| A hatvan évet megelőző öt évezred | 3 |
| I. rész (1896-1919) | 5 |
| Győr a milléneumkor | 7 |
| Gyár születik (1896) | 11 |
| Az első év (1897-1898) | 17 |
| Az első sztrájk | 18 |
| Az első szállítmány | 21 |
| Az első haszon | 23 |
| A tiszta nyereség mindenáron való növeléséért (1898-1901) | 24 |
| Szocialisták nyilvántartási lapja a győri rendőrkapitányságon | 25 |
| Fokozódnak a balesetek | 27 |
| "Egyetértés" és még sincs egyetértés (1902) | 31 |
| A háromhetes nagy sztrájk | 34 |
| Vasas ne hagyd magad! (1903-1904) | 37 |
| Tisza István fogadtatása | 39 |
| Autó gőzgéppel | 39 |
| Akik nem akarnak többé sakkfigurák lenni (1905-1907) | 41 |
| Kovácsműhely-kovács sztrájk | 47 |
| A finánctőke előbújik, a kartell létrejön (1907-1912) | 48 |
| Miért nem költözik a gyár Tatabányára? | 49 |
| Amikor egészben utazik a vashíd | 50 |
| Török-, román-, argentin szállítások | 52 |
| Háború vagy béke? (1912-1917) | 54 |
| Vér és arany | 55 |
| Rohanunk a forradalomba (1917-1918) | 57 |
| A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása | 58 |
| Az érem másik oldala | 60 |
| Vasasok a polgári forradalomban (1918) | 61 |
| Hatalommal és fegyverrel a kézben (1919) | 64 |
| Az eszme hősei és a komáromi provokáció | 65 |
| Vörös zászló | 66 |
| Batyuzásért kofa-felvonulás | 68 |
| A Tanácsköztársaság az ellenforradalom szemüvegével | 69 |
| II. rész (1919-1934) | 71 |
| Levert forradalom után (1919 ősz-1920) | 73 |
| Tőkés rendszabályok a gyárban | 75 |
| Román megszállók Győrött | 76 |
| Pótolhatatlanok-e a veszteségek | 76 |
| Az 1920-as év gazdasági eredménye | 80 |
| Az infláció fokozódik (1921-1922) | 83 |
| Harc a jobb megélhetésért | 86 |
| Folytatódnak a sztrájkok (1922-1923) | 95 |
| Kommentár nélkül | 100 |
| Ahogy az igazgatóság látja | 101 |
| Lanyha a piac - nincs munkásmozgalom (1924-1926) | 103 |
| Sztrájkolnak a hidászok (1927) | 110 |
| A nagy gazdasági válság előtt (1928-1929) | 119 |
| A csőd szélén (1930-1934) | 125 |
| III. rész (1935-1945) | 129 |
| Ismét háborús készülődés (1935-1937) | 131 |
| A Rima átveszi a gyárat | 131 |
| Tőkés célok | 131 |
| Megindul a termelés | 133 |
| Szociális helyzet | 136 |
| Háborús program (1938-1941) | 140 |
| Repülőgépgyártás | 141 |
| Hadikonjunktúra | 142 |
| Hadiüzem | 147 |
| Aki szelet vet, vihart arat (1941-1944) | 149 |
| Termelés... termelés... termelés... | 152 |
| Az építkezések | 155 |
| Gyári tüzek | 157 |
| Megélhetés... lakáshiány... jutalmazás | 157 |
| A német csizma (1944-1945) | 161 |
| Légitámadás | 162 |
| Kitelepítés | 167 |
| "Arbeitsgemeinschaft" | 168 |
| Újabb "telepítés" | 169 |
| A József Attila kör | 172 |
| Csak értetek | 173 |
| Németország | 175 |
| Reményt ébreszt a közelgő ágyúszó | 178 |
| IV. rész (1945-1956) | 179 |
| Megindult a munka a felszabadult gyárban (1945-1946) | 181 |
| Arccal a vasút felé | 182 |
| Az 1946-os tanulságok | 188 |
| A hároméves terv (1947-1949) | 191 |
| A hároméves terv eredményei | 194 |
| A sztahanovista mozgalom magyarországi bölcsője | 198 |
| Az első ötéves terv (1950-1954) | 201 |
| Győzedelmes esztendő | 204 |
| Az első ötéves terv néhány tanulsága | 212 |
| A második ötéves terv | 215 |
| A Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár térjavaslata | 216 |
| A második ötéves terv jelentősége | 219 |
| Függelék | 221 |
| A vagonosztály export tevékenysége | 223 |
| A híd gyáregység nagyobb munkái | 225 |
| Források | 229 |
Folytatás Microsoft-tal