Költségmegosztás a felsőoktatásban

Előszó

A Ts-4/2 A felsőoktatás fejlesztését szolgáló kutatások programirodája lehetőségeihez mérten szeretné pótolni a felsőoktatás-kutatásokhoz kapcsolódó külföldi munkák és hazai szerzők műveinek a közreadásával azt a napjainkban egyre inkább tátongó űrt, amelyet az elsorvadó intézmények és sajtóorgánumok sajnálatos módon egyre inkább tovább mélyítenek.
Ez a kötet is ennek a vállalkozásnak a jegyében született, és értékéből mit sem von le az a tény, hogy a magyar olvasó némi késéssel veheti kézbe Bruce Johnstone izgalmas, és valóban napjainkban aktuálissá váló kérdéseket taglaló munkáját. A Ts-4/2 keretében ugyanis jelenleg folyik annak a vizsgálata, hogy a nemzetközi gyakorlatban bevált, többek közt az e kötetben bemutatott támogatási rendszerek, segélyezési formák miként adaptálhatók, egyáltalán adaptálhatók-e, alkalmazhatók-e hazai viszonyainkra.
Szándékunk szerint belső használatú könyv közreadása volt a célunk. Ez a szándék vezetett bennünket arra, hogy bátran hagyjuk el azokat a részleteket és a nem időtálló adatok összevetésén nyugvó táblázatok egy részét, részben ábrákat is, amelyek gyorsan elvesztik időszerűségüket, ennek következtében összehasonlíthatóságuk, hazai környezetre való adaptálásuk vitatható.
A gondolkodásra késztető érvelési rendszert, a felsőoktatás-politikai kérdéseket megvilágító szemléltető anyagot természetesen meghagytuk, átvettük. A különböző országokat bemutató, elemző tanulmányok egyik nagy érdemét éppen abban látjuk, hogy magyarázataik, okfejtésül e szűkebbre szabott szemléltetéssel is világos, meggyőző és érthető.
A nagyobb kitekintés lehetőségét megragadva a kötetbe illesztettünk két másik tanulmányt is, amelyek hasonló tematikával, hasonló szerkezetben és tárgyalási felfogással mutatják be Dánia és Kanada támogatási rendszerét. (Zárójelben jegyezzük meg, hogy nemcsak e két utóbbi tanulmány jegyzetanyagát mellőztük, hanem a kötet utolsó fejezetét is, amelyik a felhasznált irodalmat tartalmazza. Döntésünket az indokolja, hogy egyrészt az ott fölsorolt szakirodalom meglehetősen nehezen hozzáférhető, másrészt az alapműben szereplő öt ország jegyzetanyaga túlnyomórészt tartalmazza az alapvető műveket.)
Végezetül meg kell jegyeznünk, hogy ugyancsak elhagytuk az eredeti munkához írt előszót és bevezetőt. A magyar olvasó számára nézetünk szerint mindkettő érdektelen, bár a szerző nemes kötelességének eleget tevő köszönetnyilvánításokat tartalmazzák. Vissza