1.060.435

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Kogutowicz zsebatlasza az 1922. évre

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Mikor kétévi kényszerű szünetelés után ismét módunk nyílott a háborús évek alatt tanulóifjúságunk körében közkedveltségre kapott zsebatlaszunk megjelentetésére, korábbi gyakorlatunkhoz híven... Tovább

Előszó

Mikor kétévi kényszerű szünetelés után ismét módunk nyílott a háborús évek alatt tanulóifjúságunk körében közkedveltségre kapott zsebatlaszunk megjelentetésére, korábbi gyakorlatunkhoz híven programot kellett készítenünk számára. A tervezgetésből két "korszerű" szempont domborodott ki, egy eszményi és egy gyakorlati: nevezetesen a hazafisági és az oktatási. Úgy éreztük, hogy földig alázott hazánk e súlyos napjai önismeretre és visszatekintésre szólítanak bennünket. Nemzetünk történetének és hazánk földrajzának tanulmányozásába kell elmélyednünk, hogy a nagy kábultságból és csüggedésből ismét magunkhoz térjünk, életösztönünket, önbizalmunkat visszanyerjük. A föléledt hit katekizmusa mellé a haza katekizmusát is oda kell állítanunk ifjúságunknak, hogy lássa mi az, amit mint életideált e hazában bír, mely ápolja és eltakarja, hogy jobban megismervén, még jobban szeresse..."gyalázatában is."
Mindnyájan érezzük, hogy a haza fogalma soha olyan világosan nem állott lelki szemünk előtt, az édes szülőföld aggódó szeretete soha akkora átható erővel nem munkált bennünk, mint most. Ezért gondoltuk, hogy ezeknek ápolása érdekében legfoganatosabban akkor járunk el, ha atlaszunk jelen évfolyamát tisztán az imádott hazának szenteljük, ha Magyarország földrajzának térképi katekizmusát adjuk kezébe, vagyis mindazokat a legtágabb értelemben vett és rajzban ábrázolható földrajzi tudnivalókat, melyek a honismertetés magasztos célját szolgálják. De úgy hisszük, ezt kívánja tőlünk az iskola is, mely a szülőhaza ismertetését az eddiginél fokozottabban hangsúlyozza s ezzel kapcsolatban olyan ismeretek tanítását is követeli, amelyek eddig legfeljebb mellékes figyelemben részesültek. Vissza

Tartalom

Bevezetésül. Szerkesztők3
Nyireő István - Pécsi Albert: Naptár az 1922. évre4
Bátky Zsigmond: Magyarország térképei28
Csillagászati, földmértani, kartográfiai csoport
Pécsi Albert: A Föld képe Budapest központtal33
Kogutowicz Károly: Az elsőrendű háromszöghálózatunk34
Kogutowicz Károly: Az elsőrendű szintező-hálózat34
Kogutowicz Károly: Hazánk hivatalos térképei35
Pécsi Albert: Néhány hely földrajzi helyzetelemei36
Földtani csoport
Strömpl Gábor: Magyarország földtani térképe37
Vendl Miklós: Magyarország kőzetei37
Kogutowicz Károly: Magyarország vulkánikus hegységei38
Marczell György: Magyarország földrengései39
Marczell György: Izogónok Magyarországon 1920-ban39
Schréter Zoltán: Hegyszerkezet40
Kogutowcz Lajos: Magyarország talajféleségei41
Strömpl Gábor: Földtörténeti térképek42
Strömpl Gábor: A jégkorszak nyomai Magyarországon43
Strömpl Gábor: A Tátra jégárjai43
Hézser Aurél: Vas- és kőszénbányák44
Hézser aurél: Fémek45
Hézser aurél: A só és a földigáz elterjedése46
Hézser Aurél: Fürdők, ásványvizek és artézi kutak47
Hézser aurél: Kőfejtők és téglagyárak48
Hegy-vízrajzi csoport
Kogutowicz Károly: Magyarország hegy- és vízrajza44
Strömpl Gábor: Magyarország természetes határai49
Strömpl Gábor: Domborzat50
Strömpl Gábor: Tájtípusok51
Strömpl Gábor: Hegységek csoportosítása53
Strömpl Gábor: Hegyrendszerek53
Strömpl Gábor: Vidékek nevei54
Kogutowicz Károly: Magyarország vízrajza55
Kogutowicz Károly: A Középdunai medence vízrajzi egysége55
Kogutowicz Károly: Vízimunkálatok56
Kogutowicz Károly: Magyarország vízierői56
Marczell György: Éghajlati csoport
Az átlagos hőmérséklet földrajzi eloszlása. Évi, januáriusi, áprilisi, júliusi és októberi izotermák57
Az átlagos légnyomás földrajzi eloszlása a tenger szintjében és az uralkodó szél iránya. Évi, januáriusi, áprilisi, júliusi és októberi izobárok58
A csapadék földrajzi eloszlása59
A csapadék-gyakoriság, a relatív nedvesség és a felhőzet földrajzi eloszlása60
Magyarország különleges szelei61
Viharos helyzet61
Jégesővonulás 1889. május 28-án61
Európai időjárási helyzetek62
Az évi napfénytartam órákban63
Napi menetek görbéi63
Évi menetek görbéi63
Magyarázat a meteorológiai térképekhez64
Gergely Endre: Magyarország erdőségei65
Gombocz Endre: Magyarország növényföldrajzi térképe66
Történelmi és néprajzi csoport
Hóman Bálint: A magyarság letelepedése67
Gergely Endre: Magyarország Szent István korában68
Gergely Endre: Magyarország Kálmán király idejében69
Gergely Endre: Magyarország III. Endre halálakor70
Magyarország néprajzi térképei
A honfoglalás korában
Szent István korában
A tatárjárás után
Mátyás király korában71
Gergely Endre: Magyarország Nagy Lajos idejében72
Gergely Endre: Magyarország Mátyás király halálakor73
Gergely Endre: Magyarország 1683-ban74
Gergely Endre: Magyarország Mária Terézia halálakor75
Gergely Endre: Magyarország a szabadságharc után76
Gergely Endre: Magyarország 1868-ban77
Kogulowicz Károly: Magyarország néprajzi térképe78
Gergely Endre: A magyarokkal rokonnépek79
Kovács Alajos: A magyarok Európában80
Kovács Alajos: A magyarok Északamerikában80
Településföldrajzi csoport
Prinz Gyula: A falvak alaprajz-alakterületei81
Bátky Zsigmond: A fa-, kő-, tégla- és vályogházak elterjedése82
Kogutovicz Károly: A városok népessége. Népnövekedés. Anyanyelvi megoszlás83
Gergely Endre: A falusi települések84
Kovács Alajos. A népesség tömörülése a községek nagysága szerint84
Kogulowicz Károly: A tanyák elterjedése85
Kovács Alajos: Demográfiai csoport
A tényleges szaporodás 1869-1910-ig86
A természetes és tényleges szaporodás különbözete86
Belső vándorlások87
A háborús évek népmozgalma87
Az élveszületések arányszáma88
A csecsemőhalandóság88
Házasságkötések89
Halandóság89
A kivándorlás mérlege90
Gümőkór91
Pécsi Albert: Orvosok91
Pécsi Albert: Gyógyszertárak91
Népsűrűség 1720-ban92
Kogutowicz Károly: Népsűrűség 1910-ben93
Budapest népszaporodása. Népsűrűség 1920-.ban94
Budapest lakás- és szoba-lakottsága 1920-ban95
A katolikusok és zsidók elterjedése96
Pécsi Albert: Nyelv, műveltség, vallás
Analfabéták97
A tanulók nemzetisége97
Kovács Alajos: A magyarul tudók elterjedése98
Kovács Alajos: A magyarul tudó nem magyarok98
Horger Antal: Magyar nyelvjárás-területek99
Tanítók100
Középiskolák100
Kovács Alajos: Középiskolákat végzett férfiak. Az értelmiség nemzetisége101
Könyvtárak, múzeumok102
Hírlapok, folyóiratok nyelve102
Vallásfelekezetek103
Kovács Alajos: A felekezetek nemzetiségi megoszlása103
Mezőgazdasági csoport
Kovács Alajos: Őstermelők104
Szántóföld105
Kovács Alajos: A szántóföldre eső népesség105
Kemény György: Birtokkategóriák106
Kemény György: Magyar birtokosok és bérlők107
Kemény György: A kisbirtok és középbirtok szántóföldje108
Kovács Alajos: A birtokosok nemzetisége108
Kovács Alajos: A kenyérmagvak (buza és rozs) fejenkinti mennyisége109
Kovács Alajos: A buzaterület és a buza hozama110
Kovács Alajos: A rozsterület és a rozs hozama112
Kovács Alajos: Az árpaterület és az árpa hozama114
Sörgyárak114
Kovács Alajos: A zabterület és a zab hozama116
Kovács Alajos: A tengeri területe és hozama118
Kovács Alajos: A burgonyaterület és a burgonya hozama120
Szeszgyárak120
Márton Béla: Bab, borsó, lencse122
Hézser Aurél: Borvidékek123
Hézser aurél: Szőlő. Bortermés124
Hézser Aurél: Cukorrépa. Cukorgyárak125
Hézser Aurél: Dohánytermelés és dohánygyárak126
Márton Béla: Takarmánynövények127
Pécsi Albert: Állattenyésztés
Szarvasmarha, terület arányában128
Szarvarmarha a népesség arányában129
Magyar szarvasmarhafajta130
Sertés a terület arányában131
Sertés a népesség arányában132
133
Juh134
Bátky Zsigmond: Bivaly135
Bátky Zsigmond: Méh135
Hézser Aurél: Ipari csoport
Energiaszükséglet136
Ipari munkásság. Gyártelepek137
Malomipar138
Vasipar139
Bőr- és papírgyár140
Textilipar141
Üveggyártás, kőedény, cement, kréta142
Vegyi ipar143
Közlekedési csoport
Hézser Aurél: Vasúti hálózat144
Hézser Aurél: Teherforgalom145
Hézser Aurél: Személyforgalom146
Strömpl Gábor: Távolság a vasutaktól147
Hézser Aurél: Középeurópa nemzetközi vasútvonalai148
Pécsi Albert: Postaigazgatóságok149
Strömpl Gábor: Nemzetközi távíróvonalak149
Strömpl Gábor: Belföldi távíróvonalak150
Pécsi Albert: Magyarország az európai víziúthálózatban151
Pécsi Albert: Magyar tengeri hajójáratok151
Strömpl Gábor: Járhatóság152
Gergely Endre: Műutak153
Kereskedelmi csoport
Gergely Endre: Kereskedelmi kamarák154
Kovács Alajos: Kereskedelemmel foglalkozók154
Pécsi Albert: Állatvásárok155
Hézser Aurél - Strömpl Gábor: Magyarország külkereskedelmi forgalma156
Gergely Endre: Közigazgatás, bíráskodás stb.
Törvényhatóságok158
Bíróságok159
Képviselőválasztások 1914-ben160
A bűnözők geográfiai elterjedése, bűntettek és vétségek, testi sértés, lopás161
Római katolikus egyházmegyék, református, ágostai evangélikus egyházkerületek162
Görög katolikus, görög keleti szerv, görög keleti román egyházmegyék163
A magyar katonaság helyőrségei 1914-ben164
Kogutowicz Károly: Csonkamagyarország
Magyarország és az utódállamok165
Nemzetiségi és gazdasági viszonyok (grafikonok)166
Kovács Alajos: Magyar városok vonzásterületei167
Kovács Alajos: Járási beosztás169
Kovács Alajos: Népszaporodás 1910-1920. között170
Kovács Alajos: Népsűrűség 1920-ban171
A trianoni határvonal172
A trianoni határvonal különböző méretekben176
Az 1920. évi népszámlálás eredményei177
Törvényhatóságok és megyei székhelyek névsora179
Hibajegyzék182
Csonka-Magyarország. Kogutowicz Károly183
Tartalommutató185
Jegyzetek189
Hirdetések190
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem