Költemények

Előszó

A budapesti evangélikus gimnáziumban mindig lelkesen ápolták a magyar nemzeti szellemet, de a mellett nagy gonddal tanították a német irodalmat is, melyben legtisztábban él a görög eszményiség. Épp ezért Arany és Petőfi kultusza mellett, bizonyos tekintetben meg volt itt Schillernek, az eszményiség költőjének, az ifjúság költőjének kultusza is.
Már Stuhlmüller Frigyes, Petőfi tanára, a lipcsei Schiller-társaság tagja, rajongott Schillerért. Aki tudja, hogy abban az időben, mennyit szavaltattak a gimnáziumban latinul is, németül is - nem találja a véletlen munkájának, hogy a korán érett kis Petőfiben is felébredt a Schillerért való rajongás: és legelső, igazán irodalmi értékű alkotása Schiller „Az ifjú a pataknál' költeményének fordítása volt.
A német irodalomnak, benne Schiller költészetének alapos buvárlói és kiváló tanítói voltak például Heinrich Gusztáv és Petz Gedeon, ez intézet nagy tanárai, akiknek neve nemcsak itthon jó hangzású, hanem a tudomány hazájában, Németországban is.
Az áldott emlékű tanár, a melegszívű Weber Rudolf, ez a verseit szepesi németségben iró, Schillerért rajongó, de a mellett lelkes magyar ember, maga mondta nekem, hogy Schiller Glockéját magyarázva, úgy érezte, mintha májusi napsugár volna, mely virágot fakaszt az ifjúság szivéből. Schillerrel, az eszményiség költőjével rokon lélek volt Böhm Károly is, az eszményiség filozófusa, ez iskola legnagyobb tanára, örök büszkesége. Vissza