Előszó
Részlet:
Liszt Ferenczhez.
Et tu mi fili Brute! Még te is
Ellenünk fordulsz, oh nagy zenész?
Ág is huzza a szegényt, felőlünk
Nem beszél hir, külföldi ránk se néz.
Csupán ősi nyelvünk...
Tovább
Előszó
Részlet:
Liszt Ferenczhez.
Et tu mi fili Brute! Még te is
Ellenünk fordulsz, oh nagy zenész?
Ág is huzza a szegényt, felőlünk
Nem beszél hir, külföldi ránk se néz.
Csupán ősi nyelvünk lelke él még
S vérünk lángja, a magyar zene:
Az a dal, mit hogyha hall a honfi.
Könybe lábbad mind a két szeme.
Az a dal, mely szivből jött és szivbe
Visszatér: mely együtt sir velünk.
Mely beszél, mit el nem mondhat a száj,
Mit belül csak némán érezünk:
Az a dal, mit egykor istenitél
S lelkesülni tudtál zengzetén
És a mit most, mint avult játékszert,
Te vén gyermek! könnyen összetépsz.
Vissza