Költségvetési pénzügyek

Tartalom

ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 11
ELŐSZÓ 13
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 19
1. A FISKÁLIS POLITIKA A MODERN VEGYES GAZDASÁGOKBAN 21
1.1. Az állam a gazdaságban 21
1.2. Az állami tevékenységek osztályozása 24
1.3. A fiskális politikáról röviden 27
1.4. Az államháztartás kiadási és bevételi oldala 29
1.4.1. Állam i kiadások 30
1.4.2. Költségvetési bevételek 31
1.4.3. Egyenleg-koncepciók 33
1.4.4. Az automatikus stabilizátorok 35
1.4.5. Az államadósság 36
2. MAKROÖKONÓMIAI ALAPMODELLEK A KÖLTSÉGVETÉSI
POLITIKA HATÁSOSSÁGÁNAK ÉRTELMEZÉSÉHEZ 38
2.1. Bevezetés 38
2.2. A hosszú távú alapmodell 39
2.3. Ragadós árakat feltételező rövid távú modellek 44
2.3.1. A multiplikátor-hatás 46
2.3.2. Az IS-LM görberendszer 48
2.3.3. A költségvetési és a monetáris politika együttes hatása 53
2.4. Egy lépéssel közelebb a valósághoz: nem rögzített áras modellek 55
2.5. A zárt gazdaságokon túl: a Mundell-Fleming-modell 57
Függelék
Az áru- és a pénzpiac szimultán egyensúlya 64
3. A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA FENNTARTHATÓSÁGA 66
3.1. A fenntarthatóság eltérő értelmezései 66
3.2. Az államháztartás egyensúlya és a kormányzati költségvetési korlát 68
8 ¦ TARTALOMJEGYZÉK
3.3. A fenntarthatóság koncepciójának továbbgondolása 72
3.4. A költségvetési korlát finomítása 76
3.4.1. A fenntarthatóság mikroökonómiai megközelítése neoklasszikus alapokon 76
3.4.2. A kiszorítási hatás beépítése a költségvetési korlátba: keynesi modellezés 79
3.5. A költségvetési-pénzügyi-monetáris program kontextusa 80
3.6. A költségvetési sebezhetőség: a fenntarthatóság kockázatai 82
Függelék I.
A) Az adósság végtelen ideig való görgetésének irrealitása 85
B) Végtelen időtávú államot feltételező modellkiegészítés 86
Függelék II.
A) Fenntarthatósági mutatók 88
B) Sebezhetőségi mutatók 92
C) Rugalmassági mutatók 93
4. AZ AKTÍV GAZDASÁGPOLITIKÁTÓL A SZABÁLYKÖVETÉS FELÉ 96
4.1. Bevezetés 96
4.2. A Phillips-görbe doktrína 98
4.3. A Phillips-görbe doktrína tagadása, Friedman monetarista kritikája 101
4.4. A gazdaságpolitika hatástalanságának újklasszikus magyarázata 106
4.5. A kormányzat csalási hajlamáról: az időinkonzisztencia érvényesülése 110
4.6. A Pareto-javulás lehetőségei 114
4.6.1. Szabályok felé 115
4.6.2. A Taylor-szabály 117
Függelék
Választás szabályok között: Poole klasszikus modellje 118
5. A SZABÁLYOK SZEREPE A FISKÁLIS POLITIKÁBAN 122
5.1. A fiskális politikai szabályokról általánosságban 122
5.2. A fiskális politikai szabályok típusai 125
5.2.1. A kiegyensúlyozott költségvetés szabálya 126
5.2.2. Az államadósság-szabály 127
5.2.3. A pénzalapok 128
5.2.4. Az aranyszabály 129
5.2.5. A kiadási szabály 130
5.3. A fiskális politikai szabályok hatásossága 132
5.4. Fiskális politikai szabályok a gyakorlatban 136
Függelék
Fiskális politikai szabályok: összefoglaló táblázat 143
6. A FISKÁLIS FEGYELEM MEGTEREMTÉSÉNEK EGYÉB
ESZKÖZEI 145
6.1. A fiskális politikai szabályokon túl 145
6.2. A középtávú költségvetési keretprogram 146
6.2.1. A középtávú tervezés 146
6.2.2. A transzparencia fontossága 151
6.3. A programalapú költségvetés 154
6.4. Az intézményi delegálás egy formája: a költségvetési hivatalok 157
6.4.1. A.Z USA Kongresszusi Költségvetési Hivatala 161
6.4.2. Európai példák 162
6.4.3. A költségvetési fegyelem erősítése félpuha szabályozással: a magyar
gyakorlat 166
Függelék
Költségvetési funkciókkal bíró kormányzati hivatalok az USA-ban 170
7. A KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNY (POLITIKAI) GAZDASÁGTANA 171
7.1. Közkiadások számokban (történeti áttekintés) 171
7.2. A neoklasszikus adókisimítás elve 172
7.3. A hiány „klasszikus" politikai gazdaságtani magyarázatai 176
7.3.1. A Wagner-törvény 176
1.32. A fiskális illúzió 178
7.4. A hiány „új" politikai gazdaságtani magyarázatai 179
7.4.1. Az adósság mint stratégiai változó 181
7.4.2. Politikai és választási rendszerek 185
8. A KÖZ ALAPPROBLÉMA ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI
DÖNTÉSHOZATAL 193
8.1. A költségvetési politika intézményi gazdaságtani megközelítésben 193
8.2. A közalapprobléma kibontása 195
8.3. A közalapprobléma lehetséges feloldásai 200
8.3.1. A transzparencia erősítése 202
8.3.2. Költségvetési intézmények és eljárások 203
8.3.3. A költségvetési centralizácó von Hagen és Harden-féle modellje 206
Függelék
Intézményi mutatók a költségvetési hatékonyság mérésére 214
9. A POLITIKAI INDÍTTATÁSÚ ÜZLETI CIKLUSOK 217
9.1. A politikai indíttatású üzleti ciklusok modelljeinek egy osztályozása 217
9.2. Nordhaus hagyományos modellje 219
9.2.1. A modell feltételrendszere 219
9.2.2. A modell kritikája 221
9.3. A monetáris ciklusoktól a fiskális ciklusok felé 222
9.4. Költségvetési politikai ciklusok a gyakorlatban 228
9.4.1. Az új demokráciák ciklushajlama és tanulási képessége 230
9.4.2. Politikai-intézményi korlátok és költségvetési ciklusok 232
10. A KÖLTSÉGVETÉSI KIIGAZÍTÁS ÉS REFORM GAZDASÁGTANA 236
10.1. Bevezetés 236
10.2. A gazdasági reform mint közjószág (?) 238
10.3. Rövid távú konszolidáció és hosszú távú strukturális reform 241
10.3.1. A rövid távú konszolidáció 242
10.3.2. A rövid távú konszolidáció nem várt következménye: a nem-keynesi
hatások 245
10.3.3. A hosszú távú szerkezeti reform 249
10.4. Az államháztartási reform elhalasztásának okai és következményei 255
10.4.1. A reformok elmaradásának összgazdasági hatásai 255
10.4.2. A költségvetési stabilizáció elodázása: egy kivárási játék 258
10.4.3. Egyénspecifikus bizonytalanság 260
10.4.4. A reformhalasztás költségeinek számszerűsítő modellje 262
Függelék
A költségvetés szerkezeti mutatói 267
11. FISKÁLIS POLITIKAI SZABÁLYOK A GAZDASÁGI ÉS
MONETÁRIS UNIÓBAN 270
11.1. Az európai pénzügyi integráció változó súlypontjai 270
11.2. Út a Gazdasági és Monetáris Unióba 272
11.3. A GMU szabályrendszere 276
11.4. A stabilitási és konvergenciaprogramok 286
11.5. Az Európai Unió fiskális politikai szabályainak értékelése 289
11.6. A Stabilitási és Növekedési Egyezmény reformja 293
11.6.1. A megelőző szabályozás változásai 294
11.6.2. A kiigazító szabályok változásai 295
11.6.3. Az SNE reformjának értékelése 297
1 L6.4. A világgazdasági válság hatásai 299
12. A 2008-2009. ÉVI VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG ÉS HATÁSAI
A KÖZPÉNZÜGYEKRE 302
12.1. Bevezetés 302
12.2. A válság eredete és lefolyása 303
12.2.1. A jelzálogpiaci összeomlás és pénzpiaci következményei 304
12.2.2. A(z elhibázott) gazdaságpolitika szerepe a válságban 307
12.2.3. A Fed kamatpolitikája 308
12.3. Válságkezelés a gyakorlatban 313
12.3.1. Az USA 313
12.3.2. Az EU nagy államai 316
12.3.3. Az EU új tagállamai 320
12.4. Költségvetési politika válság idején, avagy van-e visszaút a fiskális
szabályokhoz? 323
IRODALOMJEGYZÉK 331
NÉVMUTATÓ 351
TÁRGYMUTATÓ 355

Témakörök