Komárom vármegye kultúrtörténetéből

Előszó

Részlet a könyvből:

"A KAMOCSAI CÖLÖPÉPÍTMÉNYEK
A költő mondja a hazai rögről, hogy ápol s eltakar, csakugyan betakarja már hosszú évezredek sora óta az embert és műveit. Hogy mi mindent takar el ez a föld, azt csak sejtjük, mikor egy-egy lelet napfényre kerül: hol a szántóvető ekevasa dobja ki régi helyéből, hol folyómedrekből halásszák ki, hol meg építéskor, mély ásás alkalmával kerül napfényre. A Kamocsán csak igen kis részében feltárt lelet a ritkábbak sorába tartozik. De azzá teszi tudományos értéke is. A lelet feltárásának története a következő.
A Vágbalparti Ármentesítő Társulat 1934 nyarán Kamocsa község fölött, közvetlenül a Vág bal partján szivattyútelepet létesített, mely hatalmas teljesítményű gépekkel felszerelve a belvizeket van hivatva kiemelni és a Vágba juttatni. A belvizek felgyűjtését egy a Tótmegyer alól, az ottani csatornával összeköttetésben álló új csatorna biztosítja, melyet Andód és Kamocsa közt 1931 őszén ástak ki gútai, majd szímői földmunkások. A kamocsai szivattyútelephez közel, mintegy fél kilométer távolságban a munkások a kb. három méter mély csatorna fenekén és rézsűjén is, elkorhadt, de azért még elég szilárdan a földbe vert cölöpökre akadtak. Engem Juhász István szímői plébános úr értesített erről és azonnal kimentem a helyszínére, ahol a munkások már a cölöpöket kidöntögették, de a helyeiket megmutatták." Vissza