Költészet és történelem

Fülszöveg

Baranyi Ferenc Pilisen született 1937-ben. Boldog gyermekkorában - amikor még minden lehet az emberből - arról ábrándozott, hogy nagyhírű, de legalább tanára által elismert zeneszerző lesz. Operát írt. Ő "szerezte" a zenét és a szövegkönyvet is. Nagyrabecsült tanára nem értékelte az innen-onnan összeszedett divatos slágermotívumok operai kompozícióját, de dicsérte a szóbeli kifejezést, a verseket. Így lett Baranyi Ferenc - saját vallomása szerint - költő.
Hét kötete jelent meg eddig. Kitüntetéseinek - a SZOT- és a József Attila-díjnak - mint ő mondja, még most is nagyon örül.
Baranyi Ferenc elégedett költő és kiegyensúlyozott ember. Nem zárkózik önmagába, talán ez a titka jó közérzetének.
Közéleti költészetének hitelességét bizonyítja és erősíti az a nemes vállalkozás is, amit Merényi Judit előadóművésszel folytat, amit mi leginkább így neveznénk: a költészet apostolainak, misszionáriusainak hittérítő útja.
Ez a szerzői est - a Költészet és történelem - is egyik állomása ennek az útnak.
Bár e kis füzet Baranyi Ferenc Esőveréssel és A szerelem harmadik éve c. kötetéből tartalmaz csak verseket, tanúi lehetünk minden egyes "igehirdetésen" annak, hogy a költő maga köré gyűjti és megszólaltatja költőtársait is, mindazokat, akik vele együtt vállalják a "hittérítést" és felvállalják sorsunkat, közös gondjainkat. Ez a nagyon szimpatikus magatartás is hozzájárul ahhoz, hogy amikor a költő és az előadóművész a költészet nyelvén szól hozzánk, a legmagasabb szintű ismeretterjesztést valósítja meg, hogy szavaik tartalma és zenéje sokáig maradandó élmény, jelenlétük meditációra késztető emlék marad. Vissza