Kommentár a püthagoreus Aranyvershez/A gondviselés

Fülszöveg

Kötetünk három szöveget tartalmaz: a Kr. e. 4. században keletkezett püthagoreus Aranyverset, az újplatonikus alexandriai Hieroklész (Kr. u. 5. század) kommentárját az Aranyvershez, valamint Hieroklésznak a gondviselésről írott művét.
A filozófiai kommentár a kései antikvitás sajátos görög műfaja, amely azt a művet, amelyhez íródott, nemcsak értelmezi, hanem belekapcsolja a kommentátor saját korának kultúrájába, valamint annak az iskolának a fogalomrendszerébe, amelyhez az értelmező tartozik. Ez a magyarázata annak, hogy Hieroklész az Aranyversnek -amely az ő korában már mintegy nyolcszáz éves múltra tekint vissza - be tudja mutatni etikai és metafizikai aktualitását és azokat az elemeit, amelyek révén a költemény hozzákapcsolható az újplatonikus filozófia tanításához.
„A filozófia az emberi élet megtisztítása és tökéletessé tétele; megtisztítása az anyagban lévő irracionalitástól és a halandó testtől, valamint tökéletessé tétel: visszanyerése a saját boldog életünl<nek, amely... Tovább

Fülszöveg

Kötetünk három szöveget tartalmaz: a Kr. e. 4. században keletkezett püthagoreus Aranyverset, az újplatonikus alexandriai Hieroklész (Kr. u. 5. század) kommentárját az Aranyvershez, valamint Hieroklésznak a gondviselésről írott művét.
A filozófiai kommentár a kései antikvitás sajátos görög műfaja, amely azt a művet, amelyhez íródott, nemcsak értelmezi, hanem belekapcsolja a kommentátor saját korának kultúrájába, valamint annak az iskolának a fogalomrendszerébe, amelyhez az értelmező tartozik. Ez a magyarázata annak, hogy Hieroklész az Aranyversnek -amely az ő korában már mintegy nyolcszáz éves múltra tekint vissza - be tudja mutatni etikai és metafizikai aktualitását és azokat az elemeit, amelyek révén a költemény hozzákapcsolható az újplatonikus filozófia tanításához.
„A filozófia az emberi élet megtisztítása és tökéletessé tétele; megtisztítása az anyagban lévő irracionalitástól és a halandó testtől, valamint tökéletessé tétel: visszanyerése a saját boldog életünl<nek, amely az istenhez való hasonlóságra vezet. Ezek teljesítésére leginkább az erény és az igazság termett: az előbbi a szenvedélyek mértéktelenségét száműzi, az utóbbi az isteni formát biztosítja azok számára, akik természetüknek köszönhetően rátermettek még ennek a befogadására is. Ehhez a tudáshoz, amely tisztává és tökéletessé tesz majd bennünket, röviden megfogalmazott szabályokra, afféle szakszerű aforizmákra van szükség, hogy rendben, a megfelelő úton jussunk eí a boldog élet tökéletessé tételéhez." (Hieroklész kommentárjának bevezető szavai.)
Vissza