Egy bujdosó írónő - Tormay Cécile

Előszó

Tormay Cécile - „irredenta nagyasszony" vagy "fasiszta antiszemita"! „Majdnem Nobel-díjas, nemzetközi rangú, tehetséges és méltatlanul elfeledett írónk vagy „csak" a Horthy-korszak konzervatív, „hivatalos" irodalmának egyik fő képviselője? A mai napig megoszlanak a vélemények Tormay Cécile (1875-1937) életéről és műveiről. Ez annál inkább érthető, mert sem életműve, sem személyisége nem ellentmondásmentes. Az 1918-1919-es magyarországi események hatására, túl a negyvenedik életévén szakított korábbi életmódjával és világszemléletével, és teljesen új irányt adott életének.
Úgy érezte, a magyar nemzet fennmaradása a tét, ezért a szecessziós-impresszionista novellák és regények addig inkább kozmopolita beállítottságú írója, az előkelő szalonok kedvence tehetségét és kapcsolatait a „nemzeti ügy" szolgálatába állította: a Nyugat ellenlapjaként indított, konzervatív-nemzeti Napkelet főszerkesztőjévé, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének (MANSZ) örökös elnökévé, a Horthy-korszak ünnepelt írójává és közéleti személyiségévé - nyugodtan mondhatjuk -, a kor emblematikus alakjává vált. Nemzeti munkája részeként 1920-21 folyamán írta meg az 1918-1919 eseményeit naplószerű formában feldolgozó Bujdosó könyv című művét, amely első megjelenése óta napjainkig heves érzelmeket váltott ki olvasóiból, és számos vitát gerjesztett.
Nevezték „bujtogató könyv"-nek, „a forradalomról rajzolt torzkép"-nek, amely „útszéli módon rágalmazómás vélemény szerint viszont a korszak hű krónikája, amelynek „ott kell lennie minden magyar otthonában". Könyvemben nem vállalkozom Tormay Cécile teljes írói pályaképének megrajzolására, érdeklődésem középpontjában az életútján és gondolkodásában bekövetkezett 180 fokos fordulat és az ezt szépirodalmi formában megjelenítő Bujdosó könyv áll. Vissza