1.062.077

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Kolon

Egy falu a Zoboralján

Szerző
Szerkesztő
Komárom-Dunaszerdahely
Kiadó: Lilium Aurum-Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság
Kiadás helye: Komárom-Dunaszerdahely
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 91 oldal
Sorozatcím: Népismereti Könyvtár
Kötetszám: 9
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 15 cm
ISBN: 80-85704-57-9
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Zoboralja tizenkét - vagy ha Zoborvidéket mondva Bars-Lédecet is ideszámítjuk, tizenhárom - falujának egyike, s talán legjellegzetesebbike Kolon. Az utolsó, 1991. évi népszámlálás szerint a falu... Tovább

Előszó

Zoboralja tizenkét - vagy ha Zoborvidéket mondva Bars-Lédecet is ideszámítjuk, tizenhárom - falujának egyike, s talán legjellegzetesebbike Kolon. Az utolsó, 1991. évi népszámlálás szerint a falu lakosainak száma 1380. Ebből magyar nemzetiségű 902, szlovák 463, cigány 14, cseh 1.
Kolon Nyitrától keleti irányban 9 kilométer távolságban fekszik, 255 méteres tengerszint feletti magasságban. Ősrégi község. A XII. század elején a nyitrai vár, majd a zobori kolostor tulajdona. A kolostor birtoklevele 1113-ban Colin néven említi. 1156-ban Colunch már mint plébánia szerepel.
A hagyomány úgy tartja, hogy a Zoboralja falvai honfoglalás kori székely települések. Kolon nevét is egy székely vitéztől, Kolon Andrástól származtatják. Lakóinak feladata volt a Zsibrice2 alatti átjáró, a Nyitra völgyébe vezető gyepű védelme. A székelyudvarhelyi levéltár adatai szerint az egyik székely baján (fejedelem) neve Kolon, kinek apja Bardótz. 1519-ben iktatják be a Forgáchokat a kishecsei, másként bardócföldi birtokukba.4 Az Árpád-korban a szomszédos Zsére község ura is egy Syra nevű székely hadnagy. Szlovák nyelvészek a latin colu, azaz mocsár szóból vezetik le a Kolon nevet. Ez az elmélet is megalapozott lehet, hiszen tudjuk, hogy az Árpádok korában Magyarország egyik közigazgatási területe volt Kolon megye - nagyjából a mai Zala megyének felelt meg, mely a Kis-Balatont és más lápos-mocsaras területeket is magában foglalt. (Zalakomár nagyközség határában van egy Kolon nevű tanya.) IV. Béla 1243. évi határjáró oklevele, 1249-ben kiadott okmánya, valamint Csanád esztergomi érsek 1349-ben kiállított adólevele szerint Kolon a nyitrai kolostornak adózik. Az Anjou királyok idején a Somogy megyei Gatal nemzetség birtokolja, amely felveszi a Kolonyi nevet. Vissza

Tartalom

Bevezető 9
A templom 10
A századelő 12
A háborús évek 14
Kultúra, művelődés 15
Gazdálkodás 19
A falu belterületének megnevezései 21
A szőlőhegyi dűlők elnevezései 22
A „Kolonyi Part", a falu feletti hegy megnevezései 22
Határdűlők, határrészek 23
Szőlőművelés, gyümölcstermesztés 24
Mészégetés 27
A kő kitermelése és szállítása 28
A kemence berakása 29
Az égetés 29
A mész árusítása 30
Pásztorok, csőszök 31
A pásztorok megválasztása 31
Pásztorélet 32
Mesterségek 36
Viselet 39
Gyermekek viselete 42
Felnőtt férfiak viselete 43
Női viselet 45
Vallásos élet 49
Szokások 55
A téli ünnepkör, Márton-naptól farsangig 55
A LAKODALOM 63
Gyermekjátékok 68
Mondókák 70
Függelék 72
Képek, dokumentumok 72
Történetek, szólásmondások 86
Eseménynaptár 1918-1989 88
A dolgozatban előforduló szlovákiai helységnevek jegyzéke 89
A II. világháborúban elhunyt koloni zsidók névsora 90
Adatközlők 91

Sándor János

Sándor János műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Sándor János könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem