bevezetőül A kommunikációs elméletek megítéléséhez használható kritériumok című fejezetet Em Griffin: Bevezetés a kommunikációelméletbe című könyvéből, hiszen a kommunikációelméletet magát - még kivonatokban is - lehetetlen lenne egyetlen félév tanulmányi keretébe sűríteni.
• Az INTERAKCIONÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ témakörében az elméletek a személytől személyig terjedő interakciós folyamatok problémáira igyekeznek választ adni. Ebbe a fejezetbe hétköznapi életünk legfontosabb kérdéseiből a kapcsolatmélyüléssel, a konfliktuskezeléssel, az önkifejezési, figyelési és visszajelzésbeli jártasságokkal foglalkozó ismereteket válogattam be R. Bolton: A kommunikáció művészete című, és Em Griffin: Bevezetés a kommunikációelméletbe című könyvéből.
• A következő fejezet a CSOPORTOS TÁRSAS ÉRINTKEZÉS KOMMUNIKÁCIÓJÁVAL foglalkozik. Ebbe a fejezetbe A kommunikáció alapjai című kötet idevonatkozó tanulmányait kiegészítendő, a csoportos döntéshozatallal kapcsolatos két fontos tanulmányt választottam. Az egyik R. Bales neves amerikai kutató szinergiával, azaz a csoporttöbblet-teljesítménnyel illetve az ehhez vezető döntési folyamatokkal foglalkozó elemzéséről, a másik ugyancsak a csoportokban zajló befolyásolási viszonyokról, ezen belül a kisebbség többségre gyakorolt lehetséges hatásáról szól. (Eddy van Avermeat: Innováció vagy a kisebbség befolyása)
• A harmadik fejezet a szintén mindnyájunkat közvetlenül érintő TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ jelenségeit segít megérteni, s remélhetőleg ilymódon valamelyest védettebbé is tenni a manipulációktól a konformitás, a meggyőzés, az oktatás, a propaganda tárgyalásán, elemzésén keresztül.
• A KULTÚRA ÉS KOMMUNIKÁCIÓ című fejezet az idevágó, ugyancsak hatalmas irodalomból a nagyhatású Marshall McLuhan elgondolkodtató tanulmányát tartalmazza az emberi információfeldolgozás és az életmód, kultúra összefüggéséről, azután Stuart Hall és más kultúra-kutatók munkájának rövid ismertetése következik, amely kutatások a tömegkommunikáció által közvetített kultúra társadalmi egyenlőtlenségeket indukáló jelenségeire hívják fel a figyelmet.
E. T. Hall szociálantropológus saját kutatói életműve eredményekét összefoglaló, a kultúra és a kommunikáció közvetlen összefüggéséről írott tanulmányával zárul a fejezet.
Remélem, hogy a fenti tanulmányok olvasása, szeminarizálása sok felismerést, felfedezői, intellektuális örömet, további életükhöz hasznos ismereteket, készséget, rövid távon pedig kiváló vizsgajegyeket fog eredményezni.
Budapest, 2004. január
A szerkesztő Vissza