Kolozsvári Református Egyház ismertetése

Előszó

Kolozsvári Református Egyház
A kolozsvári református egyház az Erdélyi Református Egyházkerület legnagyobb egyháza. Lélekszáma: 25.000.

Vázlatos történelme. 16-dik század.
A reformáció idejében Kolozsváron Heltai Gáspár volt a plébánus. Ez a szász eredetű lelkész, társaival: Gyulai István magyar lelkésszel és Ozorai István magyar tanítóval együtt lettek a protestáns keresztyénség első terjesztői és munkásai. Előbb a Luther tanítása szerint való reformációt fogadták be. De Kálmáncsehi Sánta Márton ékesen szóló, nagy tudományú debreceni prédikátor, aki előbb gyulafehérvári kanonok volt, 1554 táján Erdélybe jött és itt a Kálvin tanítása szerint való reformáció ismertetésében buzgólkodott. Ennek következtében viták fejlődtek ki a Lutheri és Kálvini irány hívei között. Ebben az időben (1556) Dávid Ferenc is: „kolozsvári eklézsia papja s az Erdélyi Magyar Keresztyén Eklézsiák Superintendense" (püspöke, tehát első püspöke) volt, aki akkor Luther tanítását követte. 1558-ban azonban Kálvin követője lett és Heltaival együtt úgy vezették a vitákat, hogy 1559-ben az egész várost reformátussá tették.
Dávid Ferenc azonban néhány év múlva (1563) az unitárius eszmék felé hajlott és 1569-re a gyülekezet nagyobb részét megnyerte az unitárius vallásnak. A következő század elejéig az unitárius vallás volt az uralkodó a városban.
A lélekszámban megfogyatkozott reformátusok istentiszteletüket a „középutcában" „egy magános háznál" tartották, prédikátoruk: Maróthi Lukács volt (1572). Az unitáriusok türelmetlenek voltak a reformátusokkal szemben és különböző módon, különböző eszközökkel próbálták elnyomni és megsemmisíteni őket. A reformátusok emiatt sokat szenvedtek... Vissza