1.062.087

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Kolligátum

Tanulmányok a hetvenéves Bíró Ferenc tiszteletére

Fülszöveg

„Bíró Ferencnek megadatott az, hogy - a klasszikus magyar irodalom történetével foglalkozó tudományszak szerencséjére - az egyetemi oktatást és a tudományos utánpótlás nevelését a legjobb időben gazdagítsa; az azonban már nem szerencse, hanem személyes érdem, hogy ezt a lehetőséget hogyan is használta ki. Tanári hatásához nyilván az is hozzájárult, hogy saját kutatói érdeklődését tudta összekapcsolni az egyetemi munkával: mivel ő maga folyamatosan bizonyos irodalomtörténeti kérdések megértésén munkálkodott, ennek a problémamegértő gondolkodásnak a folyamatába tudta beavatni a hallgatóit, akár úgy is, hogy nem zárkózott el a tőlük jövő ötletek és szempontok végiggondolásától sem. Bíró Ferenc tudományos pályáját ugyanis alapvetően két dolog strukturálta: egyrészt a textológiai munka - ezt olyan vállalkozások fémjelzik, mint a befejezéshez közelítő Bessenyei kritikai kiadás, illetve a Régi Magyar Költők Tára XVIII. századi sorozatának beindítása és megalapozása -, másrészt pedig a... Tovább

Fülszöveg

„Bíró Ferencnek megadatott az, hogy - a klasszikus magyar irodalom történetével foglalkozó tudományszak szerencséjére - az egyetemi oktatást és a tudományos utánpótlás nevelését a legjobb időben gazdagítsa; az azonban már nem szerencse, hanem személyes érdem, hogy ezt a lehetőséget hogyan is használta ki. Tanári hatásához nyilván az is hozzájárult, hogy saját kutatói érdeklődését tudta összekapcsolni az egyetemi munkával: mivel ő maga folyamatosan bizonyos irodalomtörténeti kérdések megértésén munkálkodott, ennek a problémamegértő gondolkodásnak a folyamatába tudta beavatni a hallgatóit, akár úgy is, hogy nem zárkózott el a tőlük jövő ötletek és szempontok végiggondolásától sem. Bíró Ferenc tudományos pályáját ugyanis alapvetően két dolog strukturálta: egyrészt a textológiai munka - ezt olyan vállalkozások fémjelzik, mint a befejezéshez közelítő Bessenyei kritikai kiadás, illetve a Régi Magyar Költők Tára XVIII. századi sorozatának beindítása és megalapozása -, másrészt pedig a magyar felvilágosodás legfontosabb tendenciáinak monografikus tisztázása. Ez utóbbi törekvés azért is figyelemre méltó, mert Bíró irodalomtörténészi alkatának egyik meghatározó vonását teszi láthatóvá: tanulmányai és könyvei ugyanis jórészt mind felfoghatók úgy, mint ennek a nagy irodalomtörténeti korszakkoncepciónak a részleges kidolgozásai. Amiként a most ünnepelt irodalomtörténész érdeklődése a magyar irodalom történetének felvilágosodás kori és reformkori időszakát teljes mértékben lefedi, úgy a kötet dolgozatai is felölelik az 1760-as évektől kezdődő irodalomtörténeti korszakot egészen a 19. század végéig. A hetvenéves irodalomtörténészt e kötetben Balogh Piroska, Bódi Katalin, Borbély Szilárd, Czifra Mariann, Csörsz Rumén István, Dávidházi Péter, Debreczeni Attila, Demeter Júlia, Devescovi Balázs, Eisemann György, Fórizs Gergely, Gyapay László, Hegedűs Béla, Hites Sándor, Imre László, Kalla Zsuzsa, Kerényi Ferenc, Keszeg Anna, Kilián István, Korompay H. János, Kovács Sándor Iván, Labádi Gergely, Margócsy István, Merényi Annamária, Mezei Márta, Nagy Imre, Németh S. Katalin, Onder Csaba, Penke Olga, Porkoláb Tibor, Andrea Seidler, Szajbély Mihály, Szelestei Ti. László, Szilágyi Márton, Thimár Attila, Tüskés Gábor, Vaderna Gábor, S. Varga Pál, Völgyesi Orsolya, Vörös Imre és Wéber Antal köszöntik egy-egy tanulmánnyal. Vissza

Tartalom

Tabula gratulatoria 9
Szilágyi Márton:
Bíró Ferenc hetvenéves 11
Balogh Piroska:
Mozaikok egy hajdanvolt szerkesztő arcképéhez. Spielenberg Pál 15
Bódi Katalin:
Regény poétikai változások a klasszikus francia irodalomban 45
Borbély Szilárd:
A solennitas. Műhelytanulmány a Halotti Versek olvasásához 60
Czifra Mariann:
Egy kantiánus katekizmus tudományos vitájának epizódjai 69
Csörsz Rumén István:
„Mert meg égett a kis Filó". Egy Csokonai-vers közköltészeti háttere 79
Dávidházi Péter:
Vita brevis. Eltérések Csokonai és Horatius témakezelésében 88
Debreczeni Attila:
Mintakövetés és nyelvtisztaság.
A 18. század végi fordításvita összefüggéseihez 98
Demeter Júlia:
A Buda tragédiája és az iskolai színjátékok 109
Devescovi Balázs:
Rendkívüli állapotok.
A Magyarország 1514-ben mint démonikus regény 120
Eisemann György:
Korszakolás és rekanonizáció a 19. század második felének
magyar líratörténet-írásában 136
Fórizs Gergely:
Adalékok Berzsenyi líceumi kapcsolataihoz 148
Gyapay László:
Kölcsey titkos üzenete 155
Hegedűs Béla:
Kalmár György nyelvelméletéről 167
Hites Sándor:
„a név olyan erős, hogy eltakar engem". A tulajdonnév és a leszármazás
jelentéstanáról Jósika Miklós Az utolsó Bátori című regényében 177
Imre László:
Az Etelka fejlődéstörténeti funkciójának kérdéséhez.
Bestseller és/vagy átmenetek kombinációja 189
Kalla Zsuzsa:
"A szentesi váltság állapotja".
Szentes város örökváltsági szerződése Bártfay László naplójában 200
Kerényi Ferenc:
Ismét „oszlop".
A Bánk bán egyik szerzői utasításának
színészettörténeti értelmezése 213
Keszeg Anna:
A Horea-féle parasztlázadás irodalomtörténetéhez 217
Kilián István:
Színjáték a jelenlegi Szlovákia területén a 16-18. században 227
Korompay H. János:
Irodalomtörténet és aktualitás.
A reformáció jegyében jelentésváltozatai 235
Kovács Sándor Iván:
„Vigan burittátom hazám hamujával" 244
Labádi Gergely:
Naláczy József versei? Kiegészítések az Ányos-filológiához
Margócsy István:
Hogyan alakult ki a magyar irodalom filozófiátlanságának tézise? 265
Merényi Annamária:
Ungvárnémeti Tóth László Nárcisz, vagy a gyilkos ön-szeretet...
című drámája az alakuló kötetszerkezetben és a szerző
drámaesztétikai tájékozódása 273
Mezei Márta:
Bessenyei litteratura fogalmához. A Holmi alapján 287
Nagy Imre:
A többnyelvűség tapasztalatának dramaturgiai vonatkozásai.
Az iskolai vígjátékok megközelítése nyelvelméleti nézőpontból 296
Németh S. Katalin:
Verestóiról másként 314
Onder Csaba:
A bonyhai grotta. Af Melancholia - Berzsenyi Dániel 323
Penke Olga:
Gondolatok az irodalom szerepéről és az esztétikáról a Mindenes
Gyűjteményben 343
Porkoláb Tibor:
Egy nem fakuló „arckép". Toldy Ferenc Virág Benedekről 356
Andrea Seidler:
Die Bedeutung der Reise- und Erdbeschreibungen in den Bánden
des Ungrischen Magazins 1781-1787 370
Szajbély Mihály:
Asbóth, az Álmok álmodója és (most) Wim Wenders 388
Szelestei N. László:
A pozsonyi Gesellschaft der Freunde der Wissenschaften 404
Szilágyi Márton:
Adalékok Kármán József és az Első Magyar Játékszíni Társulat kapcsolatához. Ismeretlen Kármán József-szöveg Sehy Ferenc hagyatékából 412
Thimár Attila:
Felekezeti kérdések a 18. század végi magyarországi irodalomban 424
Tüskés Gábor:
Lessing: Bölcs Náthán. Elemzési kísérlet 432
Vaderna Gábor:
ízetlenségek és nuditások, ábrázolás és imitáció.
Kazinczy Ferenc és Dessewffy József vitája Himfyről 449
S. Varga Pál:
Kölcsey filozófiai tájékozódásának változásairól 465
Völgyesi Orsolya:
Kölcsey és az ötödik vallásbeli üzenet keletkezése az 1832-36-os
országgyűlésen 480
Vörös Imre:
Fekete János, Voltaire természetfilozófiai költeményének tolmácsolója 501
Wéber Antal:
Egy regényforma bemutatkozása és elfeledtetése 509
Bíró Ferenc műveinek bibliográfiája (Összeállította: Rózsafalvi Zsuzsa) 518
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem