Költészetesztétika

Szerző

Lektor

Budapest

'Szerdahelyi István: Költészetesztétika ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1972
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	385 oldal
Sorozatcím:	Esztétikai Kiskönyvtár
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 11 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezetés	5
A költészet fogalma	9
A szó eredete	12
A költészet: a szépirodalom	14
A költészet: a művészi vers	15
A vers	17
A vers: sorokra tördelt szöveg	17
A vers: hangtani ritmus	20
A próza: hangtani ritmus	24
A szabadvers	30
Összegezés	39
A költészet: a líra	47
A líra	48
A líra sajátossága: tematikai sajátosság	50
A líra: tiszta szubjektivitás	54
A líra: tiszta érzelem	59
Az érzelmek	61
Érzelmek a lírában	66
A líra: az én világa	72
A helyzetdal	76
Az "objektív líra"	80
A prózaköltemény	85
Összegezés	88
A költészet: emelkedett stílus	95
A költészet: képes beszéd	100
Az áttételesség	102
Az irracionalitás	104
A költészet: interzitás	107
Intenzitás az intenzitásért	108
Az intenzív tartalomkifejezés	110
A költői képek intenzitása	111
A hangtani formák intenzitása	112
A nem képi és nem zenei stíluseszközök intenzitása	115
Az íráskép intenzitása	118
Összegezés	119
Intenzitás és rövid forma	122
A költői formák fejlődése	130
Intenzitás és az avantgardista nagyformák	137
A líra és a költői intenzitás	138
Költészet és érték	141
Költészet és nem-irodalmi esztétikum	145
Költészet és műfaji rendszerezés	147
Összegezés	149
A költői tartalom	152
Érzelemátadás és -levezetés	157
Szépség	160
Valóságtükrözés	166
Valóságtükrözés és katarzis	177
Irodalmiság és élményszerűség	180
A Laokoón-álprobléma	181
A láthatatlan szavak álproblémája	184
A szavak és az érzékek	185
A belső érzékelés	188
Az irodalmi mű objektivitása	193
Jelelméleti megközelítés	196
A különösség	201
Szubjektivitás, emberközpontúság	206
Irodalmiság és igazság	209
Nembeliség, objektivitás	210
Totalitás	213
Igazság és fiktivitás	225
Tipikusság, realizmus	232
Irányzatosság, pártosság	232
Hasznosság	234
A költői tartalom sajátos jegyei	239
A költői totalitás típusai	240
A társadalmi valóság szerkezetének és a mű motívumszerkezetének modellszerű megfelelése	240
A valóság és a mű esztétikai minőségeinek modellszerű megfelelése	242
A haladó társadalmi rétegek életérzése és a mű alaphangulata közötti megfelelés	246
A magánéleti költészet totalitása	252
A költői totalitás sajátosságai	260
A költői tipizálás sajátosságai	263
A költői beszédhelyzet	271
Beszédhelyzet a lírai költészetben	275
Igazság, őszinteség és fiktivitás a lírában	273
Beszédhelyzet a tájleíró költészetben	280
A költészet funkciója	282
Gyors információ, aktualitás	285
Összegezés	287
A költői forma	290
A költői kép	290
Az epikus kép	290
Ábrázolás kontra leírás	290
Az emlékszerűség	294
A hasonlat	297
A lírai kép	302
A lírai pillanatkép	304
A belső monológ	305
A lelkiállapot kivetítése	306
Az antropomorfizmus	313
A megszemélyesítés és elszemélytelenítés	314
A nem lírai költői kép	315
A költői kép esztétikai lényege	316
A kettős visszatükrözés	317
A "nem mimetikus" tükrözés	318
A költői kép, mint kettős, "nem mimetikus" tükrözés	319
A hangtani formák	320
A vers mint kifejezőeszköz	321
Az elvont ritmus mozgásfelidéző holdudvara	324
A nagyformák és rövid formák verselésének különbségei	331
Az elvont ritmus történeti holdudvara	335
A nem ritmikus hangtani formák	339
A hangtani formák esztétikai lényege	343
Egyéb formaeszközök	346
Összegezés	348
A költészet jövője	350
Jegyzetek	353
Tárgymutató	379