Előszó (Huszár István) | 5 |
Bevezetés | 7 |
A pataki tanítóképzés kialakulásának feltételei | 7 |
A hazai tanítóképzés alakulásának főbb vonásai | 8 |
Sárospatak, a város | 22 |
A kollégium | 23 |
A pataki tanítóképzés fejlődésének általános jellemzői | 28 |
A kollégiumi nevelésben megvalósuló tanítóképzés - a tanítóképzés mint járulékos feladat (XVI. század közepe-1857) | 31 |
Tanítóképzés: általános képzés | 31 |
A kollégium és a társadalom | 33 |
A tanárok | 38 |
A tanulók | 50 |
A tanítás anyaga | 58 |
A tanítás módszere | 65 |
A szervezeti élet | 69 |
Küzdelem az önálló tanítói szakképzés megindításáért | 78 |
A kollégiumi középfokú tanítóképző (1857-1869) | 85 |
Az önálló tanítóképzés megindulása | 85 |
A tanítói szakképzés néhány sajátos pataki vonása | 87 |
A tanárok | 95 |
A tanulók | 102 |
A tanítás anyaga | 107 |
A nevelés-oktatás fontosabb jellemzői és módszerei | 112 |
A tanítóképző működésének főbb vonásai | 118 |
A kollégiumi tanítóképzés megszűnése | 122 |
Az első állami tanítóképző intézet (1869-1929) | 126 |
Az állami tanítóképző munkájának megindítása | 126 |
Az állami tanítóképzés néhány jellemzője | 131 |
A tanárok | 134 |
A tanulók | 147 |
A tanítás anyaga | 151 |
A tanítási módszer | 155 |
Az intézeti nevelés-oktatás sajátosságai | 160 |
A nevelés-oktatás általános jellemzői | 160 |
A nevelés-oktatás egyéb jellemzői | 165 |
A nevelés-oktatás eszközei és fórumai | 173 |
A gyakorlati képzés | 180 |
Tanulói öntevékenység, ifjúsági egyesületek | 187 |
Az 1918-19-es események hatása az iskola életére | 192 |
Tanfolyamok, továbbképzések | 197 |
A tanítóképzés korszerűsítésének néhány törekvése | 201 |
A képzés tárgyi feltételeinek alakulása | 204 |
A második református tanítóképző intézet (1929-1950) | 210 |
A tanítóképző átadása egyházi kezelésbe | 210 |
Az egyházi jelleg érvényesülése | 215 |
Szervezeti változások a képzésben | 219 |
A tanárok | 221 |
A tanulók | 239 |
A tanítás tartalma | 242 |
A tanítás módszere | 244 |
A nevelés-oktatás és képzés sajátosságai | 249 |
A nevelés általános jellemzői | 249 |
Korszerű demokratikus nevelés | 255 |
Az oktatás néhány vonása | 258 |
A gyakorlati képzés | 262 |
Tanulói öntevékenység, ifjúsági egyesületek | 267 |
Társadalmi nyitottság | 276 |
Az intézet szervezeti egységei | 277 |
A második világháború hatása az intézeti munkára | 280 |
Vélemények az intézeti nevelő-oktató és képző munkáról | 284 |
A második állami tanítóképző (1950-1959) | 287 |
A pataki tanítóképző államosítása | 287 |
Az államosított tanítóképző fontosabb törekvései | 288 |
A tanárok | 291 |
A tanulók | 298 |
A tananyag | 301 |
A nevelés-tanítás módszere | 303 |
A nevelés-oktatási tevékenység sajátosságai | 307 |
Munkatervezés | 307 |
Nevelési feladatok és területek | 307 |
Nevelési színterek | 311 |
A gyakorlati képzés | 313 |
Módszertani munkaközösségek | 317 |
Az ifjúsági mozgalmi munka | 318 |
A diákotthon | 319 |
Foglalkozás a gyakorlóévesekkel | 320 |
A hagyományok útján | 324 |
A képző kapcsolata a társadalommal | 327 |
Az 1956-os események hatása | 328 |
A múltból a jövő felé | 329 |
A pataki tanítóképző helye a magyar művelődésben | 330 |
Függelék | 337 |
Az önálló tanítóképző intézet nevelői | 337 |
A tanulói létszám alakulása az önálló tanítóképzőben | 341 |
Az állam és a református egyház közötti egyezmények | 345 |
Szerződés (1869) | 345 |
Szerződés (1929) | 349 |
A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium levele a sárospataki református liceum átvétele tárgyában | 352 |
A pataki tanítóképzés bibliográfiája | 353 |
A kollégiumi és intézeti tanítóképzéssel kapcsolatos iskolai kiadványok | 353 |
A tanítóképzéssel kapcsolatos művek, tanulmányok, cikkek | 359 |