Előszó
Kommandó lakói 2002. augusztus 4-6-án megtartották az első Kommandói-napokat. Ezzel elindult egy szép hagyomány, mely remélhetőleg meghonosul, emelve községünk rangját, hírnevét. Megérdemli ezt Kommandó, ahogyan megérdemli e monográfia megírását is, melyet ajánlok minden falustársamnak, hiszen róluk szól: a múltunkról, a jelenünkről, az életünkről. Előrebocsátom, hogy nem célom sem rágalmazni, sem dicsérni: tehát ne számítsanak sem pletykákra, sem dicshimnuszokra. A fő célom az, hogy fény derüljön Kommandó múltjára - s a monográfia hiteles adatai révén megszűnjenek a téves feltételezések -, valamint az, hogy felhívjam az emberek figyelmét a községre, a táj csodálatos szépségére, a tiszta levegőt éhezőknek utat mutassak Kommandó felé. Egyszóval: világgá szeretném kiáltani, hogy mi is létezünk, él Kommandó, élnek emberek itt fenn a hegyekben. Ugyanakkor azt is remélem, hogy a kívülállókkal sikerül megértetnem, hogy ragaszkodunk foggal-körömmel egy olyan helyhez, ahol földrajzi fekvése miatt nem terem meg semmi az erdei gyümölcsön, a gombán és a vadnövényzeten kívül, ahol már október közepén elkezdődik a tél és eltart májusig, és ahol mindig nagyon volt a megélhetőség. Tudom, akadnak majd olyanok, akik kritizálják vagy rosszmájúan lekicsinyellik a munkámat. Megteheti bárki, ez az olvasó joga. Nem vágyom babérkoszorúkra; a monográfia azért születik meg, mert itt az ideje, hogy valaki megírja, olyan valaki, akinek itt éltek és haltak a déd- és nagyszülei, itt éltek és élnek a szülei, s aki szintén itt született, itt élt és él, valamint , olyan, akit bármerre elvetett az élet zivatara, mindig hazavágyott. Kommandóra gondolt, ha meglátott egy fenyőt, jóleső érzés töltötte el, ha hosszú távollét után meglátta a települést jelző táblát, az erdőket, a keskeny vasutat, a siklót, a gyárat, a település szerény házait. Akinek Kommandó a bölcső, az otthon mindig az volt, mindig is az marad. Hangsúlyozom, hogy a monográfia hiteles adatokat tartalmaz, az Irodalomjegyzékben megtalálják ezek forrásait is. A fotók, rajzok, másolatok, térkép-másolatok szintén dokumentumként szolgálnak. A jelenkori lakosok névjegyzékével is azt szeretném érzékeltetni, hogy a könyv valamennyiünkről szól, és mindannyiunk számára íródott. Szabó Mária (szül. Biloklávek)
Vissza