Előszó
E munkát, mely a modern nő-neveléssel és nő-kérdéssel foglalkozik, felejthetetlen nőm drága emlékének szentelem. Halála első évfordulójának küszöbén, őt gyászolva, közzé teszem.
Velem együtt tervezte, s tudományos részei miatt, velem együtt akarta megírni azt. Azon nézetben volt, hogy a létért való modern küzdelemre a tudományokkal felfegyverzett nőnek sötét problémái vizsgálata által, nem szabad elveszítenie lénye költészetét s illuziója románczát. Vagy, hogy a létért való küzdelemnek, melynek harczterére viszi a modern gazdasági és társadalmi élet a nőt, nem szabad őt kihelyeznie valódi eleméből és igazi köréből, a családi életből.
A halál meggátolta, hogy együtt írjuk meg e munkát s rám maradt a szent hagyomány átvétele és teljesítése. Így jutottam abba a helyzetbe, hogy évtizedeken át tartó publiczisztikai tevékenység után, most határsértést követek el a szépirodalom mezején.
Lehetőleg szemem előtt tartottam az Ő iratai közt hátramaradt eredeti tervünket. Még ott is, a hol a képzelet merészebb szárnyalásra kel. Az Ő nemes szivére és magas gondolkozására vall, hogy a peszszimista világnézletet, az ember fényes jövendőjére pillantó derűlt világnézlettel akarta helyettesíteni. Hol van a bizonyíték arra, hogy a földi-lét czéltalan s a vége pusztulás? Ellenben, hol van bizonyítéka annak, hogy nem lehetséges a végtelen fejlődés?
Olga, a regényes rajz főalakja, a peszszimista filozófia hatása alatt, czéltalannak találván az életet, nem akar férjhez menni. Arthur küzd Olga peszszimizmusa ellen s optimizmussal igyekszik gyógyítani kedélyét. Azon hitet, végelemzésben illuziót, törekszik támasztani, hogy a földi lét a fejlődés útján az ember szellemi és testi tökélyesedésére, a természet nyers erőinek leküzdésére s végül a szellemnek az anyag felett való diadalára vezet. A legújabb tudomány és filozófia tényleg hirdeti, hogy az ember magasabb rendű lénynyé fejlődhetik. Ez a tudományos illuzió (mert az végre sem más, mint illuzió) eloszlatja Olga pesszimizmusát.
A "tudományos mese" csak Olgának szól, de mások is szebb és nemesebb eszmekört meríthetnek abból.
E szebb és nemesebb világnézlet vagy illuzió való a nőnek, sőt mindenkinek, nem pedig a peszszimizmus. A munka e tanúlságát megerősíti a napokban megjelent több más mű, különösen Stein bölcsészeti műve. Ez azonban, valamint Halévy regénye akkor jelent meg, midőn a "Ködös problémák" már sajtó alatt voltak. A mű végén, a záró megjegyzésekben azonban foglalkozom különösen Stein optimista bölcsészetével.
A munkának a Regényes kép czímet adtam, mert tulajdonkép való regénynek nem nevezhetem. Hátránya, hogy egyedűl s nem mint tervezve volt, nőmmel együtt írtam meg. Ha Ő nemcsak a tervezésben vesz részt, hanem egyszersmind a gyakorlati kivitelben, a regényes és szépirodalmi elem bizonyára erősebb volna abban a komolyabb elemnél. Így tán az utóbbi domborodik ki az előbbinek hátrányára. De ma már, szerencsére, annyira előre haladt Magyarországon a magas színvonalú nőnevelés, hogy az ily komolyabb tartalmú munka is számíthat jelentékeny női olvasó-közönségre.
Vissza