1.067.056

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Kogutowicz zsebatlasza az 1923. évre

Új sorozat, II. évfolyam

Szerző
Budapest
Kiadó: Magyar Néprajzi Társaság Emberföldrajzi Szakosztálya
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői papírkötés
Oldalszám: 188 oldal
Sorozatcím: Kogutowicz zsebatlasza
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 13 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrált. Színes térkép-melléklettel. Nyomatott a Magyar Tudományos Társulatok Sajtóvállalata Rt. könyvnyomdájában, Budapesten.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Mikor kétévi kényszerű szünetelés után ismét módunk nyílott a háborús évek alatt tanulóifjúságunk körében közkedveltségre kapott zsebatlaszunk megjelentetésére, korábbi gyakorlatunkhoz híven... Tovább

Előszó

Mikor kétévi kényszerű szünetelés után ismét módunk nyílott a háborús évek alatt tanulóifjúságunk körében közkedveltségre kapott zsebatlaszunk megjelentetésére, korábbi gyakorlatunkhoz híven programmot kellett készítenünk számára. A tervezgetésből két "korszerű" szempont domborodott ki, egy eszményi és egy gyakorlati: nevezetesen a hazafisági és az oktatási. Úgy éreztük, hogy földig alázott hazánk e súlyos napjai önismeretre és visszatekintésre szólítanak bennünket. Nemzetünk történetének és hazánk földrajzának tanulmányozásába kell elmélyednünk, hogy a nagy kábultságból és csüggedésből ismét magunkhoz térjünk, életösztönünket, önbizalmunkat visszanyerjük. A föléledt hit katekizmusa mellé a haza katekizmusát is oda kell állítanunk ifjúságunknak, hogy lássa mi az, amit mint életideált e hazában bír, mely ápolja és eltakarja, hogy jobban megismervén, még jobban szeresse "gyalázatában is." Mindnyájan érezzük, hogy a haza fogalma soha olyan világosan nem állott lelki szemünk előtt, az édes szülőföld aggódó szeretete soha akkora átható erővel nem munkált bennünk, mint most. Ezért gondoltuk, hogy ezeknek ápolása érdekében legfoganatosabban akkor járunk el, ha atlaszunk jelen évfolyamát tisztán az imádott hazának szenteljük, ha Magyarország földrajzának térképi katekizmusát adjuk kezébe, vagyis mindazokat a legtágabb értelemben vett és rajzban ábrázolható földrajzi tudnivalókat, melyek a honismertetés magasztos célját szolgálják. De úgy hisszük, ezt kívánja tőlünk az iskola is, mely a szülőhaza ismertetését az eddiginél fokozottabban hangsúlyozza s ezzel kapcsolatban olyan ismeretek tanítását is követeli, amelyek eddig legfeljebb mellékes figyelemben részesültek.
Magyarországot, a Szent korona országait tárjuk így ifjúságunk elé, de természetesen Csonkamagyarországot is figyelembe vettük s a belőlünk nagyra növesztett országoknak s juttattunk egy-egy térképet. Különös gondot fordítottunk az idén a naptárra, melynél kivált a második része, a magyar történelem és szellemi élet emlékezetes napjai: első kísérlet a magyar naptár terén.
Magától értődik, hogy e térképek nem mind újak. A költséget nem bírták volna meg, éppúgy, mint a többszínű nyomást sem. Mégis hisszük, hogy atlaszunk e szerény formában is megtalálja az utat a tanuló és tanító szeretetéhez.
Budapest, 1921 december hó. Szerkesztők. Vissza

Tartalom

Bevezetésül. Szerkesztők 3
Naptár az 1922. évre. Nyireő István és Pécsi Albert 4
Magyarország térképei. Bátky Zsigmond 28
I. Csillagászati, földmértani, kartográfiai csoport.
1. A Föld képe Budapest központtal. Pécsi Albert 33
2. Az elsőrendű háromszöghálózatunk. Kogutowicz Károly 34
3. Az elsőrendű szintező-hálózat. Kogutowicz Károly 34
4. Hazánk hivatalos térképei. Kogutowicz Károly 35
5. Néhány hely földrajzi helyzetelemei. Pécsi A. 36
II. Földtani csoport.
1. Magyarország földtani térképe. Strömpl Gábor 37
2. Magyarország kőzetei. Vendl Miklós 157
3. Magyarország vulkánikus hegységei. Kogutowicz Károly 38
4. Magyarország földrengései. Marczell György 39
5. Izogónok Magyarországon 1920-ban. Marczell György 39
6. Hegyszerkezet. Schréter Zoltán 40
7. Magyarország talajféleségei. Kogutowicz Lajos 41
8-14. Földtörténeti térképek. Strömpl Gábor 42
15. A jégkorszak nyomai Magyarországon. Strömpl Gábor 43
16. A Tátra jégárjai. Strömpl Gábor 43
17. Vas- és kőszénbányák. Hézser Aurél 46
18. Fémek. Hézser Aurél 45
19. A só és a földigáz elterjedése. Hézser Aurél 46
20. Fürdők, ásványvizek és artézi kutak. Hézser Aurél 47
21. Kőfejtők és téglagyárak. Hézser Aurél 48
III. Hegy-vízrajzi csoport.
1. Magyarország hegy- és vízrajza. Kogutowicz Károly 44
2. Magyarország természetes határai. Strömpl Gábor 49
3. Domborzat. Strömpl Gábor 50
4. Tájtípusok Strömpl Gábor 51
5. Hegységek csoportosítása. Strömpl Gábor 53
6. Hegyrendszerek. Strömpl Gábor 53
7. Vidékek nevei. Strömpl Gábor 54
8. Magyarország vízrajza. Kogutowicz Károly 55
9. A Középdunai medence vízrajzi egysége. Kogutowicz Károly 55
10. Vízimunkálatok. Kogutowicz Károly 56
11. Magyarország vízierői Kogutowicz Károly 56
IV. Éghajlati csoport.
Tervezte : Marczell György.
1-5. Az átlagos hőmérséklet földrajzi eloszlása. Évi, januáriusi, áprilisi, júliusi és októberi izotermák 57
6-10. Az átlagos légnyomás földrajzi eloszlása a tenger szintjében és az uralkodó szél iránya. Évi, januáriusi, áprilisi, júliusi és októberi izobárok 58
11-15. A csapadék földrajzi eloszlása 59
16-20. A csapadék-gyakoriság, a relativ nedvesség és a felhőzet földrajzi eloszlása 60
21-24. Magyarország különleges szelei 61
23. Viharos helyzet 61
25. Jégesővonulás 1889 május 28.-án 61
26-32. Európai időjárási helyzetek 62
33. Az évi napfénytartam órákban 63
34. Napi menetek görbéi 63
35. Évi menetek görbéi 63
Magyarázat a meteorológiai térképekhez 64
36. Magyarország erdőségei. Gergely Endre 65
37. Magyarország növényföldrajzi térképe. Gombocz Endre 66
V. Történelmi és néprajzi csoport.
1. A magyarság letelepedése. Hóman Bálint 67
2. Magyarország Szent István korában. Gergely Endre 68
3. Magyarország Kálmán király idejében. Gergely Endre 69
4. Magyarország III. Endre halálakor. Gergely Endre 70
5-8. Magyarország néprajzi térképei a) a honfoglalás korában,
b) Szent István korában, c) a tatárjárás után, d) Mátyás király korában 71
9. Magyarország Nagy Lajos idejében. Gergely Endre 72
10. Magyarország Mátyás király halálakor. Gergely Endre 73
11. Magyarország 1683-ban. Gergely Endre 74
12. Magyarország Mária Terézia halálakor. Gergely Endre 75
13. Magyarország a szabadságharc után. Gergely Endre 76
14. Magyarország 1868-ban. Gergely Endre 77
15. Magyarország néprajzi térképe. Kogutowicz Károly 78
16. A magyarokkal rokonnépek. Gergely Endre 79
17. A magyarok Európában. Kovács Alajos 80
18. A magyarok Északamerikában. Kovács Alajos 80
VI. Településföldrajzi csoport.
1. A falvak alaprajz-alakterületei. Prinz Gyula 81
2-4. A fa-, kő-; tégla- és vályogházak elterjedése. Bátky Zsigmond 82
5-7. A városok népessége. Népnövekedés. Anyanyelvi megoszlás. Kogutowicz Károly 83
8. A falusi települések. Gergely Endre 84
9. A népesség tömörülése a községek nagysága szerint. Kovács Alajos 84
10. A tanyák elterjedése. Kogutowicz Károly 85
VII. Demográfiai csoport.
Tervezte: Kovács Alajos.
1. A tényleges szaporodás 1869-1910-ig 86
2. A természetes és tényleges szaporodás különbözete (1900-1910) 88
3. Belső vándorlások (1900-1910) 87
4. A háborús évek népmozgalma 87
5. Az élveszületések arányszáma 88
6. A csecsemőhalandóság 88
7. Házasságkötések 89
8. Halandóság 89
9-10. A kivándorlás mérlege (1903-1912). Laky Dezső 90
11. Gümőkór 91
12. Orvosok. Pécsi Albert. 91
13. Gyógyszertárak. Pécsi Albert 91
14. Népsűrűség 1720-ban 92
15. Népsűrűség 1910-ben. Kogutowicz Károly 93
16-17. Budapest népszaporodása (1910-20). Népsűrűség 1920-ban 94
18-19. Budapest lakás- és szoba-lakottsága 1920-ban 95
20-21. A katolikusok és zsidók elterjedése 96
VIII. Nyelv, műveltség, vallás.
Tervezte: Pécsi Albert.
1. Analfabéták 97
2. A tanulók nemzetisége 97
3. A magyarul tudók elterjedése. Kovács Alajos 98
4. A magyarul tudó nem magyarok. Kovács Alajos 98
5. Magyar nyelvjárás-területek. Horger Antal 99
6. Tanítók 100
7. Középiskolák 100
8. Középiskolákat végzett férfiak. Az értelmiség nemzetisége. Kovács Alajos 101
9. Könyvtárak, múzeumok 102
10. Hírlapok, folyóiratok nyelve 102
11. Vallásfelekezetek 103
12. A felekezetek nemzetiségi megoszlása. Kovács Alajos 103
IX. Mezőgazdasági csoport.
1. Őstermelők. Kovács Alajos. 104
2. Szántóföld 105
3. A szántóföldre eső népesség. Kovács Alajos 105
4-7. Birtokkategóriák. Kemény György 106
8-14. Magyar birtokosok és bérlők. Kemény György 107
15-16. A kisbirtok és középbirtok szántóföldje. Kemény György 108
17. A birtokosok nemzetisége. Kovács Alajos 108
18. A kenyérmagvak (buza és rozs) fejenkinti mennyisége. Kovács Alajos 109
19-20. A buzaterület és a buza hozama. Kovács Alajos 110
21-22. A rozsterület és a rozs hozama. Kovács Alajos 112
23-25. Az árpaterület és az árpa hozama. Kovács Alajos 114
24. Sörgyárak 114
26-27. A zabterület és a zab hozama. Kovács Alajos 116
28-29. A tengeri területe és hozama. Kovács Alajos 118
30-32. A burgonyaterület és a burgonya hozama. Kovács Alajos 120
31. Szeszgyárak
33-35. Bab, borsó, lencse. Márton Béla 122
36. Borvidékek. Hézser Aurél 123
37. Szőlő. 38 Bortermés. Hézser Aurél 124
39. Cukorrépa 40. Cukorgyárak. Hézser Aurél 125
41. Dohánytermelés és dohánygyárak. Hézser Aurél 126
42-47. Takarmánynövények. Márton Béla 127
X. Állattenyésztés.
Tervezte: Pécsi Albert.
1. Szarvasmarha a terület arányában 128
2. Szarvasmarha a népesség arányában 129
3. Magyar szarvasmarhafajta 130
4. Sertés a terület arányában 131
5. Sertés a népesség arányában 132
6. Ló 133
7. Juh 134
8. Bivaly. Bátky Zsigmond 135
9. Méh. Bátky Zsigmond 135
XI. Ipari csoport.
Tervezte : Hézser Aurél.
1. Energiaszükséglet 136
2. Ipari munkásság. 3. Gyártelepek 137
4. Malomipar 138
5. Vasipar 139
6. Bőr- és papírgyár 140
7. Textilipar 141
8. Üveggyártás, kőedény, cement, kréta 142
9. Vegyi ipar 143
XII. Közlekedési csoport.
1. Vasúti hálózat. Hézser Aurél 144
2. Teherforgalom. Hézser Aurél 145
3. Személyforgalom. Hézser Aurél 146
4. Távolság a vasútaktól. Strömpl Gábor 147
5. Középeurópa nemzetközi vasútvonalai. Hézser Aurél 148
6. Postaigazgatóságok. Pécsi Albert 149
7. Nemzetközi távíróvonalak. Strömpl Gábor 149
8. Belföldi távíróvonalak. Strömpl Gábor 150
9. Magyarország az európai viziúthálózatban. Pécsi Albert 151
10. Magyar tengeri hajójáratok. Pécsi Albert 151
11. Járhatóság. Strömpl Gábor 152
12. Műútak. Gergely Endre 154
XIII. Kereskedelmi csoport.
1. Kereskedelmi kamarák. Gergely Endre 154
2. Kereskedelemmel foglalkozók. Kovács Alajos 154
3. Állatvásárok. Pécsi Albert 155
4. Magyarország külkereskedelmi forgalma. Hézser Aurél és Strömpl Gábor 156
XIV. Közigazgatás, biráskodás stb.
Tervezte : Gergely Endre.
1. Törvényhatóságok 158
2. Bíróságok 159
3. Képviselőválasztások 1914-ben 160
4-6. A bűnözők geográfiai elterjedése: a) bűntettek és vétségek, b) testi sértés, c) lopás 161
7. Római katolikus egyházmegyék. 8. református, 9. ágostai evangélikus egyházkerületek 162
10. Görög katolikus, 11. görög keleti szerb, 12. román egyházmegyék 163
13. A magyar katonaság helyőrségei 1914-ben 164
XV. Csonkamagyarország.
Tervezte : Kogutowicz Károly.
1. Magyarország és az utódállamok 165
2. Nemzetiségi és gazdasági viszonyok (grafikonok) 166
3-9. Magyar városok vonzásterületei. Kovács Alajos. 167
10. Járási beosztás Kovács Alajos 169
11. Népszaporodás 1910-1920. között. Kovács Alajos 170
12. Népsűrűség 1920-ban. Kovács Alajos 171
13. A trianoni határvonal 172
14. A trianoni határvonal különböző méretekben 176
15. Az 1920. évi népszámlálás eredményei 177
Törvényhatóságok és megyei székhelyek névsora 179
Hibajegyzék 182
Végszó. Kogutowicz Károly 183
Tartalommutató 185
Jegyzetek 189
Hirdetések 192
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem