Kölcsey Ferenc

Előszó

Részlet a könyvből:
A KÖLTŐ-TANÍTVÁNY.
Az első levelek Széphalomra.
1808 május 19.-én kelt az a levél, mellyel a nem egészen tizennyolc éves Kölcsey Ferenc Kazinczy Ferencnek bemutatkozott. A széphalmi levélgyűjteményben ekkor már szép számmal akadtak bemutatkozó levelek, de egyik sem hasonlított ahhoz, amelyet ez a debreceni diák írt. Amazok hódolni jöttek az irodalmi vezérhez s néha az írói bemutatkozás látható jelét, egy-egy művet hoztak magukkal. Ez a levél is az «Orczyak s Rádayak barátjá»-nak szólt ugyan, de nem a tisztelgő' látogatás és a pártfogáskérés ünneplő ruhájában állított be, hanem egy «tudós vetélkedés»- ben döntő bíróként. Adatközléseivel és egybevetéseivel eldöntötte azt a vitát, mely a nyelvtudós Kresznerics Ferenc és Kazinczy között arról folyt, hogy melyik Magyarország legrégibb ismert térképe.
Pedig a fiatal Kölcsey is ugyanazzal a szándékkal írta meg levelét, mint azok számosan, akik kezdő vagy érett művük átnyujtásával hívták fel magukra Széphalom figyelmét. De ő kerülő utat választott. Maga elé tette a «fontosnak látszó dolgot», a vitás térkép-ügynek szinte közérdekű tárgyilagosságát. Majd egy lépéssel tovább merészkedett. A közte és Kazinczy közt levő rokoni kapcsolatra hivatkozott, s valódi célját («a T. Urat egy ifjúra figyelmessé tenni») már előre reménytelennek és kilátástalannak minősítvén, mindössze annyit vallott meg, hogy irigyli Csokonai Vitéz Mihályt, «aki egy Kazinczyt nyerhetett ifjúságában vezérül». Vissza