Költségvetés és árelemzés a magasépítőiparban

Előszó

Nem véletlen, hogy az Építésügyi Minisztérium az új rendszer mintaképéül a szovjet költségvetési, költségszerkesztési rendszert választotta.
Ha tudjuk, hogy 1944. után milyen dúlás, rombolás maradt az ellenség nyomában, s látjuk, hogy ezt milyen tüneményes gyorsasággal, milyen gépies szervezettséggel, pontossággal és tervszerűséggel tüntette el a szovjet építőipar, feltolni bennünk a kérdés: hogyan volt ez lehetséges? Erre két helyről kapunk választ. Egyrészt a szovjet szakirodalom, a tudás és a tapasztalat eme gazdag kincseskamrája adja meg a feleletet, másrészt a szovjet építőipar felkészültsége, rugalmassága és termelékenysége a&fa meg a hihetetlen teljesítmény magyarázatát.
Aki a sok közül elolvassa például A. A. Krakovics egyetemi tanár és E. I. Lupanov: „Költségvetések szerkesztése" című könyvét, aki részesül abban a szerencsében, hogy a helyszínen csodálja meg a szovjet építőipar hatalmas teljesítményét, az megérti, mit jelent a mi építőiparunknak a szovjet gazdag tárházából meríteni a tapasztalatokat, magunk elé állítani a szovjet alkotások ragyogó példáit.
Itt, az előszóban három kérdésre kell válaszolnunk. Az egyik, hogy miért kapcsoltuk egybe a költségvetés készítés anyagát az árelemzéssel. A válasz egyszerű. Az új rendszer szerves rendszer, szervesen kapcsolódnak egymásba azok a tényezők, melyek a megtervezett építmény megvalósításának, megépítésének a munkájában részt vesznek. Költségvetést az új rendszer alapján csak az tud jól készíteni, aki tudja, hogy miből áll az árelemzés. És mindkettőnek szüksége van az organizációra is. Vissza