1.067.062
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
A magyarság néprajza I-IV.
A magyarság tárgyi néprajza: I.: Tájékoztató, táplálkozás, építkezés, bútorzat, világítás, mesterkedés, viselet/II.: Gazdálkodás, díszítőművészet, a hagyomány tárgyai/A magyarság szellemi néprajza: III.: Népköltészet, stílus és nyelv/IV.: Zene-tánc, szokások, hitvilág-játék
Budapest
| Kiadó: | Királyi Magyar Egyetemi Nyomda |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Félbőr |
| Oldalszám: | 1.798 oldal |
| Sorozatcím: | A magyarság néprajza |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 20 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | I. kötet 1933-ban, II. kötet 1934-ben, III. kötet 1935-ben, IV. kötet 1937-ben lett kiadva. Fekete-fehér és színes képekkel, fotókkal, térképekkel illusztrált. Nyomtatta Kir. Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A magyar néprajz nemzeti önismeretünket szolgáló tudománynak számít. Többi rokontársa - a magyar történet, az irodalomtörténet, a nyelvészet - már jobbára felkutatta és egységbe foglalta anyagát.... TovábbElőszó
A magyar néprajz nemzeti önismeretünket szolgáló tudománynak számít. Többi rokontársa - a magyar történet, az irodalomtörténet, a nyelvészet - már jobbára felkutatta és egységbe foglalta anyagát. Néprajzunk is tömérdek tudnivalót, tudományos megfigyelést gyüjtött össze, de ezen a téren az áttekintést adó összefoglalásnak még csak most érkezett el az ideje.A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda a Hóman-Szekfű Magyar történet után testvérkiadványként jelenteti meg négy kötetben a Magyarság néprajzát. Ez az első törekvés arra, hogy a magyar néprajzi kutatás és gyüjtés eredménye megfelelő rendszerezésben kerüljön a közönség elé. A mű szerzői főkép a tudományos ismertetés feladatát vállalják s csak ott adnak szitnézist és magyarázatot, ahol már megfelelő előmunkálatok vannak.
A tudósok felfogása természetesen nem egy kérdésben merőben más eredményt tüntet fel, mint ami népi jelenségekről eddig köztudatban forgott. A nagyközönség előtt népünk többnyire ünnepi díszben jelent meg, úgy, ahogyan költőink és művészeink fölékesítették. A tudomány ehelyett feltár olyan eddigelé kevéssé ismert mélységeket és értékeket, melyek - Herman Ottó szerint is - "tele vannak munkával, verejtékkel, áldozattal és szenvedéssel, de éppen azért a nemzet életét jelentik." Vissza
Tartalom
| I. kötet | |
| Az első kiadás ajánlása | 5 |
| A második kiadás előszava. Írta: Viski Károly | 7 |
| Mi a néprajz? | 9 |
| A népi jelenségek egységessége | |
| A népi alkotás sajátossága | |
| Ennek felismerése | |
| A néprajzi tudomány neve, tárgya, célja | |
| A művelődés ősi alapjai | |
| Természeti vagy kezdetleges népek | |
| A kezdetleges műveltség | |
| A művelődés és műveltség népjrazi (művelődéstörténeti) értelme | |
| Néprajz és őstörténet | |
| Az ősember feltámasztása | |
| Az ősemberi műveltség élő emlékei | |
| A művelődés útja: a régi és az új keveredés | |
| Műveltségrétegek | |
| Népi műveltségünk rétegződése | |
| Ősi műveltségünk keveredése | |
| A néprajz munkamódja | 14 |
| A műveltségrétegek szétválasztása | |
| A hasonlítás (asszimilálás) és az alakváltozatok (variánsok) | |
| A leírás | |
| Az összehasonlítás | |
| Az összehasonlítás feltételei, eredménye | |
| A fejlődéselmélet | |
| A néprajz munkamódja nem természettudományi | |
| A néprajz segédtudományai | 16 |
| Földrajz; embertan; gyakorlati és természettudományok; művelődéstörténet; történelem; régészet; nyelvtudomány; néplélektan; más tudományok | |
| A kollektív lélek, az emberi közösségek alkotásaival foglalkozó embertudományok nem mellőzhetik a néprajz eredményeit | |
| A néprajzi jelenségek szövevénye | |
| A szövevények együttes (synoptikus) szemlélete | |
| A néprajzi jelenségek rendszerezése | 18 |
| A jelenségek belső összefüggésén alapuló (természetes) rendszer | |
| A rendszer két fő része: tárgyi néprajz, szellemi néprajz | |
| E kettő tárgyköre | |
| A kutatás természete, területe: a jelenségek néprajzi értékelése, a kezdetlegességek megbecsülése | |
| A magyarság néprajzi képe és történeti alakulása | 20 |
| A különbségek eredete | |
| A csoportokat alakító tényezők | |
| A "magyar" szó jelentése | |
| Az onogur törzsszövetség alakító hatása | |
| A magyarság egyéb elnevezései | |
| A honfoglaló törzsszövetség | |
| Kelet és Nyugat határán | |
| A vezető réteg elnyugatiasodása | |
| Nyugati és újabb keleti elemek | |
| Népműveltségünk alkotóelemeinek három csoportja | |
| Néprajzi képünk vátozatossága | |
| Néprajzi csoportjaink: dunántúli, felföldi, alföldi, erdélyi (moldvai és bukovinai) csángó csoport | |
| A magyar néprajz multja és jelene | 20 |
| Ismereteink forrásai | |
| Adatgyüjtemények | |
| Múzeumok | |
| Néprajzi irodalmunk | |
| Közöletlen személyes tapasztalatok | |
| Az előmunkálatok egyenetlensége s ennek következményei | |
| Munkánk első, alapvető összefogás | |
| Kinek írjuk? | |
| Táplálkozás. Írta: Bátky Zsigmond | 31 |
| A mindennapi eledel | |
| A szakácskodás elsősorban a hagyományőrző asszonynép feladata | |
| Kapcsolatok az étkezés, tűzhely és néphit között | |
| A szakácsművészet | |
| A gyüjtögető életmód emlékei | 32 |
| Férfi és női munka | |
| Mai maradványai | |
| Állai eredetű nyers táplálékok | |
| Eltartásuk ősi módjai | |
| Szárítás, aszalás, sózás, füstölés | |
| Kezdetleges húspirító módok | |
| Férfifőzte ételek | |
| Az asszonynép és a növényvilág | |
| Nyers növényi táplálékok | |
| Aszalt gyümölcsök, ízek | |
| Nyers édes itakok | |
| Nyírjávor, fenyővíz | |
| Savanyítás, forrázás, főzés, sütés | |
| Hamuban sült pogácsák | |
| Kövönsült lepények | |
| A sütőharang | |
| A lápi kút | |
| A növényi nyersanyag feldolgozása | 38 |
| Vegyi eljárás | |
| Savanyítás | |
| Aszalás | |
| Erőművi eljárás | |
| A törés | |
| A gabonahántoló kölyü | |
| A mozsár | |
| Az őrlés | |
| Az őrmény és rezsnyice | |
| Kerekes őrlőkészülék | |
| A malom | |
| Vízimalmok | |
| A kanalas malom | |
| Malom szavunk eredete | |
| Szárazmalmok, szélmalmok és fajtáik | |
| Sajtolás | |
| Olajüt éksajtó | |
| Bankókkal dolgozó olajsotuk | |
| Csavarorsós olajsotu | |
| Ecetsajtolás | |
| Szőlőprések | |
| Kanca- kosos- és régős prős | |
| A nyers és elkészített anyagok eltartása | 53 |
| Az innivaló eltartása | |
| Cserép- és faedények | |
| Sótartók | |
| Túrós-, zsíros-, stb. tömlők és bödönök | |
| Húsfélék elrakása | |
| Tojásos bucsérok, paszulykasok | |
| Burgonyás vermek | |
| Szuszékok, gabonákasok, bombárok, kástuk | |
| Kenyeresrácsok, tésztaszütyők | |
| Az ételek elkészítése. Ételfajták | |
| Tűzgerjesztés és tűzhelyi eszközök | 61 |
| Tűzgerjesztés dörzsöléssel | |
| Tűzcsiholás | |
| Tűztisztelet | |
| Tüzelőanyagok | |
| A tűzhely és kemence segédszerszámai | |
| A tűzfejalj, tüzikutya, szolgafa, háromláb, serpenyő, csipér, pemet, szénvonó, kuruglya | |
| Ételek és sütő-főzőeszközök | 68 |
| Állati eredetű ételek | |
| Pirító szerszámok | |
| Nyárs, rostély, serpenyő, tepsi | |
| Főzőszerszámok | |
| Bogrács | |
| Halászlé, gulyás, pörkölt, juhhúsos, kása, töltelékek | |
| Húslevesek | |
| A tej, tojás, vaj és méz szerepe népünk konyháján | |
| Növényi eredetű ételek | |
| Levesek | |
| Árvaleves | |
| Gyümölcs és levesük | |
| Zsufa, gabonaleves, cibere, tésztás levesek | |
| Saláták és zöldfőzelékek | |
| Szárazfőzelékek | |
| Répa- és káposztafőzés | |
| Tészták | |
| Kásák és pépek | |
| Galuskák | |
| Gombócok | |
| Csíkok és reszeltek | |
| Lepények | |
| A kenyér és kenyérsütőszerszámok | |
| Pogácsák | |
| Rétesek, bélesek | |
| Kalácsok, perecek | |
| Fánkok | |
| Italok és fűszerek | 85 |
| A víz | |
| Vízszerző módok és alkalmatosságok | |
| Kobak | |
| Szapoly | |
| Ivótülök | |
| Ivóharang | |
| Fábó faragott ivókészségek | |
| Vízhordó faedények | |
| Kútak | |
| Bodonkút | |
| Bugyogók és kanták | |
| Gémeskút | |
| Kereskedőkút | |
| Az ősi lóser és magyar ser | |
| A mézser | |
| A pálinka | |
| A kávé és tea | |
| A dohány | |
| Fűszerek és ételjárulékok | |
| Tálalló és evőeszközök. Étrend | 92 |
| A tálalás ősi módja | |
| A suba, mint asztal | |
| Az evőszék | |
| Az asztal | |
| A szék | |
| A tál és tányér | |
| Evőeszközök | |
| Ételhordó edények | |
| Az étrend | |
| A pátriárchális étkezés | |
| Ünnepi vendégségek | |
| Összefoglalás | 100 |
| A magyar táplálkozás néprajzi mérlegelés | |
| Parasztkonyhák tárgyi fölszerelése | |
| Kezdetleges ételféleségek nagy száma | |
| Ételneveink eredete | |
| A magyar konyhaművészet két fő vonása: az ízletesség és változatosság | |
| A hús és zsír kedvelése | |
| A magyar pecsenyék | |
| Főtt és sült tészták | |
| Építkezés. Írta: Bátky Zsigmond | 108 |
| Az emberi települések leírása és a néprajz | |
| Az épületek alakulásának vizsgálata egészében a néprajz hivatása | |
| A tüzelőberendezések fejlődésének búvárlása a legfontosabb feladat | |
| Telepformák | 109 |
| A település néprajzi tényezői | |
| A két szélsőséges telepforma | |
| A magányos tanya és tömör falu | |
| Honfoglaláskori telepedésmódok | |
| Tanyarendszer | |
| Szőlőhegyközség | |
| A "szeres" terep és zárt faluforma | |
| A falutelepülés két főformája | |
| Soros- vagy utcáfalu és csoportosfalu | |
| A "hadas" település | |
| Szegek, zugok | |
| Falukerítés | |
| Az udvarok fő formái | |
| Magányos és csoportos udvarok | |
| Eredetük | |
| Telekkerítések, hágcsók, ajtók, kapuk | |
| Kezdetleges hajlékok | 120 |
| A lakóház ősei | |
| Földreépített és földbemélyesztett épületek | |
| Földreépített régi és mai kerek hajlékok | |
| Jurttípusú nemez- és csergesátor, szekérsátor, pásztortalyiga, karaula | |
| Kotatípusú göcseji pálinkafőzőkunyhó szalmafedéllel | |
| Nádból állított kerek juhász- és gulyáskunyhók | |
| Szögletes nyitott és fedett pásztorhajlékok | |
| Enyhelyek, cserények, tetőkunyhók és falas pásztorhajlékok | |
| Földbemélyesztett szögletes hajlékok | |
| Partlakások, putrik, földházak | |
| A ház építőanyaga és építése | 126 |
| Az építés a közösség munkája | |
| Kaláka, kölcsön, segítség | |
| A ház részei | |
| Fal és tető | |
| Föld-, sár-, vályog-, tégla-, kő-, nád-, vessző- és fafalazatok | |
| Tetőváz és fedél | |
| Szelemenes és szelemen nélküli tetőváz | |
| Kontyos-, üstökös- és nyergestető | |
| A házefedés | |
| Szalma-, zsup-, nád-, zsindely- és cserépfedés | |
| A zsupfedés | |
| Házcsúcsok | |
| Tornác, pádimentom, ablak, ajtó, zár | |
| A lakóház belseje és belső tagolódása | 142 |
| A kezdetleges lakóház tagolódása | |
| A tüzelő szerepe a tagolódás későbbi menetében | |
| A tűzhely és kemence eredeti alkata | |
| Tűzhelyes és kemencés háztípusok | |
| A tűzhely és kemence egybeolvadása | |
| Kemencés-tűzhelyes és tűzhelyes-kemencés háztípusok | |
| Keleti és déli magyar ház | |
| Kemencés elindulású magyar háztípusok | |
| Nyugati, északi és középmagyar ház | |
| A fejlődés sejtett útja alaprajzokban | |
| A magyar házak helye az európai háztípusok között | |
| Tűzhelyes házak | 147 |
| A keleti magyar ház Erdélyben és az Alföld északkeleti peremvidékén | |
| Az ősi forma egyhelyiségű középtűzhelyes ház | |
| Tűzgödör | |
| A tűzhely fölemelkedése, sarokba helyezése | |
| Szikrafogó cserény, gógány, kürtő, padlás | |
| A cserepes, platten, kemence, pest, szoba | |
| Az eresz és füstház | |
| A keleti vagy erdélyi ház rokonai | |
| A zempléni kabalásház | |
| A felsőtiszai kandallósház | |
| Formák keveredése az érintkező területeken | |
| A jövő fejlődés útja | |
| Déli magyar ház Alsósomogyban, Tolnában, Baranyában, Szlavóniában | 183 |
| A keleti és déli magyar ház közti különbség | |
| Az ősi alak a bosnyák kútya-típus | |
| A kályha meghonosodásának hatása | |
| A "szenesház" és szoba | |
| A szlavóniai és délsomogyi füstösházak | |
| A fejlődés iránya | |
| Szobás-konyhás házak | 164 |
| Nyugati magyar ház a Balaton vonalától nyugatra | |
| A kemencés alaptípus | |
| A tűzpad | |
| A füstös ház | |
| A hetési, őrségi, göcseji, vend és hegyháti füstös házak | |
| A kurugla | |
| Az ősi pitvar | |
| Kemence, banyakemence, kályha | |
| A szoba és konyha létrejöte | |
| Felnémet vagy álfelnémet háztípus? | |
| Északi magyar ház a palóc nyelvterületen | 202 |
| A palóc faház s tót ház közös vonásai | |
| Száz évvel ezelőtt | |
| A palóc kemence eredete | |
| Sokféle szerep | |
| A füsttelenítés megoldása | |
| A palóc pitvar | |
| A hideg konyha | |
| A mai állapot | |
| Középmagyar ház | |
| A kémény szerepe az alföldi ház fejlődésében | |
| Kéménytelen ősi hajlékok | |
| Óltanyák és földházak | |
| A földházak füsttelenítése | |
| Füstlyuk, kürtő, szabadkémény, zártkémény | |
| A kéményaljától a konyháig | |
| A szabadkéményes konyhák tűzhelyfalai | |
| A hosszúkás patka | |
| Az ólas patka | |
| Az asztalpatka | |
| A debreceni "szabadkonyha" s a szegedi "lakodalmas konyha" | |
| Egyéb alföldi tűzhelytípusok | |
| Nyári konyhák és szabad sütőkemencék | |
| A búboskemencék | |
| A csuproskemencék | |
| Az alföldi ház fejlődése | |
| Összefoglalás | |
| A magyar ház szókincse | 190 |
| A nyelvi tények bizonyító vallomása | |
| Ősmagyar elemek | |
| Korai szláv elemek | |
| Későbbi német elemek | |
| A felnémet háztípus átalakító hatása az úri házakon keresztül a magyar parasztházra | |
| Fűtés | 193 |
| Az asszony és a gyereknép hálóhelye. | |
| A férfinép hálóhelye. | |
| A régi házak kevéssé védtek a tél hidegétől | |
| A legegyszerűbb fűtő: a nyílt tűzhely. | |
| Ennek Erdély a hazája. | |
| Az erdélyi tűzhely fejlődése a kajhacserepesig. | |
| Zárt fűtőkészülékek. | |
| A sárkemencék. | |
| Az alföldi búbos. | |
| A palóc kemence. | |
| A dunántúli kemence. | |
| A cserépkályha őse: a kupás kemence. | |
| Ásatag emlékei. | |
| Az igazi kályhák. | |
| Gazdasági melléképületek | 201 |
| A melléképületek rendeltetése | |
| Jelentőségük a házépítés szempontjából | |
| Csűr és pajta | |
| Dunántúli pajtatípusok | |
| Az erdélyi csűrök | |
| A hosszúcsőr | |
| A jármascsűr | |
| A székely kurtacsűrök | |
| A kalotaszegi csűrök | |
| Az istálló a régiségben | |
| Akol szavunk eredete | |
| Ól szavunk eredete | |
| Az állás | |
| A félszer | |
| A teleltető állásfélszertől a belteleki istállóig | |
| A nagykun tüzelősól | |
| Bútorzat. Írta: Viski Károly | |
| A hajlékbeli holmi | 217 |
| A bútor szó jelentése | |
| A pásztor betyárbútora | |
| A gúnya | |
| A bútorok osztályozásának nehézségei | |
| A ház földjétől az első bútorokig | 218 |
| Pad és szék | |
| A pad helynévi jelentése a régi nyelvben és a nép nyelvében | |
| A házbeli kezdetleges pad: padló, palló | |
| A pad és szék szó jelentésének rokonsága | |
| Pad- és székfélék | |
| Régi úri házak és mai parasztházak padszéke | |
| A palóc lóca | |
| A falravaló | |
| A padok, lócák karja | |
| A palóc lócák más-más neve és rendeltetése | |
| A moldvai csángók padvetése | |
| A mai bútorok keletkezése és történelmi alakulása | |
| Ágy, fejal. A gyékény és szalma, mint ágy. Fűajdeszka. Az ágy szó jelentésének története; a szokáshagyomány vallomása. A gúnya-ágy | 224 |
| Ágyszék és nyoszolya. A nyoszolya szó egykori jelentése. A mennyezetes ágy | 226 |
| Ágynemű. Hálóágy és vetettágy. Az ágyvetés néhány példája | 228 |
| Szekrény és láda. A szekrény szó eredete. A szekrény alkata. A szekrény és koporsó szó jelentés-kapcsolata. A koporsó szó ősi jelentése. A szekrény hátrálása, pusztulása. A láda szó eredete. A tulipános láda kora; hátrálása, pusztulása | 230 |
| Egyes-szék. Kezdetleges egyes ülőbútorok. A gyalogszékek. A székhordozás szokása. A karszék, karosszék szó jelentése | 234 |
| Evőszék, asztal. A földönétkezés szokása; a szokáshagyomány vallomása; az asztalvetés. A tálalóeszközök székrekerülése. Tálszék. Melius Péter táltartója. A kamarásasztal; helye; alkata; alászállása a parasztházba | 239 |
| Falitéka, lábastéka, almáriom | 245 |
| Rúd, kenőszeg, fogas, tálas | 246 |
| Gyermekbútor: ringó (rengő), tolidikó, gyerekálló, stb. | 248 |
| A bútorok elrendezése | 249 |
| A ház belső rendjének alakulása | |
| A padlásrendű ház belső képe | |
| A szegeletre és középre rendezett házbelső képe; egyes bútorok állandó helye | |
| A hátulsóház rendje | |
| Világítás. Írta: Viski Károly | 255 |
| A szabadtűz világlója | |
| A világló szilánk vagy fáklya | |
| Világtartók | |
| A székely (csángó) világzó és a szurkos kalán | |
| Népszokások világlói: lobogózás stb. | |
| A zsírfélékkel való világítás; mécs (pillogó stb.) | |
| A gyertya szó jelentése | |
| A fából való csörgőgyertya | |
| A koppantó | |
| Gyertyatartók (kecskeláb, betlehem) | |
| Lámpások | |
| Mesterkedés. Írta: Bátky Zsigmond | 260 |
| A parasztház önellátó kézműves tevékenysége | |
| A mesterkedés eredete és fejlődése | |
| Házimunka | |
| Háziipar | |
| Kézművesség | |
| Iparosság | |
| A néprajzot elsősorban a házimunkák érdeklik | |
| A famunka | 261 |
| Tisztára férfi foglalkozás | |
| Az ősi fakorszak | |
| Az előmagyarok ebbeli tudománya a szókincs alapján | |
| A pásztornép famunkái | |
| Fakéregmunkák | |
| Sótartók, dobozok | |
| Poncolás | |
| Kéregtarisznyák | |
| Ivóedények | |
| Taplósapkák | |
| Háncs és kötél szijácsból | |
| Faragószerszámok | |
| Faanyag | |
| A megmunkálás két módja: faragás, vésés | |
| Botok | |
| Nyelek | |
| Kásakavarók | |
| Pipaszárak | |
| Furulyák | |
| Kanalak | |
| Bárányszoktatók | |
| Borotvatartók | |
| Tükrösök | |
| Gyujtótartók | |
| A paraszti faművesség | |
| Szerszámai | |
| Bognármunka és szerszámok | |
| Faragott, vájt, égetett gazdasági szerszámok | |
| Vályuk, bodonok, vékák, teknők | |
| Mozsarak, kupák | |
| Gyerekjátékok | |
| Háztartási holmik | |
| Esztergályozás | |
| Nyirettyűs és lábitós eszterga | |
| A csutorásmesterség | |
| Kádármunka | |
| Hordók, sajtárok, csobolyák | |
| Asztalosmunka | |
| Szövőszékfaragás | |
| Az agyagmunka | 274 |
| Cserépedény a parasztházban | |
| Használati és díszedények | |
| Történeti visszapillantás | |
| A gölöncsérség kasztszerű háziipar volt | |
| A fazekas munkája | |
| Tapodás, gyúrás, formálás, korong | |
| Szárítás, festés, írás, karcolás | |
| Égetés kétszer | |
| Mázolás | |
| Fekete, mázatlan és ónzománcos edények | |
| A habánok | |
| A mesterség elterjedése | |
| A bőrgyártás | 281 |
| A nyelvkincs vallomása | |
| Bagaria | |
| Pásztorbőrművesség | |
| A juhbőr kikészítése száraz úton | |
| Ruhafélék: hátibőr, suba, ködmön | |
| A varrás | |
| Apróbb pásztorholmik | |
| Karikás, erszény, zacskók | |
| Nyeregszerszám | |
| Öv, hüvely, bocskor | |
| Tömlő, iszák | |
| Pásztor bőrvarrószerszámok | |
| Paraszt bőrművesség | |
| A szűcsmesterség, mint "egész mesterség" | |
| A bőr kikészítése: törés, csávázás, festés | |
| A nemez- és posztógyártás | 289 |
| A mesterkedés multja | |
| Eljárása | |
| Nemez és posztó | |
| A nemezgyártás | |
| Süvegesek, pókróccsinálók | |
| A posztógyártás | |
| A gubásmesterség | |
| Ványolás vagy kallás | |
| A szőrtarisznyaszövés | |
| A fonó-szövő mesterség | 294 |
| Elsődleges és másodlagos növényi anyagok | |
| Gyékényfonás és szövés | |
| Szalmafonás | |
| Vesszőfonás és termékei | |
| Kendermunka | |
| Ősi volta | |
| Asszonyi foglalkozás | |
| A kender vetése | |
| Nyüvés, áztatás, szárítás | |
| Törés: törővályú, kölyü, törő, bitó, tiló | |
| Dörzsölés | |
| A fésülés és szerszámai: bébel, gereben, ecsellő | |
| Tépés | |
| A fonás és szerszámai | |
| Guzsly- és rokkafajtáink | |
| A motollálás és szerszámai | |
| Szapulás, sulykolás, fehérítés | |
| Gombolyítás | |
| A szövőszék vagy osztováta | |
| A len feldolgozása | |
| A csalán feldolgozása | |
| Szőnyegszövés | |
| Madzagszövés, kötés, horgolás, hímzés | |
| A tülök, szarv és csont munkája | 316 |
| Pásztorok tülök- és szarvkészítményei | |
| Agancsmunkák | |
| Csontfaragványok | |
| A gyertyamártás | 317 |
| A gyertya szó eredete | |
| Viasz- és faggyúgyertya | |
| Gyertyamártás | |
| Gyertyaöntés | |
| Szappanfőzés | 318 |
| Asszonynép dolga | |
| Zsiradék és olaj | |
| Széksólúg | |
| Főzés, formázás | |
| Lúgszappan, epeszappan | |
| A bábosság | 320 |
| A mesterség eredete | |
| A mézeskalács anyaga, készítése | |
| Ütőfák, kalácsformák | |
| Egyéb bábos készítmények | |
| Vallási vonatkozásuk | |
| Viselet. Írta: Györffy István | |
| A népviselet mivolta | 324 |
| A népviselet fogalma | |
| A változás okai: úri hatás, helyi ízlés, feltűnésvágy, hatósági intézkedések, életkor, jómód, szegénység | |
| A hagyományőrző réteg | |
| A régi magyar viselet | |
| Nemesség és jobbágyság | |
| A jobbágyfelszabadítás s következményei | |
| Régi viseletünk emlékei | |
| Anyag, szabás, külső | |
| A szókincs vallomása | |
| A hajviselet | 327 |
| A haj mint ruha, s mint dísz | |
| A férfi hajdivatja | |
| Tarfejűség és hosszú haj | |
| A csimbók és az üstök | |
| A halántéktincs | |
| A körhaj | |
| A bajusz | |
| A szakáll | |
| A nő viselete: a hosszú haj | |
| A nyírás mint büntetés | |
| A kifésült haj megóvása | |
| Hajadon és menyecske | |
| A leeresztett haj | |
| A fonat | |
| A türött haj | |
| A hajkonty | |
| A régi magyar ruhaviselet | 332 |
| Az ősmagyar mez | |
| A honfoglalók ruházata | |
| A fejlődés útjai | |
| A ruhát jelentő szavak | |
| A fejrevaló | 333 |
| Hajadonfő: leányfő | |
| A bekötött fej és a becsület | |
| Az asszony fejrevalója | |
| A kendő | |
| A köcöle | |
| A pacsa | |
| A vászonfőkötő | |
| Fajtái | |
| A leány pártája | |
| Az erdélyi női kalap | |
| Férfi fejrevalók | |
| A sapka vagy kucsma | |
| Prémes sapka | |
| A kalpag | |
| A süveg | |
| A süveg csákója | |
| A kalap | |
| A pörge kalap | |
| Kalapdíszek: pántlikák, csapók, tollak, bokréták | |
| Az alsóruha | 340 |
| A vászonviselet | |
| A fehérnép vászonruhái | |
| Az ing | |
| Ősi formája | |
| Bevarott és mellévarott ujjú ingek | |
| Az ingváll | |
| Az ujjatlan ing | |
| A pendely | |
| Az alsószoknya | |
| A kötő | |
| A muszuj | |
| A rokolya | |
| A férfi vászonneműi | |
| A borjúszájú derekatlan ing | |
| A borjúszájú derekas ing | |
| A borjúszájú hosszú ing | |
| A lobogósujjú derekas ing | |
| Ujabb férfiing fajták | |
| Szűk és bő gatya | |
| A zsíros gatya | |
| A kék vászonviselet | |
| Az egyágú gatya | |
| A vászonnadrág | |
| A felsőruha | 348 |
| A gubaposztó | |
| A guba | |
| A szűrposztó | |
| Szerepe a régiségben | |
| A szűrköpönyeg | |
| Viselésmódja | |
| Szabása | |
| A nyakasszűr | |
| A pásztorszűr | |
| A cifraszűr | |
| Egyéb szűrfajták | |
| A szűrdolmány | |
| Zeke, szokmány, daróc, condra | |
| A szűrkankó | |
| A szűrnadrág, harisnya, berhe | |
| A szűrruhák díszítése | |
| A posztómellény | |
| A bőr, mint ruhaanyag | |
| "Magyar" szűcs és "német" szűcs | |
| A bőrruha szabása | |
| Az előbőr vagy mellbőr | |
| Az oldaltgombolós bőrmelles | |
| Az előlgombolós bőrmelles | |
| A ködmön s fajai | |
| A női ködmön | |
| A suba | |
| A kisbunda | |
| A bőrnadrág | |
| A bőrruha díszítése | |
| Az öv | 358 |
| Az öv eredete és rendeltetése | |
| A derékszíj | |
| A tüsző vagy gyűszű | |
| A lábszíj | |
| A lábbeli és a kesztyű | 359 |
| A bocskor | |
| Ősi volta | |
| A kapca és a lábbűr | |
| A habda vagy türecs | |
| A papucs | |
| A cipő | |
| A bakancs | |
| A csizma | |
| A fordított csizma | |
| A székely "kölyökcsizma" | |
| A botos | |
| A sarkantyú | |
| A kesztyű | |
| A népi öltözet napjainkban. | 365 |
| A nyugati művelődés hatása | |
| Az ősi anyag és a régi forma pusztulása | |
| A férfiviselet újmódi ruhadarabjai | |
| A posztó mente és nadrág | |
| Az ujjas mándli | |
| A bujka és untercikk | |
| A láibi | |
| A priccses nadrág | |
| A rajthúzli | |
| A pufándli | |
| A hendergő | |
| A kötény és a surc | |
| Földrajzi áttekintés | |
| A magyar népviselet jellege | |
| II. kötet | |
| Gazdálkodás. Írta: Győrffi István | 15 |
| Legősibb formái; a gyüjtögető gazdálkodás | |
| A termelőgazdálkodás | |
| Az asszonynép szerepe | |
| A magyarság ősi gazdálkodásmódjai | |
| Az ősfoglalkozások | |
| Fejezetünk tárgyköre | |
| Gyüjtögetés | 16 |
| A vadontermő és termesztett növények | |
| Kik, mit és hogyan böngésznek? | |
| Bogyó- harmatkása-, sulyok- és vadgyümölcsgyüjtés | |
| Gyökérgumótúratás | |
| Gyógyfű- és fűszergyüjtögetés | |
| Nádvágás, gyékényvágás | |
| Erdőlés vagy irtás | |
| Mi mindenre jó a fa? | |
| Rabló élelemszerzés | |
| Méhészet | 22 |
| A méhészet mint zsákmányolás | |
| Vadméhkeresés Erdélyben | |
| A szelid méh gondozása | |
| A méheskert vagy kelence | |
| Ősi köpük | |
| Kaptár- és kaskészítés | |
| Eresztés farkasgégén keresztül | |
| A méhek teleltetése | |
| Lépvesszők és lépnyársak | |
| A dobolás | |
| A raj befogása | |
| A méhészpipa | |
| Újmódi kaptárok | |
| Ősfoglalkozás-e a méhészet? | |
| Vadászat | 27 |
| Ősfoglalkozásból testedzés | |
| A népi vadászat három ága | |
| Az ugorkori vadászat | |
| A bolgár-törökség műveltséghatása | |
| A honfoglalók vadászókedve | |
| Vadászat és hadgyakorlat | |
| Az Árpád-kori királyi vadászati | |
| A vadászat mint nemesi előjog | |
| Az orvvadászat | |
| Ütő-, szúró-, vágó- és dobószerszámok | 29 |
| A legősibb fegyver | |
| A keresetlen fa | |
| A bot mint vadászfegyver | |
| Dárdák, kopják, gerelyek, nyársak | |
| A szakás vonyogó | |
| A hajítófa meg a hortobágyi libucütő | |
| Buzogányok és ólmosbotok | |
| A balta mint hajítófegyver | |
| A fokos és fajai | |
| Az ősi vasfokos | |
| A csákány | |
| Tökéletesített hajítófegyverek | |
| A dobófa | |
| A kopja | |
| Verebészés nádvesszővel | |
| Az íj és a nyíl | |
| A parittya | |
| A csuzli vagy gumipuska | |
| A golyópuska | |
| Hálók | 37 |
| A hálóval vadászás eredete | |
| A vadászháló és fajtái | |
| A borító-, a korcos-, s a kerítőháló | |
| A madarászháló | |
| A csapóháló | |
| A vörcsökös háló s a vidrafogó varsa | |
| A halászó varsa egyéb vadászó változatai | |
| Hurkok | 38 |
| A cseklyézés | |
| A madarázscseklye vagy tőr | |
| A sárközi vízi csiklő | |
| Szárazföldi rántóhurok (csekkentő) | |
| A gémes hurok | |
| A rugós hurok | |
| Rucavadászat sütőtökkel | |
| A vaddisznófogó tőr | |
| Vermek | 42 |
| Mi a verem? | |
| A bölényverem | |
| A farkasverem két fajtája | |
| A medveverem | |
| Mikor a vermet veder helyettesíti | |
| A foglyászó hóverem | |
| Lépezés | 43 |
| Miből főzik a lépet? | |
| A lépvessző készítése és kirakása | |
| Vadászmimikri | |
| Éjszakai madarászás | |
| A lépmadzag | |
| A lépezett tölcsér | |
| Bojtorján, mint egérfogó-lép | |
| Megétetés és mérgezés | 44 |
| Madarászás cérnára kötött eleséggel | |
| A rucafogó horog | |
| Bódítószerek és irtómérgek | |
| Hajtóvadászat | 49 |
| A hajtóvadászat célja | |
| Az ember segítőtársai: eb, madár, ló | |
| Történeti áttekintés | |
| Túzokhajtás az Alföldön | |
| Farkasvadászat | |
| Hogy irtják a sáskát | |
| A sólymászat eredete, multja, jelene | |
| A somlymász szerszámai | |
| A kápa, a kesztyű, az álmadár | |
| A kiöntés | |
| A kifüstölés | |
| Borító-, csapó-, önműködő fogó- és ölőszerszámok | 52 |
| A borító | |
| A kaptány vagy csapda | |
| Az íjas ürgefogó és ősei | |
| A peckes csapda | |
| Zúzó csapdák | |
| Rugós vadölőkészségek | |
| A vad csalogatása és riasztása - Vadászjelvények | 55 |
| A csalétek | |
| A csalogatósíp | |
| Csalimadár | |
| A madárijesztő | |
| A kereplő vagy szélkelep | |
| Farkas- és medveriasztás a Székelyföldön | |
| Vadászjelvények | |
| Összefoglalás | 61 |
| A vadászat mint ősfoglalkozás | |
| Történeti adatok | |
| A nyelvi bizonyítékok megbízhatatlansága | |
| Zichy István gróf megállapításai | |
| Az íjas ürgefogó ősisége | |
| Török műveltséghatások | |
| Halászat | 64 |
| A halászat mint ősfoglalkozás | |
| Nyelvi és tárgyi bizonyítékok | |
| Halászatunk ősi ugor, bolgár-török, görög és orosz elemei | |
| Honfoglalás- és középkori halászatunk | |
| A magyar őshalászat pusztulása | |
| A magyar halászkutatás alapvetői | |
| Herman Ottó gyüjtése | |
| Munkácsi Bernát Szófejtései | |
| Jankó János munkássága | |
| A rekesztő halászat | 66 |
| A legősibb halfogásmód | |
| A dugászás | |
| A cége és fajai | |
| A bocskorvarrás székely cége | |
| A csigolyalesdü | |
| A magyar cége | |
| A cigány cége | |
| A göcseji eleven cége | |
| A vejsze és változatai | |
| A rác vejsze | |
| A magyar vejsze | |
| A balatoni kalicka | |
| A középtiszti vész vagy lécka | |
| A fertői vejsze | |
| A varsa (verse, versely) főbb formái | |
| A vesszővarsa | |
| A hálóvarsa | |
| A csapatháló | |
| A kerítő halászat | 72 |
| Hogyan készül a háló? | |
| A kerítőháló felszerelése | |
| Hálókövek, parák (padlák) és őrök | |
| Az apacsok vagy vezérfák | |
| A kerítőháló fajai | |
| Az öregháló | |
| A kétköz- vagy gyalogháló | |
| A pirittyháló | |
| A gyalom és a balatoni jégi halászat | |
| A kecsegeháló | |
| A halászbokrok | |
| A vető, vonyó vagy tanya | |
| Az emelő halászat | 78 |
| Az emelőháló fogóelve | |
| Különféle emelőhálók | |
| Az ághegyháló | |
| A vasas vagy téli szák | |
| A bodrogi jégi halászat | |
| A keresztháló | |
| A mereggyü | |
| A hajtó halászat | 80 |
| A hajtás alapelve | |
| Halzavaró szerszámok | |
| Az ősi turbukháló | |
| Matatás a Sebes-Körösön | |
| Az őrháló és a Tiszaverés | |
| Az állító halászat | 81 |
| Úszó- és állóhálók | |
| A métháló és kezelése | |
| A marázsaháló | |
| A balatoni eresztőháló | |
| A kereső halászat | 84 |
| Min alapszik a keresés? | |
| Keresőhálók | |
| A székely vezető-, vagy marázsháló | |
| A kuszakece és a hosszúkece | |
| A gyérháló | |
| A kaparóháló | |
| A vezető halászat | 91 |
| A vetés vagy borítás | |
| A székelység vetőhálója: a rokolya- vagy pendelyháló | |
| A Tisza-Duna-Siómenti vetőháló | |
| A rácháló | |
| A vetőhalászat földrajzi elterjedése | |
| A tapogató halászat | 92 |
| Feneketlen kosár és hegyetlen méhkas, mint halászszerszám | |
| A vesszőből font magyar tapogató | |
| Tapogatás az Ecsedi-lápon | |
| A középtiszai tapogató | |
| A nyeles borító vagy lepő | |
| Tapogatás puszta kézzel | |
| Halászás a zavarosban | |
| A hurokvető halászat | 95 |
| A hurok mint halfogószerszám | |
| Használata | |
| A hurokvető halászat eredete | |
| A szigonyos halászat | 95 |
| Milyen a halásszigony? | |
| A nyilazó halászat | |
| A vágóhorog szerepe a szigonyos halászatban | |
| Magyar szigonyformák: szúró, kerítő, nyakló, tűző és oldaltvágó szigonyok | |
| A hétágú íves szigonyok | |
| Szigonyozás szemre és vaktában | |
| A horgászat | 99 |
| A horgászat fogóelve | |
| Magyar horogfajták | |
| A kosztoshorog | |
| Karózó- vagy kikötőhorgászat | |
| A lábóhorog | |
| A tutajosok kolompos horgja | |
| A tököshorog | |
| Az aldunai vizafogó horog | |
| A pörgettyűs fenékhorog | |
| A magyar horgászat eredete | |
| Horgászás kuttyogató segítségével | |
| Halászat ragadozó madárral | 102 |
| Százesztendős fejlegyzés | |
| Halászat sassal a bihari Nagy-Sárréten | |
| A mérgező halászat | 102 |
| Kábító és ölő halmérgek | |
| Mérgezés oltatlan mésszel | |
| Kábítás kutyatejfűvel | |
| A robbantó halászat | |
| A rákászás | 102 |
| Rákászás puszta kézzel | |
| Rákászás csalétekkel | |
| A rákászó rácsa | |
| A halászat járulékos eszközei | 103 |
| A bödönhajó, a ladik és a csónak | |
| Evezők | |
| Lékvágószerszámok | |
| Haltartók | |
| Kasornya, puttony, csíkgödör | |
| A véter és a bárka | |
| Hálófonó szerszámok | |
| Orsók, visszálók, sirittők | |
| A zsírszedő kagylókanál | |
| A nádvilla és a nádkés | |
| Összefoglalás | 104 |
| A magyar halászat fejlődés Jankó szerint | |
| A finn-ugor egység korának halászata: rekesztés és horgászat | |
| Az ugorkor állító halászata | |
| A török műveltséghatás három hulláma | |
| A görög hatás | |
| Az orosz hatás | |
| A honfoglalás utáni nyugati hatások | |
| Az újabb kutatások még feldolgozásra váró eredményei | |
| Állattartás | 107 |
| Az állatvilág megszeliditése | |
| Pásztor vagy nomád népek | |
| Nomádság és harci szervezet | |
| A magyarság mint harcias, állattartó nép | |
| Az előmagyarság állattartása | |
| A bolgár-török keveredés hatása állattartásunkra | |
| A nomád életmód nyomai településformáinkban | |
| Háziállataink tájfajtái | 109 |
| Ősi tájállatfajtáink megállapításának nehézségei | |
| A magyar parlagi ló valószínű őse | |
| A magyar szarvasmarha | |
| A mokány marha és a riska | |
| A magyar juh két változata | |
| A hortobágyi egyenesszarvú juh | |
| Az alföldi racka | |
| A csigaszarvú oláh racka vagy perzsa juh | |
| A cigája juh | |
| A spanyol merino | |
| Ősi disznófajtáink | |
| A balkáni mangalica | |
| Kutyafajtáink | |
| A komondor | |
| A kuvasz | |
| A puli | |
| A magyar vadászeb őse | |
| A magyar baromfi | |
| Az állattartás módja | 114 |
| Kétféle cél | |
| A külterjes tenyésztés vagy szilaj (rideg) tartás | |
| A belterjes tenyésztés vagy jászlas tartás | |
| A félszilaj tartás | |
| A pásztorszervezet | 117 |
| A számadó és bojtárjai | |
| Pásztor-sor rideg-sor | |
| A lakos vagy kisbojtár | |
| A számadó helyettese: az öregbojtár | |
| A nyáj | 118 |
| A magyar pásztornyelv szókincse | |
| A jószág és barom szó eredete és jelentése | |
| A nyáj szavunk és rokonértelmű megfelelői | |
| A nyájbeli jószág száma | |
| A legelő és legeltetés | 119 |
| A nyári legelő | |
| A legeltetési jog régen és napjainkban | |
| A téli legelő és a teleltetés | |
| A részes tartás | |
| A legelő felbecslése | |
| Zsendüéstől szorulásig | |
| A juhászdél | |
| A terülés és csapolás | |
| A legeltetés rendje | |
| Állatfajok sorrendje | |
| A legelő minőségéről adódó sorrend | |
| Jószág a tilosban | |
| Itatás, kút | 121 |
| Itatás nyilt vizen | |
| Régimódi itatók az Alföldön | |
| A kapolyák vagy gödörkutak | |
| A mai alföldi itatók | |
| A gémeskút bélése | |
| Többrétegű kutak | |
| Az itatóvályú | |
| A déllő állás és a fertőzés | |
| A terelés, terelőszerszámok | 122 |
| A kutyák szerepe a terelésben | |
| Nyájőrző és terelő kutyák | |
| Terelő szerszámok | |
| A karikás | |
| A hosszúnyelű ostor | |
| A pásztorbot készítése és fajai | |
| A gajló | |
| A csörgős bot | |
| A kampós bot | |
| Az erdélyi ösztön | |
| Kifogás a nyájból | 124 |
| A pányva vagy árkány | |
| Pányvavetés csikóra | |
| Pányvavetés rideg marhára | |
| A szilaj bika kifogása | |
| Mikor a rideg disznónyáj összeröffen | |
| A szabad mozgás gátlása a legelőn | 126 |
| A nyügözés célja és eszközei | |
| A tartópányva | |
| A kolonc | |
| A nyüg fajai | |
| A béklyó vagy bilincs | |
| A fabéklyó | |
| A kapcsos béklyó | |
| A karikás béklyó | |
| Kulcsos béklyó | |
| A cigánybéklyó | |
| Az alberti béklyó | |
| A Gönczy-béklyó vgy főzött béklyó | |
| A disznójárom | |
| Az orrkarika | |
| Az őrzés | 127 |
| Mikor a nyáj megriad | |
| A megriadás okai: bogárzás, zivatar, vérszag, füst | |
| Ha az istálló kigyullad | |
| Éjtszakai jártatás | |
| Tájékozódás a sötétben | |
| A pásztortűz mint tájékozódás | |
| A kolomp rendeltetése | |
| A barang vagy delleng | |
| A voltaképpeni kolomp | |
| A pergő vagy zörgő | |
| A csengő | |
| Gulyakolompok | |
| A juhnyáj csengői | |
| A disznóra való pergő | |
| A számontartás | 130 |
| Ismertető bilyogok | |
| A bilyogzóvas | |
| Hogyan s mikor bilyogoznak? | |
| A bilyog formája | |
| Erdélyi bilyogkönyvek | |
| A jászóág testébe vágott ismertetőjegy | |
| Kecskeméti füljegyek | |
| Farkcsonkítás | |
| Ideiglenes ismertető jelek | |
| Bárányszoktatók vagy bárányrovások | |
| A rovás szerepe a számontartásban | |
| Rovásjegyeink és eredetük | |
| Az egyszerű rovás | |
| A páros rovás | |
| Négy-, hat- és nyolcszögletű rováspákák | |
| Szaporítás, kimustrálás | 136 |
| A természetes szaporítás szabályozása | |
| Szilaj hímek fékentartása | |
| Félszilaj vagy kezes jószág hágatása | |
| A hágatás ideje és módja | |
| A heréltetés vagy miskárolás | |
| A kitörés | |
| A fordítás | |
| A kimetszés | |
| Herélés sáslevéllel | |
| Herélés foggal | |
| A disznó herélése | |
| Ménherélés | |
| Bikaherélés | |
| Baromfiherélés | |
| A nőstény miskárolása | |
| A herélt állat neve | |
| A komor jószág | |
| Az ellés | 139 |
| Hol ellik a szilaj jószág? | |
| A juhfogadtató | |
| A disznó ellőfészke és a fiasztógödör | |
| A fiaztató vagy kutrica | |
| Az elvetélés | |
| A hasi bőr és felhasználása | |
| Gyógyítás | 139 |
| Gyógyítás és egészségvédelem | |
| Babona és kuruzslás | |
| Az orvoslás jelentősége a szilaj, félszilaj és kezes állattartásban | |
| A juhász orvosló tudománya | |
| Gyakoribb juhbetegségek | |
| A rüh | |
| A keregeség | |
| A himlő | |
| Nyüves sebek gyógyítása | |
| Rovarirtás füsttel | |
| A füst szerepe a ragály elleni védekezésben | |
| Tetűirtás agyagos sárral | |
| A felfúvódás és gyógyítása | |
| Érvágás pattintóval | |
| A napszúrás elhárítása | |
| A veszettség orvosszere | |
| Igábatörés | 141 |
| Előkészületek a befogáshoz | |
| A sanyarú jászol | |
| Pányvázás és kikötés | |
| A járombavonás | |
| Indítás | |
| Tinóoktatók | |
| A szilaj csikók befogása | |
| Pásztorépítmények az állat és a pásztor számára | 142 |
| Hajléktalan nyájak és pásztorok | |
| Téli állások | |
| Természetes és mesterséges enyhelyek | |
| Az alföldi szárnyék és ültetése | |
| Karám, akol, félszer | |
| Az esztrenga vagy dranka | |
| A kosarazás | |
| A bánya | |
| Fedeles ólak a legelőn | |
| Gúnyás pásztorok | |
| Különféle pásztorhajlékok | |
| Az enyhej és fajai | |
| A hortobágyi vasaló | |
| A kiskunsági cserény | |
| A teljes cserény | |
| Állófajták és ágasfák | |
| Az eleséges taliga | |
| A kerekes kunyhó | |
| A kontyos kunyhó | |
| A nyergestetejű kunyhó | |
| A putri vagy verem | |
| A takarmány | 149 |
| Szilaj pásztorkodásunk hanyatlása | |
| A téli takarmányozás eredete | |
| A téli takarmány három fajtája | |
| A szükségtakarmány: lomb, gyökér, törköly | |
| A szénafű | |
| Kaszálók | |
| Vágás, szárítás, gyüjtés | |
| A petrence, a rudas és a vontató | |
| Szénagyüjtés a Székelyföldön | |
| A szénatermelés eltartása | |
| Az ösztörü | |
| A rád köré rakott boglya | |
| Az abora | |
| Szénáspajták és csűrök | |
| Szénaboglyák és kazlak | |
| A gyüjtés szerszáma: a villa | |
| A boglyarakás és szerszámai | |
| A boglya megbontása | |
| A szénavágó | |
| A mezőgazdasági takarmánytermékei | |
| A szemestakarmány | |
| A szálastakarmány | |
| Szalma és törek, mint takarmány | |
| A rázott, a szülés vagy szülség és a szecska | |
| Vermelt zöldtakarmány | |
| A tengeriszár, mint takarmány | |
| A szilaj jószág téli takarmányozása | |
| A jászlas, istállós tartás | 159 |
| A legegyszerűbb jászol | |
| A szabad ég alatti nyári jászol | |
| Az istállóbeli jászol | |
| Az etetőrács | |
| Az alom és az almozás | |
| A hídlás | |
| A trágya eltakarítása és felhasználása | |
| Szárított trágya, mint tüzelő | |
| A hizlalás | 160 |
| Lóhizlalás és lóhúsevés hajdan és napjainkban | |
| Ahol a szamarat is hizlalják | |
| A hízómarha vagy göböly | |
| Disznóhízlalás makkon és moslékon | |
| Ürühizlalás | |
| A tömött kacsa és lúd | |
| A tejgazdaság | 166 |
| A tej szerepe népünk háztartásában | |
| A honfoglalók kumisza | |
| Ridegtartás és tejgazdaság | |
| A tejelő tehén | |
| Gondozása | |
| Pala, palóka és borjukantár | |
| Az első tej, azaz gurászta vagy fecstej | |
| Nyers-tejfogyasztás | |
| Házi tejtermékek | |
| Az aludttej vagy szerdék | |
| A tejföl és a tejszín | |
| Vajköpülés és túrószikkasztás | |
| A savó felhasználása | |
| A gulyás tejkészítménye: a tarhó | |
| A fejős juhászat szervezete | |
| A napi juh | |
| Az alföldi bacsó és a székely major | |
| Béfejés és osztozkodás | |
| Fejőszerszámok | |
| A juhtej feldolgozása | |
| A juhtejtó külfönféle fajtái | |
| A kanalas- vagy savóótó | |
| A száraz- vagy gyomorótó | |
| Hogy készül a gomolya? | |
| Zsendicekészítés | |
| A juhtúró és készítése | |
| A vermelt keserűtúró | |
| Székely juhtejkészítmények | |
| A szőr és a gyapjú | 175 |
| A legértékesebb állati szőr | |
| A juh gyapjának feldolgozása régen és napjainkban | |
| A gyapjúnyírás | |
| A juhmosás és juhúsztatás | |
| A gyapjúnyíró olló | |
| A rideg jószág rabszőre | |
| A lófark felhasználása | |
| Hús, bőr és csont | 177 |
| Friss húsfogyasztás | |
| A döghús, mint emberi és állati eledel | |
| A bőr felhasználása | |
| A nyúzás, a hasibőr felhasználása | |
| Mi készül a faggyúból? | |
| A gyomor, a bél és a csont értékesítése | |
| A vér felhasználása | |
| Szarv- és tülökfeldolgozás | |
| Az aprójószág | 178 |
| Nagyjószág és aprójószág | |
| A honfoglalók aprójószága: a tyúk | |
| Mai tyúktenyésztésünk | |
| Lúd- és kacsa-tenyésztés | |
| A pulyka és a gyöngytyúk szerepe gazdálkodásunkban | |
| Galambdúcok és galambbúgok | |
| Összefoglalás | 179 |
| A magyar pásztorkodás fő formái | |
| A nomád pásztorkodás jellemző vonásai | |
| Az európai tartásmód jellemzői | |
| A kettő keveréke: a félszilaj tartás | |
| A nomád és a félszilaj pásztorkodás háttérbeszorulásának okai | |
| Állattartásunk ősi magyar és idegen elemei | |
| Az állattartás, mint a magyarság ősfoglalkozása | |
| A kertes faluforma | |
| Földmívelés | 183 |
| Mi a földmívelés? | |
| A földmívelés két ága. Az ásós vagy kapás mívelés. Az ekés vagy szántó mívelés | |
| A magyar földmívelés eredete, multja | 183 |
| Ugor-kori földmívelésünk nyelvi bizonyságai | |
| Tanítómesterünk a földmívelésben: a bolgár törökség | |
| A honfoglalók földmívelő tudománya | |
| A magyarországi földmívelés honfoglalás előtti elmékei | |
| A honfoglalók szlávnyelvű gazdasági cselédei | |
| Földmívelésünk sajátos jellege | |
| Gabonaféléink | 186 |
| Bennszülöt és meghonosított növényfajták | |
| A gabonafélék uralkodó szerepe | |
| Az óvilág legősibb gabonafajtája: a köles | |
| A hazai kölestermelés | |
| Mai búzafajtánk őse: a törpe búza | |
| A polyva vagy kétszemű búza | |
| A tönköly vagy vótér | |
| Az alakor | |
| A lengyel búza | |
| A kiveszőben levő egyéb búzafajták | |
| A diadalmas bajuszos őszi búza | |
| A rozs | |
| A kétszeres vagy elegybúza | |
| Az árpa | |
| A zab | |
| A tatárka | |
| A tengeri vagy kukorica | |
| A ruházkodás céljából termesztett növények | |
| A földhasználat | 190 |
| Az ősi közös birtoklás | |
| A nyomásos gazdálkodás és a mívelési kényszer | |
| Az egyéni földtulajdon | |
| A tagosítás kérdése | |
| A település és a mezőgazdálkodás viszonya | 193 |
| Irtványeredetű szeres telepek | |
| A határ beosztása | |
| Egy- és kétbeltelkű telepek | |
| A kétbeltelkű település eredete | |
| Fennmaradásunk történeti okai | |
| Hanyatlás | |
| A tanyarendszer | 194 |
| A mai tanya és a régi szállás | |
| Régi jászkun teleltető szállások | |
| Az alföldi ólaskertek | |
| A mezőgazdasági tanya | |
| A tanyarendszer térhódításának okai | |
| A magyar tanyás gazdálkodás | |
| A nyomásos gazdálkodás | 196 |
| Az egybeltelkű település határbeosztása | |
| A dűlők | |
| A nyomásos vagy fordulós rendszer | |
| Parlag és ugar | |
| A háromnyomásos rendszer | |
| A zöld vagy javított ugarrendszer | |
| A kétnyomásos rendszer | |
| A vetéskényszer régen és napjainkban | |
| A talaj előkészítése | 198 |
| Az erdőírtás ősi módja | |
| Erdőpuszítás a Székelyföldön | |
| Zsombékírtás | |
| Trágyázás | 198 |
| Természetes talajjavító eljárások | |
| A magas tarló | |
| Mesterséges talajjavítás | |
| A kosarazás | |
| Talajjavítás istállótrágyával | |
| A trágyahordás ideje és módja | |
| Ásás, kapálás | 199 |
| A mai ásó vagy ájó őse: a vasélű faásó | |
| Ásás búza alá | |
| A kapa | |
| Szerepe a kertben és a szántóföldön | |
| Különféle kapaformáink | |
| A tehénszájú kapa | |
| A garaszoló | |
| A kiskapa | |
| A tövető- vagy irtókapa | |
| A csákány | |
| A csákánykapa | |
| A gereblye | |
| Az eke és a szántás | 201 |
| Az eke őshazája | |
| Az ősi faeke | |
| A faeke vas alkatrészei: a hosszúvas vagy csoroszlya és a laposvas | |
| A faalkatrészek: a gerendely, a köldök, a talp és a szarv | |
| A taliga | |
| A kerekes vagy mankós gerendelyű eke | |
| A kerülőeke és a váltóeke | |
| A szántás | |
| Megtorkollás és megtalpallás | |
| A magyar faeke emlékei a XVII. század előtt időkből | |
| Az eke fejlődése | |
| A mult század ekeversenyei | |
| Hazai ekefajták | |
| A krumplikapáló és a határbarázdáló eke | |
| A csúsztató kabala vagy gólya | |
| Az ösztöke | |
| Az ekevonó állat | |
| Gyeptörés | |
| Ormóra szántás | |
| Bogárhátú szántás | |
| Pados mívelés | |
| Vetés, boronálás, gyomirtás | 206 |
| A vetés előmunkálatai | |
| Vetés csoportosan | |
| Két lábra vetés | |
| Egy lábra vetés | |
| A len, a kender, a köles és a tengeri elvetése | |
| Vetés tarlóra. A boronálás és szerszámai | |
| A tövisborona | |
| A fogasborona | |
| A henger vagy görgő | |
| A vetés védelme és gondozása | |
| Kaszálás és legeltetés | |
| Az aszatolás és a hegyezés | |
| A kapásnövények gondozása | |
| A kapálás és a gyomlálás | |
| A töltés, a ritkítás és a fialás | |
| Aratás, vágószerszámok | 211 |
| A legegyszerűbb aratásmód: a nyüvés | |
| A vadbúza nyüvése | |
| Kölestépés és tengeritörés | |
| Az arató sarló | |
| Magyar sarlóformák | |
| Nád- és szárvágó szerszámaink | |
| A nyesellő | |
| A nádvágó vagy gugacs | |
| A kaszur | |
| A tolókasza | |
| A lápmetsző | |
| A kasza | |
| A rómaiak köpüs kaszája | |
| A XVI. századi szallai kasza | |
| Az alföldi kasza | |
| A kasza takarója vagy csapója | |
| Kaszaélesítő eszközök | |
| A kaszálás | |
| A rávágás | |
| Marokszedés és kévekötés | |
| A rendre vágás | |
| Kepe, kereszt, rakás, kalangya | |
| Részes aratók és summások | |
| Aratás kalókában | |
| A tarló letakarítása | |
| A tallózás | |
| A hordás, csűr, asztag, szérü | 216 |
| A levágott gabona betakarítása | |
| A szérüskert | |
| A rakodó vagy lóger | |
| A csűrösrendszer | |
| A székely asztagláb | |
| Az alföldi asztag | |
| A régi alföldi szérü | |
| A szérü szó eredete | |
| A gyűrűalakú matyó szérü | |
| A fedett szérü | |
| Cséplés és nyomtatás | 219 |
| Cséplés és nyomtatás | |
| A legegyszerűbb cséplésmód | |
| Köleshántás, tengerihántás, tengerimorzsolás | |
| A kiverés | |
| A magkiverő asztal | |
| A cséplőszék | |
| A cséplősulyok | |
| A csép és használata | |
| Az agyalás | |
| A szalmázás | |
| A nyomtatás | |
| Ágyás és ágyazás | |
| Nyomtató állatok | |
| A fordítás, a rázás, a karimázás és a törekelés | |
| Nyomtatás kocsival | |
| A cséplővályú | |
| A szórás | 226 |
| A kicsépelt szem tiszítása: a szelelés | |
| Szórás a csűrben | |
| Szórás a szabadban | |
| A dunántúli törekrosta | |
| Szórórosták és szelelőmalmok | |
| Karélás kézi rostán | |
| Az újfajta szórórosta | |
| A tiszta szem felmérése | |
| Aljgabona, ocsu, polyva | |
| A törek és szalma felhasználása | |
| Kertgazdaság | 230 |
| A kert szó eredete és jelentése | |
| A veteményeskert | |
| A virágoskert és a virágnevelés | |
| Gyógy- és fűszernövények termesztése | |
| Külteleki veteményes és szőlőskertek | |
| Gyümölcstermelés | 231 |
| Gyümölcsgyüjtés és gyümölcstermesztés | |
| A magyarországi gyümölcstermesztés multja | |
| Mai gyümölcsfajtáink | |
| A gyümölcsöskert | |
| Ültetés, nemesítés | |
| Gallyazás és hernyózás | |
| A gyümölcsszüret | |
| Szőlőmívelés | 232 |
| Szőlőmívelésünk eredete | |
| A hazai szőlőmívelés honfoglalás előtti emlékei | |
| Árpád-kori szőlőmívelésünk | |
| A lugasos mívelés | |
| A domb- és hegyvidéki teraszos mívelés | |
| Régi szőlőfajtáink pusztulása | |
| Az amerikai vessző | |
| Ültetés, oltás, fedés, nyitás, metszés | |
| Közönséges karózás | |
| A karikás karózás | |
| Kapálás | |
| A régi szőlőmetsző-kés | |
| A szüret | |
| A böngészés | |
| Összefoglalás | 241 |
| A magyar mezőgazdálkodás két módja | |
| A keleti eredetű alföldi gazdálkodás | |
| Az európai eredetű domb- és hegyvidéki gazdálkodás | |
| A két gazdálkodásmód újabbkori keveredése | |
| Mezőgazdaság és állattartás viszonya | |
| A nomád jellegű gazdálkodás eredete és fennmaradásának okai | |
| A tanyarendszer kialakulása | |
| Mezőgazdaságunk óeurópai hagyományai | |
| Teherhordás, közlekedés, jármű | |
| Teherhordás emberi erővel | 247 |
| Az asszonynép cipekedő munkája | |
| A kéz és a vál szerepe a cipekedésben | |
| A csigarúd, az élethordórúd, a testvivő fa és a Szent Mihály lova | |
| Teherhordás háton és fejen | |
| A talicska és a tragacs | |
| A közlekedés és a híradás | 251 |
| Az előmagyarság közlekedő eszközei | |
| A közlekedés szerepe az előmagyar korban | |
| A honfoglalók közlekedése | |
| A híradás ősi szerszámai: kürt, dob, síp, száldob, harang | |
| Jeladás tűzfényénél | |
| Út, híd | 252 |
| Gyalogos és lovas-szekeres közlekedő utak és hidak | |
| Útkészítés sáros terepen | |
| A palló és a bürü | |
| Jéghizlalás | |
| Hidépítés | |
| A gyalogos közlekedés, faláb, korcsolya | 253 |
| A gyalogjáró kezebelije: a bot | |
| A pákász lápibotja | |
| Hótalp, jégpatkó, fabocskor, faláb | |
| Az irongálás és az ironga | |
| A fakorcsolya | |
| A gyalogszánkó és a fakutya (Átkelés folyóvízen) | |
| A magyar ember úszótudománya | |
| Vízi járművek | 255 |
| Nádkéve-tutaj vagy csölle | |
| A tutaj | |
| A bödönhajó vagy lélekvesztő | |
| A hajó tatja | |
| A csónak vagy ladik | |
| A dereglye vagy csámesz | |
| A hidas vagy komp | |
| A bárka | |
| Evező és csáklya | |
| Az alföldi sárhajó vagy félhajó | |
| Szán, vontató | 257 |
| A szán szerkezete | |
| A gyalogszán vagy bakszán és válfajai | |
| Szán mint vontatóeszköz | |
| Petrencevontatás | |
| Vontatás kivágott lombos fán | |
| Vontatás petrencerúdon | |
| A tiszántúli vontató: az ördögszekér | |
| Az alföldi csamesz vagy bolondkocsi | |
| Talyiga, szekér, rakodás, kocsi | 266 |
| A szekér szó eredete és jelentése | |
| A legegyszerűbb szekér: Az ős, kétkerekű talyiga | |
| A négykerekű szekér keletkezése | |
| A magyar talyiga különféle formái | |
| A pásztortalyiga, a debreceni talyiga, a nyírségi talyiga és kordé | |
| A fakószekér és szerkezete | |
| Az alsórész | |
| A felsőrész | |
| A székely szekérfajták | |
| A vendégoldal | |
| A vendégoldal helye és szerepe a rakodásban | |
| A nyomtatórúd | |
| Hogy rakodtak száz évvel ezelőtt az Alföldön | |
| A szemestermény felrakásának ősi módja | |
| A kocsiszekér vagy kocsi | |
| A kocsi név eredete | |
| A magyar kocsi európai elterjedése | |
| Befogás, szerszám | 266 |
| A vontatójószág | |
| A lovasfogat | |
| A hám és részei | |
| Kantár, zabla, gyeplő | |
| Kettes-, hármas-, négyes-, ötös- és hetesfogatok | |
| A sallang | |
| A csengő | |
| Az ökörfogat és a járom | |
| A patkolás | |
| Hátalás, nyereg | 272 |
| Lovaglás szőrén | |
| A magyar nyereg | |
| A kengyel | |
| A tergenye vagy csacsinyereg | |
| Díszítőművészet. Írta: Viski Károly | 274 |
| A népművészet fogalma | |
| Népművészet és díszítőművészet | |
| Az érdeklődés kezdete | |
| A magyar stílus jelszava | |
| Összehasonlító lehetőségek a mozgalom kezdetén és ma | |
| Anyag, forma, technika és díszítmény összhangja | |
| A művészek. Rabimunka | |
| A díszítmény népi nevei. Hím, irat, cifra, E szók multja | |
| Kéregmunka | 382 |
| Anyaga, technikája, díszítése; ősisége, elterjedése. A szarumunkákkal való rokonsága | |
| Csont- és szarumunka | 382 |
| Csontfaragványok, csontékszerek, kupáncsok | |
| A puskaportartó porszaruk; díszítőelemeik; varázsjelek; porszaruk napábrázolása és varázstükre; ember- és állatábrázolása; jellegzetes díszítménykészlete | |
| Tülkökből készült tárgyak díszítése, a karcolás | |
| Fésűsség | 383 |
| A fésűsség; fésűdíszítmények | |
| Lószőrmunka | 398 |
| A lószőrfonás technikája. A díszítmény technikai eredete. Tűtartók, gyűrűk. Ősi technika- e vagy biedermaier divat? | |
| Bőrmunka | 302 |
| Bőrholmik a pásztorság kezén | |
| Hagyományos pásztortechnikák | |
| Rátét, szironyozás; sallang, pillangó, szlifonatok, ostorok | |
| A szűcs díszítőművészete | |
| A cifra ködmönök régi rátétdíszítménye | |
| Szőttes | 310 |
| A szőttesdíszítmény technikai eredete; mértani jellegű díszítmények eredete | |
| Síma, sávolyos, szedettes szőttes | |
| A mesterke | |
| Ősi szinek | |
| Alkalmi szőttesek | |
| Székely festékes | |
| A takácshagyományok és a népi szőttes | |
| Hímvarrás | 319 |
| A hímzés eredete kettős; szőttes és összevarrás | |
| Szőttes és szálánvarrott | |
| Szedettes hímzés | |
| Írás után való hímzés | |
| A hímzések ősi színei | |
| Hímzésünk multja; hímvarró-mesterek | |
| Nyugati hatások. Úri hímzések hatása | |
| A szűrszabó hímzése; e hímzés eredete, színei; a rózsa szerepe. Hímzés az egykori rátét helyén | |
| A szűcs hímzése; e hímzés múltja; a régi cifra és az ujabb hímzés | |
| Csipke | 334 |
| A csipke technikai eredete; fonás, kötés, rojt, díszvarrás | |
| Gyarmathy Zsigáné a népi csipkék eredetéről | |
| Tojáshímzés | 335 |
| A tojásírás technikája; batiktechnika, karcolás | |
| A tojáshím színei, díszítőelemei | |
| Egyes díszítmények ősisége | |
| Avarkori tojáshím | |
| Fafaragás | 336 |
| Pásztorfaragás; molnárok, barkácsolók faragása | |
| A pásztorok címeres darabjai | |
| Vésés, domborúfaragás, spanyolozás | |
| A mértani jellegű díszítmények ősisége; hátrálása | |
| A történeti stílusok hatása | |
| A szekrény középkori díszítőmódja | |
| Fejfafaragás | |
| Kapufaragás | |
| Ház, templom | |
| A fatemplomok régisége. Történeti stílusemlékek fatemplomokon és fatornyokon | |
| Bútorfaragás és festés. A tulipános láda | |
| Cserépmunka | 357 |
| Őskori hagyaték a cserépholmikon | |
| Az edények alakjának eredete | |
| Az ősi színek | |
| Domború díszítmények, öntés, festés | |
| Céhkancsók vallomása | |
| Fazekasgócok | |
| Újkeresztény hatások | |
| Kontárok, himpellérek | |
| Fémmunka | 369 |
| Ón- és ólomöntés. Fémberakás, szegecselés. Kupáncsok. Csengőöntés | |
| Mézesbáb | 370 |
| Süteményformák régisége | |
| A mézeskalácsosság magyar kezdete | |
| Vallási vonatkozások | |
| Az ütőfák | |
| A mézesbáb alakja | |
| A formavésés technikája | |
| A mesterség hanyatlása | |
| Az újabb készítmények | |
| Viaszmunkák; áldozati tárgyak, offerek | |
| Összefoglalás | 379 |
| A díszítőművészet alakulása anyag, technika, forma szerint | |
| Hagyomány és újság | |
| Nyugati és keleti kapcsolatok | |
| Ó-európai örökség és történeti hatások | |
| Asszimilálás | |
| Lassú pusztulás | |
| A hagyomány tárgyai. Írta: Viski Károly | 396 |
| A hagyomány egy része tárgyakhoz tapad, tárgyakon keresztül nyilatkozik meg vagy tárgyakat termel | |
| Az élet négy szüksége | 397 |
| Születés | |
| Legényavatás, komálás | |
| Házasság | |
| Temetés | |
| A naptári szokások tárgyai | 405 |
| Regösök | |
| Csapulás | |
| Betlehem | |
| Háromkirályok | |
| Téltemetés | |
| Karácsony | |
| Gergely-járás | |
| A balázsolók | |
| Húsvét | |
| Hajnalfa | |
| Pünkösdi királyság | |
| Szent István napja | |
| Rontás (betegség), varázslás (orvoslás) | 414 |
| Rontók, varázslók; a természet és a természetmögötti; megszemélyesítések | |
| Füvek, fák | |
| Bálványszerű bábok | |
| Gyógyító fűszerszámok | |
| A házi orvosságok eredete | |
| Állati eredetű varázsszerek | |
| Ásványi varázsszerek | |
| Menykő, hályogkő, kígyókő | |
| Áldozat | |
| Vízbehányás, építőáldozat | |
| Offerek; terményáldozat | |
| Nézés és igazmondás | |
| Dob (szita, rosta), lucaszék, acéltükör, varázsvessző | |
| A gazdasági évkör szokástárgyai | 426 |
| Aratókoszorúk, búzakoszorúk. A fonó és disznótor alakoskodói | |
| Céhemlékek | 427 |
| Jelvények, céhbehívótáblák, süvegek, edények | |
| Jogszokások tárgyi emlékei | 428 |
| Különféle szokások jogi vonatkozásai | |
| Jogszokástartalmú szók és szólások | |
| Nyílvetés, nyílhúzás | |
| A bírói kalap, szék és bot | |
| Hitesbot, tizedespálca, kisbíróbot, rovás | |
| Idézés pecséttel | |
| Lapát és lapicka | |
| Értékmérő, mérték | 429 |
| Az értékmérő termény | |
| Jószág, barom, marha | |
| Újabb értékmérők | |
| Az ősi mértékek a test részei, hüvelyk, sing, öl, stb. | |
| A mértékedények keletkezése | |
| Helyi mértékek, ezek különböző volta | |
| Hangszerek | 432 |
| Búgattyú (zúgattyú), csergettyű, pergő, zörgő, dob; ütemjelző hangszerek; sarkantyú; a regösök böppegetője; köcsögduda (burrogató, bika) | |
| Sípfélék; tömlősíp, tótorgona | |
| Kürtfélék; fakürtök (szádokkürt, víziduda) | |
| Doromb | |
| Tekenyőgardon; koboz | |
| Tekerőmuzsika (nyenyere) | |
| Citera | |
| Játékszerek | 438 |
| Az utánzó játékok szereinek sokfélesége | |
| A gyermekjátékszerek a felnőttek tárgyi világát tükrözik | |
| A fiú- és leányjátékszerek | |
| A játékműveltség mértéke; ennek példái | |
| A játékszerek őstörténeti kapcsolatai | |
| Egy iskola játékai ezelőtt 130 évvel | |
| III. kötet | |
| Bevezető. Írta: Viski Károly | 9 |
| Népköltészet | |
| Tájékoztató. Írta Solymossy Sándor | 13 |
| A nép lírája | |
| Népdal. Írta Solymossy Sándor | |
| A nép epikája | |
| Ballada. Írta: Solymossy Sándor | 85 |
| Anekdota. Írta: György Lajos | 148 |
| Monda. Írta: Solymossy Sándor | 183 |
| Mese. Írta: Berze Nagy János | 256 |
| Drámai hagyományok. Írta: Viski Károly | 327 |
| Oktató és alkalmi hagyományok. Írta: Szendrey Zsigmond | 372 |
| Stílus és nyelv | |
| Szólások (szóláshasonlat, szólásmód, és közmondás). Írta: Tolnai Vilmos | 297 |
| A népi előadás stílusa (próza és vers). Írta: Zlinszky Aladár | 434 |
| Nyelvjárások. Írta: Horger Antal | 450 |
| IV. kötet | |
| Zene. Írta: Kodály Zoltán | 9 |
| Tánc. Írta Lajtha László és Gőnyey Sándor | 80 |
| Szokások. Írta: Szendrey Zsigmond és Szendrey Ákos | |
| Születés, gyermekkor | 154 |
| Ifjúkor | 174 |
| Házasság | 186 |
| Családi tűzhely | 211 |
| Betegség, gyógyítás | 299 |
| Közélet | 245 |
| Gazdasági élet | 248 |
| Törvényes élet | 286 |
| Vallásos élet | 290 |
| Temetés | 301 |
| Jeles napok. Írta: Szendrey Zsigmond | 323 |
| Hitvilág | |
| Babonás hiedelmek és műveletek. Írta: Solymossy Sándor | 342 |
| A magyar ősi hitvilág. Írta: Solymossy Sándor | 402 |
| A magyar népvallás keresztény elemei. Írta Schwartz Elemér | 450 |
| Játék. Írta: N. Bartha Károly | 453 |
Témakörök
- Művészetek > Népművészet
- Művelődéstörténet > Kultúra > Kultúrantropológia
- Művelődéstörténet > Életmód > Falusi életmód (népi gazdálkodás, stb.)
- Nyelvészet > Nyelvművelés > Stilisztika > Egyéb
- Nyelvészet > Tájnyelv, rétegnyelv
- Irodalomtörténet > Regék, mondák, folklór
- Néprajz > Átfogó művek, tanulmányok
- Néprajz > Folklór (szellemi néprajz) > Népköltészet > Egyéb
- Néprajz > Folklór (szellemi néprajz) > Népi kultúrák > Magyar
- Néprajz > Tárgyi néprajz > Népi építészet
- Néprajz > Tárgyi néprajz > Népművészet > Kézművesség > Egyéb
- Néprajz > Tárgyi néprajz > Életmód > Lakáskultúra
- Néprajz > Tárgyi néprajz > Életmód > Táplálkozás
- Néprajz > Tárgyi néprajz > Életmód > Öltözködés
- Néprajz > Tárgyi néprajz > Életmód > Gazdálkodás
- Néprajz > Tárgyi néprajz > Életmód > Magánélet szokásai > Egyéb
- Művészetek > Építészet > Műemlékek > Népi műemlékek
- Művészetek > Iparművészet > Bútor, lakberendezés > Népi
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal