Budapest 1896

Előszó

Budapest, 1896 - Magyarország fővárosa a millennium évében.
Az ország és a főváros is ünnepelt. Új létesítmények, kiállítás, reprezentatív események jelezte: a honfoglalás ezredik évfordulója a historizálás és a modernitás sajátos egyvelegeként válik a magyar történelem részévé. Az ideologikum és a fejlettség, a fejlődés értékei kibogozhatatlanul egymásba fonódtak. A nemzeti nagyság és dicsőség - a „grandeur" és a „gloire" - hangoztatása és felmutatása eluralta az évet és a várost is.
De a város közben azért élte az életét, és a maga folytonosságába olvasztotta azt, amit elfogadott, és a feledésnek adta át azt, amit felejthetőnek ítélt. Mert Budapest számára ez az év nem egyszerűen egy évfordulót jelentett, hanem saját nagykorúságát, világvárossá válását is. Az új beruházások, az ide látogató milliók, a lét kis ügyei mind azt jelezték: Budapest fővárosból világvárossá emelkedett. Nem egy évnek volt ez köszönhető, de ez az év - éppen mert több figyelmet vonzott magára - nyilvánvalóvá tette, hogy Budapest végérvényesen átlépte a kisszerűség és a nagyszerűség határát.
Így talán érthetővé válik, hogy miért szerettem volna, ha létrejön ez a kötet, és megragadhatóvá válik az immár eltűnt pillanat. A legjobb mód persze az, ha az egyidejűséget - számunkra már dokumentumszerűséget - lehet érzékeltetni. S van-e hívebb krónikása a napnak s a napokból összeálló évnek, mint az egykorú újságíró, író, közgazda?
Nem a történész, hanem a történelemmé vált ünnep és a hétköznapok beszélnek azokon keresztül, akik, részesei, alkotói, krónikásai, szereplői voltak a világvárossá válásnak, az 1896-os év Budapestjének. Vissza