Fülszöveg
Asztalos Lajos 1936. január 31-én született Párizsban. 1936 őszétől Kolozsvárt élt. Tanulmányait a Református Kollégiumban kezdte, az államosítás után ennek utódjában folytatta. 1952 augusztusában letartóztatták, államellenes szervezetben való részvétele miatt 3 évre ítélték. 1954 augusztusában szabadult. 1955-ben érettségizett. 1956 októberétől a Bolyai Tudományegyetem Természetrajz-Földrajz Karának hallgatója. Miután a szovjet csapatokat 1958 nyarán kivonták Romániából, szeptemberben, a Bolyai Egyetem felszámolásának előkészítése során, eltávolították az egyetemről. Hosszú évekig minden visszavételi kérését az egyetem és a tanügyminisztérium elutasította. 1959 februárjában kötőgyári munkás, utána év végéig munkaszolgálatos katona. 1960-tól ismét a Varga Katalin Kötöttárugyárban munkás. 1962 őszétől 1991 márciusáig, nyugdíjba vonulásáig nyomdász, gépszedő.
Írásai az 1960-as évek elejétől a spanyol, portugál, galego, francia nyelvű irodalomból készült vers-, elbeszélés- és...
Tovább
Fülszöveg
Asztalos Lajos 1936. január 31-én született Párizsban. 1936 őszétől Kolozsvárt élt. Tanulmányait a Református Kollégiumban kezdte, az államosítás után ennek utódjában folytatta. 1952 augusztusában letartóztatták, államellenes szervezetben való részvétele miatt 3 évre ítélték. 1954 augusztusában szabadult. 1955-ben érettségizett. 1956 októberétől a Bolyai Tudományegyetem Természetrajz-Földrajz Karának hallgatója. Miután a szovjet csapatokat 1958 nyarán kivonták Romániából, szeptemberben, a Bolyai Egyetem felszámolásának előkészítése során, eltávolították az egyetemről. Hosszú évekig minden visszavételi kérését az egyetem és a tanügyminisztérium elutasította. 1959 februárjában kötőgyári munkás, utána év végéig munkaszolgálatos katona. 1960-tól ismét a Varga Katalin Kötöttárugyárban munkás. 1962 őszétől 1991 márciusáig, nyugdíjba vonulásáig nyomdász, gépszedő.
Írásai az 1960-as évek elejétől a spanyol, portugál, galego, francia nyelvű irodalomból készült vers-, elbeszélés- és népmesefordításai 1970-től jelentek meg a romániai, magyarországi, felvidéki, délvidéki lapokban, kötetekben. 1978 és 1984 között kalotaszegi népmeséket gyűjtött.
Asztalos Lajos, jelen kiadványunk szerzője, Kolozsvár településtörténetének egyik legjobb ismerője, aki évtizedek óta számontartja az épületek állapotának az alakulását, az utcák és terek nevének változását a történelmi idők függvényében. Éles szemmel veszi számba a régi épületek elemeit: a díszítő kapukat, köveket, kőbe vésett neveket, évszámokat, emlékeztető szövegeket. Figyelme kitér a műemlékek stílustörténeti leírására is úgy, hogy közben vigyáz a magyar szaknyelv tisztaságára, bizonyítván azt, hogy az épített örökség megalkotója egy olyan közösség, aki ezen a nyelven álmodta, tervezte meg a várost, és szervezte a szépet alkotó építkezési munkálatokat. A csaknem ezer éves város történetében a nemzedékek jövője mindig múlttá válik, ezért nagy felelősség az örökséget őrizni, átlényegíteni a mindenkori jelen igényeinek megfelelően, hogy a fizikai valóságban tükröződő örök emberi alkotókészség és szépteremtés megmaradhasson.
Vissza