Kodály Zoltán

Tartalom

KÉPEK JEGYZÉKE:
1. Az első, nyomtatásban megjelent kritika a zeneszerzőről (1898)
"Hogy a nép hangját megszólaltassuk, előbb meg kellett ismerni.'' (Erkel és a népzene]
2. Erdélyi népdalgyűjtő úton: Kodály, Kodályné, Bartók (1912)
3. Két oldal Kodály népdallejegyző füzetéből (1911)
4. Otthonában fonográfról ellenőrzi a régi dallamokat (1952, MTI Fotó, Gink Károly felv.)
5. A népzenei gyűjtések feldolgozása a Magyar Tudományos Akadémián (1956, MTI Fotó, Fényes Tamás felv.)
"Világéletemben sokat jártam magas hegyek között, ott éjszakákat töltöttem és észrevettem, hogy a hegyeknek hangja van, mégpedig csodálatos hangja, amit sokszor hallgattam. Abból próbáltam megrögzíteni egy-egy töredéket. De hát sokkal több és szebb van ottan, mint amit ez a rövid darab mutathat." [Televíziós interjú, 1956]
6. Hegyek között (1912 körül)
7. A „Hegyi éjszakák I." női kar (1923) eredeti kéziratlapja
"Csak a Psalmus Hungaricus után figyeltek fel az egész országban [...] Ez sok embernek [...] felébresztette érdeklődését aziránt, hogy van még valami más is, mint az, amit eddig egyedül meghallgatásra érdemesnek tartott.'' [Utam a zenéhez]
8. A Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulója alkalmából rendezett díszhangverseny plakátja. Itt volt többek között a „Psalmus Hungaricus" ősbemutatója is (1923)
"Háry sokkal több, mint egy jóízű genre-alak, mint egy magyar miles gloriosus: ő maga az életre kelt magyar mesetermő fantázia. Nem hazudik: mesét teremt; költő. Amit elmond, sohasem történt meg, de ő átélte, tehát igazabb a valóságnál." [Kodály nyilatkozata a Háry János ősbemutatója alkalmából, 1926]
9. A "Háry János" ősbemutatójának színlapja (1926)
10. Az első nagy nemzetközi sikerek idején (1928)
11. Az Opera díszelőadással köszöntötte 50. születésnapján (1932)
12. A korabeli sajtó a díszelőadásról (1932)
13. Radnai Miklóshoz, az Opera igazgatójához írott levele (1932)
"A népdalfeldolgozások korszakán fejlődhetünk csak [...] olyan nagyobb egyéni művekig, amelyekben majd a nép is magára ismer, mert úgy érzi, köze van hozzá, része van benne,
olyan, mintha maga írta volna." [Erkel és a népzene]
14. A „Székely fonó"-t a Milánói Scala is bemutatta (1933)
15. Levél Dmitrij Kabalevszkijhez (1958)
16. Alfred Schlee-hez, az Universal kiadó egyik vezetőjéhez írott levele (1966)
"Ha nem ültetjük el a zenei szép magvát a legzsengébb korban, később hiába próbálkozunk vele: ellepte a lelkeket a gyom. Van-e szebb hivatás, mint új kertbe az első jó magot vetni?" [Az óvodai zenetanításról, 1941]
17. Óvodások köszöntik születésnapján (1959, MTI Fotó, Vigovszky Ferenc felv.)
18. A Köröndön, lakása előtt (1960 körül)
19. A „Nagyszalontai köszöntő" eredeti kézirata
20. A jövő zenészei között (1962 körül, Harmath István felv.)
21. A Fővárosi Tanács dísztermében (1962, Vámos László felv.)
22. Autogramkérés az utcán
VILÁGHÍRŰ MŰVÉSZEK KÖZÖTT I.
23. Feleségével és Arturo Toscaninival (1928)
24. Wilhelm Furtwänglerrel
25. Ernest Ansermet-vel
26. Szigeti József társaságában (1963, MTI Fotó, Molnár Edit felv.)
27. David Ojsztrahhal (1959, Kertész Gyula felv.)
28. Feleségével és Szvjatoszlav Richterrel (1961, MTI Fotó, Molnár Edit felv.)
VILÁGHÍRŰ MŰVÉSZEK KÖZÖTT II.
29. Pablo Casalsszal (1964, Harmath István felv.)
30. Yehudi Menuhinnal. Balra Ferencsik János karmester (1964, MTI Fotó, Molnár Edit felv.)
31. Perényi Miklós gordonkaművésszel a „Szőlőszonáta" előjátszásakor (1964, MTI Fotó, Molnár Edit felv.)
32. Feleségével és Leopold Stokowskival (1967, Vámos László félv.)
"Számomra mindig az volt a fődolog, hogy népem hangját hallhatóvá tegyem. Ezért kellett mindig arra törekednem, hogy felkutassam a régi dalokat és dallamokat, és hogy megkíséreljek azok szellemében tovább dolgozni, más szóval a régi hagyományt folytatni. És már azzal is elégedett lennék, ha úgy tartanának számon, mint azoknak a régenvolt zeneszerzőknek nem méltatlan utódját, akik évszázadokkal és évezredekkel ezelőtt éltek."
[Utam a zenéhez]
33. 80 éves korában (Vámos László felv.)

Témakörök