Magyar Szemle 2006. augusztus

Fülszöveg

A forintvaluta életét végigkíséri a nemzetközi szervezetek figyelme, megszűnése is integrációs fórumok döntéseitől függ majd. Ezen szervezetek szakmai kultúrájához és etikájához nem jól illik a szocialista szakmaiság. Jól mutatja ezt múltunk egyik hallgatással övezett epizódja: a magyar IMF-tagság alatti adatmanipuláció. Az adathamisítás 1989 novemberében vált ismertté, amikor a kormány és az MNB a Parlamentben nyilvánosságra hozta az ország valós adóssághelyzetét. Az adósság keletkezését így magyarázta meg Német Miklós: miközben a költségvetés hatalmas kiadásokkal védte meg a vállalatokat és a lakosságot a külső hatásoktól, a gazdaság nem termelte meg az ehhez szükséges jövedelmet.
Mintha minap is hallottunk volna hasonlót. Nincs új a nap alatt? És miért nem ismerhette meg a világ az első szabad választást megelőző hónapokig a valós adósság-helyzetet? A miniszterelnöki magyarázat: "a vezetés megriadt: ha bevalljuk a valós helyzetet - ami alapvetően a költségvetés évek óta felhalmozódott hiányának tényleges és publikált összege közötti különbség feltárását igényelte volna - olyan rossz képet festünk magunkról, hogy nem vesznek fel." (mármint az IMF-be). A megoldás: "A szakemberek úgy ítélték meg, hogy ez a különbség pár év alatt a belépést követően felszámolható, és azután már nem érheti szó a ház elejét." (Idézet Németh Miklós 1989. november 21-i beszédéből.) Vissza