1.063.262

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A tőkés osztályviszonyok fejlődéstendenciái az NSZK-ban

Társadalmi struktúra, munkástudat és szakszervezeti érdekképviselet/Műhelytanulmány

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 171 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1975/76 telén lehetőségem volt az Alexander von Humboldt alapítvány ösztöndíjasaként hat hónapot a Német Szövetségi Köztársaságban a frankfurti Institut für für Sozialforschung-ban dolgozni. Ez a... Tovább

Előszó

1975/76 telén lehetőségem volt az Alexander von Humboldt alapítvány ösztöndíjasaként hat hónapot a Német Szövetségi Köztársaságban a frankfurti Institut für für Sozialforschung-ban dolgozni. Ez a tanulmány az ott végzett kutatómunkám összefoglaló eredménye. Elsősorban a különböző nyugatnémet vizsgálatok részint publikált, részint - mivel az intézet segítségével ezekhez is hozzá tudtam jutni - nem megjelentetett eredményeinek secunder analízisén és a különböző kutatóhelyek munkatársaival folytatott beszélgetéseken alapszik.
Tanulmányom tárgya három összefüggő témakört ölel fel. Az első fejezetben - eddigi fő érdeklődési körömnek megfelelően - a nyugatnémet társadalmai struktúrával foglalkozom. Ezzel kapcsolatban már most megjegyezem, hogy a társadalmi szerkezetben bekövetkezett változások egyik alaptendenciájaként az figyelhető meg, hogy a tőke és a bérmunka ellentéte mind több közvetítésen keresztül határozza meg a társadalmi egyenlőtlenségeket, a társadalmi csoportok köz7ött a mindennapi tapasztalatban is megfigyelhető differenciáltságot. Ennek következtében pedig kérdésként vetődik fel az is, hogy a társadalmi egyenlőtlenségeknek ez e közvetítéseken keresztül meghatározott rendszere hogyan tükröződik vissza az egyes osztályok és rétegek tudatában, mennyiben eredményezi egy új típusú társadalomkép kialakulását, milyen új igénymintákat hoz létre. Mindezek a kérdések a munkásosztály szempontjából úgy formulázhatók meg, hogy az osztály 'an sich" helyzetében bekövetkezett objektív strukturális változások miként módosították az osztály "für sich" kialakulásának szubjektív feltételeit. Az e kérdésre adandó válaszok keresése képezi a tanulmány második fejezetének tárgyát.
Ugyanakkor azonban azt is látnunk kell, hogy az önmagáért levő osztály kialakulásának nemcsak tudati, hanem politikai-intézményi feltételei is vannak. Itt igen szoros kölcsönhatásról van szó. Egyfelől az osztálytudat állapota és tudatosultságának mértéke - ebből a szempontól másodlagos, hogy ez a tudat adekváton tükrözi-e vissza az objektív viszonyokat vagy pedig "hamis tudat" - alapvetően befolyásolja a politikai szervezettség feltételeit és irányát. Másfelől azonban a politikai szervezettség és intézményesültség tartalma és formája egyaránt döntő determinánsa az osztály tudatosodási folyamatának. Ebben a vonatkozásban a nyugatnémet társadalom helyzete két szempontjából is speciális. Egyrészt ellentétben Délnyugat-Európa tőkésországaival, a második világháborút követően (különböző körülmények hatására) itt nem alakult ki egy erős és jelentős tömegbefolyással rendelkező kommunista párt, és a szocialista-szociáldemokrata mozgalom centrumán elhelyezkedő nyugatnémet SPD az ötvenes-hatvanas évek fordulójától kezdve - a bad-godesbergi programban explicite is megfogalmazva - már nem osztálypártként, hanem "néppárt"-ként funkcionál tovább. Így a munkásosztály egyetlen jelentős tömegbefolyással rendelkező politikai szervezetét, ha - mint látni fogjuk - mégannyira ellentmondásosan is, a szakszervezetek jelentik. Másrészt, megint csak különböző körülmények hatására, a nyugatnémet munkásosztálynak csak viszonylag elenyésző kisebbsége jutott el a politikai tudatosultságig, döntő többsége tudatát - Lenin kifejezését használva - az úgynevezett trade-unionista tudat kategóriájával jellemezhetjük. Ennek a tudatállapotnak adekvát politikai kifejeződési formáját pedig megint csak a szakszervezeti mozgalomban lelhetjük fel. Mindezek következtében foglalkozom a tanulmány harmadik fejezetében a szakszervezeti érdekképviselet rendszerének vizsgálatával.
Természetesen ez a három összefüggő problémakör - bármennyire is széles területet ölel fel - csak egy viszonylag kiragadott területét érinti a mai nyugatnémet társadalomnak. Vissza

Tartalom

Előszó5
A társadalmi struktúra problémái7
Osztályszerkezet kontra rétegződés7
Osztályszerkezet osztályok nélkül18
A strukturális feltételek változásai a modern kapitalizmusban23
A Német Szövetségi Köztársaság osztályszerkezete31
Egyenlőtlenség és osztályszerkezet43
Társadalomkép és osztálytudat53
A tudatkutatás metodológiai problémái55
Nivellálódás vagy osztálytársadalom59
Elporgárosodás és instrumentális orientáció65
Az alkalmazott tudat kérdéséhez69
A tárgyi tudattól az osztálytudatig77
A szakszervezeti érdekképviselet kérdései83
Az érdekképviselet kettős rendszere83
A szakszervezeti politika jellemzéséhez94
Elvárások és attitűdök106
Az érdekképviselet dilemmái112
Összefoglalás helyett egy beszélgetés116
Rendszerfaktor vagy ellenhatalom116
Jegyzetek129

Kolosi Tamás

Kolosi Tamás műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Kolosi Tamás könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem