Kollonich Lipót és az Einrichtungswerk

Előszó

Részlet:
A MAGYAR KIRÁLYSÁG BERENDEZÉSÉNEK MŰVE
Varga J. János
BERENDEZÉSI TERVEZETEK MAGYARORSZÁGON A TÖRÖK KIŰZÉSÉNEK IDŐSZAKÁBAN. AZ "EINRICHTUNGSWERK"
1. Az "Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn" keletkezésének körülményei. A nádori javaslat és az ún. "Magyar Einrichtungswerk"
Az 1688. január 25-én berekesztett pozsonyi országgyűlésről - ahol a magyar rendek elismerték a Habsburgok ausztriai és spanyol ágára a fiági örökösödést, és hozzájárultak az Aranybulla ellenállási záradékának eltörléséhez - azt írja Baranyai Béla Károlyi Árpádnak, hogy "...az új korszak tulajdonképpen ennek az országgyűlésnek az akkordjaival kezdődik, főleg közjogi, de más tekintetben is." Az örökös királyság történetének jeles kutatója valószínűleg arra a reformkísérlete gondolt, amely 1687 őszén vette kezdetét azzal, hogy Kollonich Lipót győri püspök emlékiratot nyújtott át a királynak Magyarország berendezésének szükségességéről, felsorolva a vizsgálandó kérdéseket "politica, iuridica, spiritualia, cameralia seu oeconomica et militaria." A király az országgyűlés megnyitása után bizalmas jellegű konferenciát hivatott össze, hogy azon a cseh Udvari Kancellária, a bécsi Haditanács és a bécsi Udvari Kamara vezetői Kollonichcsal, mint magyarországi szakértővel, volt úton volt hajlandó a szükséges változtatásokat végrehajtani; tiltakozott a kérdésnek bizottság keretében történő megoldása ellen, s a bezárult országgyűlés függőben maradt kérdéseinek rendezésére - közöttük a Kollonich-féle előterjesztésre is - újabb országgyűlés összehívását kérte. Erre azonban I. Lipót életében már nem került sor.
Az 1687-88-as országgyűlés idejére egyre nagyobb területek szabadultak fel a török hódoltság alól, s az az idő sem látszott távolinak, amikor helyreállíthatók a Mohács előtti országhatárok. Ebben a helyzetben szükségszerűen vetődött fel a kérdés: hogyan alakuljon az ország politikai, társadalmi és gazdasági élete a török kiűzése után? Vissza