Rossz Misi

Előszó

Cingár-vékony, kefefrizurás kisfiú alakja elevenedik meg a Rossz Misiben. Egy olyan gyereké, aki szándékai szerint jót akar, de legnagyobb igyekezete ellenére is a dolgok mindig balul sülnek el Figurája Mark Twain Tom Sawyeréhez hasonlítható leginkább, mert ahogy Tomot sem lehet egyértelműen rossznak kikiáltani úgy Misit sem. Mindkettőre az élénkség, a néha felfokozott kíváncsiság jellemző. Ugyan miért is ítélnénk el egy olyan gyereket, aki a legmesszebbmenő jószándék által vezérelve képes hazavinni egy egész vándorcirkusz pereputtyát? Lehet-e pálcát törni egy olyan igyekezet fölött, amikor a sorból kitűnni akarás arra készteti, hogy egész vedernyi csúszómászót vigyen be biológia órára? Elítélhető-e bármelyik gyerek, a/c/ a felnőttek packázásaira fügét mutat, ne adj'isten visszafricskázik? A Rossz Misi nem regény és nem novellagyűjtemény, hanem egy olyan történetfűzér, amelyben egy egyszerű ember gyermekkorának érdekesebb eseményei tárulnak elénk. A háttérben pedig megelevenedik szülőfaluja, Gyergyószárhegy 1960-as évek végi, 1970-es évek eleji életének egy-egy mozzanata, jellegzetes figurája. A kötetben nem érhető tetten semmilyen időrendiség, történetek laza egymásutánja sorjázik, ahogy a szerzőnek éppen eszébe jutott. Néhol kissé felpörgetve, máshol enyhén koptatva az eseményeket vagy éppen releváns figurákat. A könyvet olvashatják előről-hátra, vagy háturól-előre forgatva, s ha úgy tetszik középről két irányba haladva. Teljesen mindegy, varázsából semmit nem veszít. Kolcsár Mihály a felnőtt prizmáján keresztül szemléli, mérlegeli a gyermek Misi cselekedeteit. Egy olyan felnőttével, aki fölött bár eltelt néhány évtized, lelke mélyén pillanatig sem szűnt meg gyermeknek lenni.
Jánossy Aliz Vissza