ELSŐ KÖTET | |
Előszó | 5 |
Bevezetés | 13 |
Az ásványtan története | 17 |
Első rész | |
ÁLTALÁNOS ÁSVÁNYTAN | |
KRISTÁLYTAN (Koch Sándor) | 27 |
A térrácselmélet fejlődése, kristályrendszerek | 27 |
A kristálytan alaptörvényei | 33 |
A szögállandóság törvénye | 33 |
Paramétertörvény (A racionalitás törvénye) | 36 |
A zónatörvény | 40 |
Kristályvetületek | 42 |
Külső szimmetriaelemek | 46 |
A kristályosztályok levezetése, csoportosítása, jelölése | 51 |
Kristályformák, kombinációk | 54 |
A 32 kristályosztály | 56 |
Nem főtengelyes rendszerek kristályosztályai | 56 |
Háromhajlású (triklin) rendszer | 56 |
Egyhajlású (monoklin) rendszer | 57 |
Rombos rendszer | 60 |
Főtengelyes rendszerek kristályai | 64 |
Négyzetes (tetragonális) rendszer | 64 |
Háromszöges (trigonális) rendszer | 70 |
Háromszöges (trigonális) rendszer | 77 |
Hatszöges (hexagonális) rendszer | 80 |
Szabályos (tesszerális) rendszer kristályosztályai | 88 |
Belső szimmetriaelemek, tércsoportok | 97 |
Kristályok szabályos összenövése. (Párhuzamos összenövés, ikerkristályok) | 104 |
Kristályos és kristályosodott anyag | 107 |
Alakzat és termet | 108 |
Zárványok | 111 |
KRISTÁLYKÉMIA (Grasselly Gyula) | 113 |
A röntgensugarak jelentősége a kristálykémiában | 113 |
Az atomszerkezet és az elemek periódusos rendszere | 123 |
Kristályrácsok és a kémiai kötés | 132 |
Ionos kötés | 132 |
Kovalens kötés | 133 |
Átmenet az ionos és a kovalens kötés között. A polarizáció | 135 |
Fémes kötés | 139 |
Van der Waals-kötés | 140 |
Atom- és ionméretek a kristályrácsban | 144 |
Atom- és ionrádiuszok meghatározása | 144 |
Atom- és ionrádiuszok változása a periódusos rendszerben | 150 |
A rádiuszhányadosok és a koordináció | 153 |
Ionrácsok | 157 |
Általános jellemzés | 157 |
Ionkristályok rácsenergiája | 158 |
Ionkristályok rácsenergiájának meghatározása a Haber-Born-körfolyamattal | 160 |
A kötéserősség és egyes fizikai sajátságok összefüggése | 162 |
Ionrácsok osztályozása | 162 |
Izodezmikus szerkezetek | 163 |
Egyszerű izodezmikus AX-típusú szerkezetek | 163 |
Egyszerű izodezmikus AX2- típuső szerkezetek | 165 |
Összetett izodezmikus szerkezetek | 171 |
Pauling-féle szabályok | 173 |
Mezodezmikus szerkezetek | 175 |
a borátok szerkezete | 175 |
A szilikátok szerkezete | 175 |
Anizodezmikus szerkezetek | 189 |
Atomrácsok | 192 |
Általános jellemzés | 192 |
Gyakoribb atomrácsú szerkezetek | 195 |
Fémes rácsok | 198 |
Általános jellemzés | 198 |
Fémes rácsok szerkezeti típusai | 199 |
Valódi fémes szerkezetek | 200 |
Meatlloid szerkezetek | 201 |
Fémes elegykristályok, intermetallikus vegyületek | 203 |
Gyakoribb szulfidszerkezetek | 206 |
Molekularácsok | 210 |
Általános jellemzés | 210 |
Polimorfia | 212 |
Izomorfia | 217 |
Kristályszerkezeti hasonlóság (Típia) | 219 |
Elegykristályképzés | 220 |
Diadochia | 223 |
Ideális és reális kristályok, rácshibák | 226 |
A kristáyok növekedése (Koch Sándor) | 229 |
A kristályrács lebomlása | 235 |
Álalakok (pszeudomorfózák) | 237 |
Alaktan (amorf) állapot | 239 |
KRISTÁLYFIZIKA (Koch Sándor) | 241 |
Szkaláris sajátosságok | 241 |
A sűrűség | 241 |
A fajhő | 243 |
Vektoriális sajátosságok | 243 |
A kristályok mechanikai sajátságai | 246 |
Elasztikus deformáció | 246 |
Plasztikus deformáció | 247 |
Hasadás, törés | 252 |
Keménység | 259 |
A kristályok fénytani (optikai) sajátságai | 264 |
A fény sajátságai | 264 |
A fény terjedése izotrop, ill. anizotrop közegben | 266 |
A fény interferenciája | 267 |
A fényvisszaverődés | 268 |
A fénytörés | 268 |
A teljes visszaverődés | 270 |
A színszórás | 270 |
A poláros fény | 271 |
A kettőstörés és a kristályok csoportosítása optikai sajátságaik alapján | 272 |
A törésmutató meghatározása | 273 |
Közvetlen módszerek | 274 |
Közvetett módszere | 275 |
Egy optikai tengelyű kristályok | 278 |
Két optikai tengelyű kristályok | 281 |
Összefüggés a rácsszerkezetek és a kristályok fénytani sajátságaik között | 288 |
Rétegrácsok és rétegszerű rácsok | 291 |
Láncrácsok és láncszerű rácsok | 293 |
Rácsok izometrikus csoportokkal | 293 |
Az ásványok vizsgálata poláros fényben | 294 |
Lineárisan poláros fény előállítása. A Nicol-féle prizma | 295 |
Az ásványtani vagy polarizációs mikroszkóp | 296 |
Vizsgálatok párhuzamos poláros fényben | 298 |
Segédlemezek, kompenzátorok | 303 |
Egyenes és ferde kioltás | 305 |
Ikerkristályok viselkedése keresztezett nikolitok között | 307 |
Vizsgálatok konvergens poláros fényben | 307 |
Egy optikai tengelyű kristályok tengelye | 308 |
Egy optikai tengelyű kristályok optikai karakterének meghatározása | 310 |
Két optikai tengelyű kristályok tengelyképe | 312 |
Két optikai tengelyű kristályok optikai karakterének meghatározása | 316 |
A Fedorov-féle univerzális forgatóasztal | 318 |
Kristályok optikai aktivitása, a cirkuláris polarizáció | 319 |
Erősen abszorbeáló (opak) kristályok vizsgálata | 322 |
Az ásványok fénye, színe | 326 |
Rtikább fényjelenségek | 328 |
Többszínűség vagy pleokroizmus | 328 |
Lumineszcencia | 329 |
Laserek | 332 |
Az ásványok hőtani sajátságai | 334 |
Differenciális termikus elemzés | 336 |
A kristályok mágneses sajátságai | 338 |
A kristályok elektromos sajátságai | 339 |
Radioaktív ásványok | 343 |
ÁSVÁNYKÉMIA (Grasselly Gyula) | 345 |
Az ásványképződési folyamatok jellege, a kéreg uralkodó ásványai | 345 |
A Gibbs-féle fázistörvény és ásványtani alkalmazása | 349 |
Kristályosodás és túlhűlés | 352 |
Fázisdiagramok szerkesztése termikus elemzés alapján | 355 |
Olvadékok kristályosodása | 358 |
Egykomponensű rendszerek kristályosodása | 358 |
A kén fázisdiagramja | 358 |
A SiO2-módosulatok stabilitási viszonyai | 359 |
Kétkomponensű rendszerek kristályosodása | 361 |
A két komponens eutektikumot képez, de sem vegyületet, sem elegykristályt nem alkot egymással | 361 |
A két komponens eutektikumot képez, a komponenseknek polimorf módosulatai vannak | 365 |
Kétkomponensű rendszer kongruens olvadáspontú vegyületképzéssel | 366 |
Kétkomponensű rendszer inkongruens olvadáspontú vegyületképzéssel | 367 |
Kétkomponensű rendszerek kristályosodása elegy kristály-képződéssel | 370 |
Hézagmentes elegykristály-képződés | 370 |
Elegykristály-képződés minimum-, ill. maximumponttal | 373 |
Elegykristály-képződés elegyedési hézaggal | 376 |
Háromkomponensű rendszerek kristályosodása | 378 |
Ábrázolásmód | 378 |
Háromkomponensű rendszer terner eutektikummal | 380 |
Háromkomponensű rendszer fázisdiagramja, ha két komponens elegykristályt képez | 382 |
AZ ÁSVÁNYKÉPZŐDÉSI FOLYAMATOK RÖVID VÁZLATA (Koch Sándor) | 385 |
Magmás eredetű ásványtársulások | 386 |
Mállás és üledékképződés során keletkezett ásványtársulások | 391 |
Átalakult (metamorf) ásványtársulások | 394 |