Előszó
Részlet a műből:
"Pesti gyerekkor
Találkozunk a házmesterrel,
emeletek mögül kiált,
megtalálta, végre, a labdám,
és hozza, mint vásárát.
Lépcsőkarfán nem tudtam csúszni,
biztos...
Tovább
Előszó
Részlet a műből:
"Pesti gyerekkor
Találkozunk a házmesterrel,
emeletek mögül kiált,
megtalálta, végre, a labdám,
és hozza, mint vásárát.
Lépcsőkarfán nem tudtam csúszni,
biztos előreestem volna.
Egyetlen emléke sem ép,
aki ott most is lovagolna,
és beleakad minden rácsba,
színes ablaküvegekbe,
kék csempékbe a fordulóknál,
már inkább hátsólépcsőn menne.
Más tájakra vezetik gangok,
csalivár a porolóudvar,
a tűzfalból ecetfa suttog,
alvó lelkiismeret furdal,
az ecetfa óriásra nőtt fel,
hatalmas árnyékot vet lombja,
házmester int s a labdát, végre, rettentő mélyről visszadobja."
Vissza