Fülszöveg
Kodály Zoltán a Psalmus Hungaricust 1923 nyarán komponálta arra az ünnepi hangversenyre, melyet Budapest főváros ötvenéves fennállásának alkalmából tartottak ugyanazon év november 19-én. A mű előadása a modern zene döntő győzelme volt Magyarországon, igazi közönségsiker. Nemcsak eredetiségével, korszerűségével tűnt fel, hanem nemzeti jellegével is. Régi okiratok, valamint a népdalok egy része megőrizte egy magas fokú kultúrát sejtető, de a kezdetleges alapokon túl nem fejlődött műzene nyomait és szerteágazó szálait. Kodály volt az, aki összefogta és végigszőtte azokat a fonalakat, melyek az idők forgatagában mindig újra és újra szétzilálódtak és szaggatottságukban éppen csak az utolsó simításra vártak. Ennélfogva a Psalmus Hungaricus egyben a rég múlt idők álmainak is megvalósítása.
a szövegíró, a 16. században élt Kecskeméti Vég Mihály, költő és hitszónok az 55. zsoltár fordítójaként a magyar irodalom klasszikusai közé tartozik. Fordítása, vagyis inkább átköltése ugyanis egyike...
Tovább
Fülszöveg
Kodály Zoltán a Psalmus Hungaricust 1923 nyarán komponálta arra az ünnepi hangversenyre, melyet Budapest főváros ötvenéves fennállásának alkalmából tartottak ugyanazon év november 19-én. A mű előadása a modern zene döntő győzelme volt Magyarországon, igazi közönségsiker. Nemcsak eredetiségével, korszerűségével tűnt fel, hanem nemzeti jellegével is. Régi okiratok, valamint a népdalok egy része megőrizte egy magas fokú kultúrát sejtető, de a kezdetleges alapokon túl nem fejlődött műzene nyomait és szerteágazó szálait. Kodály volt az, aki összefogta és végigszőtte azokat a fonalakat, melyek az idők forgatagában mindig újra és újra szétzilálódtak és szaggatottságukban éppen csak az utolsó simításra vártak. Ennélfogva a Psalmus Hungaricus egyben a rég múlt idők álmainak is megvalósítása.
a szövegíró, a 16. században élt Kecskeméti Vég Mihály, költő és hitszónok az 55. zsoltár fordítójaként a magyar irodalom klasszikusai közé tartozik. Fordítása, vagyis inkább átköltése ugyanis egyike legszebb magyar nyelvű szövegeinknek, lírai erejű és sodrású, páratlanul érzékletes és eleven. Kodály Zoltán, a nemzeti értékek nagy tisztelője nem véletlenül választotta egyik legszebb, leghatásosabb műve szövegének. A Psalmus Hungaricus zenéje és Kecskeméti Vég Mihály verse ma már elválaszthatatlan egymástól, a magyar nép sorsának javulásáért könyörgő esdeklés szinte a Himnusz erejével szólal meg a zene és a szöveg szerves együttesében.
A Kodály-kutatás nemrégiben derítette ki, hogy a Psalmus Hungaricus kottakézirata Paul Sacher, a modern zene nagyvonalú támogatója, a világhírű karmester birtokában van. a páratlanul értékes, mind ez ideig alig hozzáférhető kotta hasonmását adja közre most kiadónk mindazok számára, akiknek becses ez az értékes nemzeti ereklyénk. Kodály kezének vonásait nemcsak a 68 oldalas partitúra őrzi, de Kecskeméti Vég Mihály 55. zsoltárának gyönyörű szövegét is saját kezűleg jegyezte a hangjegyek alá a Mester, éppúgy, mint a vers Szabolcsi Bence-féle költői erejű német fordítását.
Kiadványunk elegáns mappában adja közre a kotta hasonmását bónis Ferenc zenetörténész tanulmánya kíséretében, a zeneszerző halálának 20. évfordulója alkalmából.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal