Koccanás

Fülszöveg

Mint a címe is sejteti, a Koccanás kiindulópontja az, hogy - a főváros egy forgalmas helyén - egy autó belemegy egy másikba. Ez az elemi esemény láncreakciót indít el, autók sora koccan egymáshoz, és majdnem egy egész napra megbénul a forgalom. Spiró ezzel a helyzettel a dramaturgia egy alapképletét alkalmazza nagyon életszerű módon: sok különféle embert összehozni egy - elhagyha-tatlan - helyen, s így mintegy természettudományos módszerrel megteremteni egy olyan kísérleti szituációt, amelyben tisztán figyelhetők meg a törvényszerű reakciók. Az autósok kiszállnak kocsijukból és kapcsolatokba lépnek egymással, az ott lakók természetes módon ugyancsak belépnek a történésbe, sőt egyre újabb szereplők és embercsoportok keverednek véletlenül arra, s kerülnek így bele a szituációba, és ez a folyamat a darab előrehaladtával egyre abszurdabbá válik. A mű egyszersmind a jellegzetes embertípusokat, életstratégiákat, érvényesülési módokat és viselkedésformákat - a mai magyar élet valóságos... Tovább

Fülszöveg

Mint a címe is sejteti, a Koccanás kiindulópontja az, hogy - a főváros egy forgalmas helyén - egy autó belemegy egy másikba. Ez az elemi esemény láncreakciót indít el, autók sora koccan egymáshoz, és majdnem egy egész napra megbénul a forgalom. Spiró ezzel a helyzettel a dramaturgia egy alapképletét alkalmazza nagyon életszerű módon: sok különféle embert összehozni egy - elhagyha-tatlan - helyen, s így mintegy természettudományos módszerrel megteremteni egy olyan kísérleti szituációt, amelyben tisztán figyelhetők meg a törvényszerű reakciók. Az autósok kiszállnak kocsijukból és kapcsolatokba lépnek egymással, az ott lakók természetes módon ugyancsak belépnek a történésbe, sőt egyre újabb szereplők és embercsoportok keverednek véletlenül arra, s kerülnek így bele a szituációba, és ez a folyamat a darab előrehaladtával egyre abszurdabbá válik. A mű egyszersmind a jellegzetes embertípusokat, életstratégiákat, érvényesülési módokat és viselkedésformákat - a mai magyar élet valóságos enciklopédiáját tárja elénk. Mindent az ismerősség és a kétségbeejtő nevetségesség kettős élményével fogadunk. A kép, amely a komédiából kibontakozik, egyszerre végtelenül mulatságos és visszataszító. Ezzel Spiró György a műfaj leglénvegesebb hagyományát aktualizálja életünk lényeinek színpadra transzformálásával.
Spiró Györg}' 1 ban született Bu-
dapesten. Mag)'ai- ^^H
orosz-szerbhon'át ^H|||^H|||||Hk J^H szakon végzett az ELTÉ-n. Sokoldalú
lentek meg először
a x^ersei eg\' antoló- «PF i'l
giában, s két éwel -y; ' f^
később kiadták első
regén\'ét, a Ktrcugíh. A Nyulak Mdrgitjd (Pécs, 1978) volt az elsőként bemutatott drámája. A 80-as években kiugró sikereket ért el a Katona lózsef Színházban bemutatott darabjaival (Az iiJiposztor, Csirkefej). Gvakran beszélt és írt a színészet, különösen a hazai színjátszás problémáiról. A 9()-es években színházigazgatóként is ténykedett, s tanítóit a Színművészeti Főiskolán, jelenleg az ELTE Esztétika Tanszékének tanára. lrodalomt(')rténészként is nevet szerzett magának, a szh'w nveK'ek és irodalom alapos ismerője. Számos díjban és elismerésben részesült. 2()()4-ben elnyerte a kritikusok díját a KoeediKiscn. A k()yetke/ő é\'ben a Magv'ar Köztársasági Erilemrend tiszti keresztje polgári tagozat kitüntetésben részesült nemzetközileg is nagyra beesíih munkásságáért. 2()()6-ban Kossuth-díjat kapott.
Ismertebb művei: Kívr/z^í^íT (regény), Ilisióriíi (versek), Az !kszek (regény), A hékecsászár (dninuik), Magáuiktiiió (esszék),/ÍZ/z/íí/Z/ií/í/ ueked (noveihik), (yu'kefej (drámák), A jövevéiiy (regény), T-hoy (novellák), Molukíií (drámák), A jéi^nuidíu- (regény), Honderű (drámák), I Iá rom drdnin (drámák), Koeeajiíts (dráma), Ivi^sdi^ (rcgénv) Vissza