Bevezető | 9 |
Első rész | |
A felvilágosodás és a reformkori magyar iskolakultúra néhány elvi kérdése | 13 |
Iskolakultúránk periodizációs kérdései a felvilágosodás idején és a reformkorban | 16 |
Az előzmények és a hatások problémája | 23 |
Második rész | |
Iskolarendszerünk keresztmetszete a korszak elején | 27 |
Az elemi iskola | 27 |
A középfokú képzés | 29 |
A felsőoktatás | 32 |
A nagy iskolakollégiumok belső élete | 35 |
A sárospataki iskolakollégium | 35 |
Felvilágosodás kori indítékok | 35 |
A felvilágosodás kései időszaka | 41 |
Az átmeneti kor néhány problémája | 41 |
A kései felvilágosodás jelesebb képviselői: Kövy Sándor, Kézy Mózes, Látzai Szabó József, Rozgonyi József | 44 |
A reformkor kiemelkedő tanáregyéniségei: Nyíri István, Csengery József, Molnár István, Szeremlei Gábor | 47 |
A kollégiumi tanulmányok tartalmi kérdései | 53 |
Tantervek | 54 |
Tankönyvek | 57 |
A tanulóifjúság érdeklődési körének egy-két problémája | 61 |
A debreceni iskolakollégium | 64 |
A felvilágosult racionalisták törekvései: Maróthi György, Hatvani István | 66 |
Az átmeneti kor didaktikai és metodikai reformjai | 74 |
A humán és a realisztikus elemek az iskolakollégiumban | 80 |
A reformkor kiemelkedő tanáregyéniségei: Budai Ézsaiás, Péczely József, Kerekes Ferenc, Zákány József | 91 |
A nagyenyedi iskolakollégium | 108 |
A fellendülések és a visszaesések időszaka, Pápai Páriz Ferenc | 109 |
A szellemi lojalitás ideje mint a felvilágosodás hanyatló korszaka | 117 |
A magyarnyelvűségre való áttérés reformtervezete | 121 |
A korszak kiemelkedő tanáregyéniségei: Köteles Sámuel, Szász Károly, Péterfy Albert, Zeyk Miklós | 125 |
A pozsonyi líceum | 141 |
A felvilágosodás pozsonyi intézete, Bél Mátyás | 141 |
Tantervi erőfeszítések, Schedius Lajos | 145 |
A zayugróci tanterv közvetlen előzményei | 148 |
A tanterv | 153 |
A pozsonyi-zayugróci reformtanácskozás néhány jelentős alakja: Michnay Endre, Boleman István, Zay Károly | 156 |
Az eperjesi és a soproni líceumok | 160 |
Az eperjesi kollégium | 160 |
A felemelkedés időszaka | 161 |
A kései felvilágosodás szellemében | 161 |
A kollégium kerületi szerepe | 165 |
A soproni líceum | 168 |
A marosvásárhelyi, a pápai kollégium és a partikuláris iskolák | 176 |
Székelyvásárhely kollégiuma, Bolyai Farkas | 176 |
Pápa iskolakollégiuma, Márton István | 180 |
Partikuláris iskolarendszer | 182 |
Kecskemét kollégiuma | 184 |
Losonc partikuláris intézete | 185 |
A filiák | 188 |
Egy Pesten felállítandó iskolakollégium tervei | 191 |
Az életre és a munkára nevelés realisztikus elgondolásai | 193 |
Hetényi János "Tanítás-Rend tervezet"-e | 193 |
Tatay Endre és Karika János közös tanítási terve | 196 |
Péterfy Albert tervezeti pályamunkája | 199 |
Vajda Péter terve | 199 |
Más pályázati tervek | 202 |
Néhány kollégiumi tanterv | 202 |
Nemzeti nevelésügyünk ellentmondásai és a kollégiumpályázat | 206 |
Az "egyezményes" nevelésfilozófia nemzeti szempontja | 213 |
A népi radikalizmus nemzeti szelleme | 217 |
Két erdélyi tanterv és a nemzeti nevelés | 222 |
Harmadik rész | |
Kollégiumi iskolakultúránk belső autonómiájának fejlődéstörténete | 227 |
Goldberg és Wittenberg | 227 |
A magyar coetus indítékai a kollégiumi nevelésben | 233 |
A coetus szervezeti felépítése | 237 |
A senior | 239 |
A contrascriba | 240 |
Az oeconomus | 241 |
A collega | 242 |
A vigil, az apparitor, a calefactor és a többiek | 243 |
A diáktársaságok helye a kollégiumi önkormányzatban | 246 |
A felvilágosodás útján | 246 |
A reformkor szellemében | 248 |
A forradalom irányában | 252 |
Jegyzetek | 255 |
Táblázatok | 274 |
Névmutató | 285 |
Helységnévmutató | 291 |