1.067.062

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Fotó és néprajzi muzeológia

Tanulmányok

Szerző
Budapest
Kiadó: Néprajzi Múzeum
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 250 oldal
Sorozatcím: Tabula könyvek
Kötetszám: 6
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 19 cm
ISBN: 963-9540-08-0
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Angol nyelvű összefoglalót tartalmaz.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A néprajzkutatók korán, már a fényképezés hőskorában felismerték a kamerák nyújtotta lehetőségeket. Kezdetben hivatásos fényképészek, illetve amatőrök munkáira támaszkodtak, majd többen is fényképezőgéppel fölszerelkezve mentek kutatóútjaikra.
Az 1860-as években már létezett az "etnográfiai fénykép" műfaja. A fotó a század végére a formálódó szakkutatás elengedhetetlen segédeszköze lett. A fényképezés azonban nemcsak kísérte a néprajz - s tágabban a nemzetközi etnológia - tevékenységét, hanem szervesen hozzá is járult a szakterület kialakulásához, illetve forrásbázisa létrejöttéhez.
A 20. századot évtizedeken át a kitartó, információk tömegét rögzítő és fölhalmozó néprajzi fényképezési gyakorlat jellemezte. Utolsó két-három évtizedében a fotó és a néprajzi kutatás korábban kialakult viszonyában többféle változás tapasztalható. Egyrészt a néprajzkutatók érdeklődését felkeltette, hogy az emberek - különösképpen a falvak, mezővárosok lakói - hogyan használják fel saját életükben a... Tovább

Fülszöveg

A néprajzkutatók korán, már a fényképezés hőskorában felismerték a kamerák nyújtotta lehetőségeket. Kezdetben hivatásos fényképészek, illetve amatőrök munkáira támaszkodtak, majd többen is fényképezőgéppel fölszerelkezve mentek kutatóútjaikra.
Az 1860-as években már létezett az "etnográfiai fénykép" műfaja. A fotó a század végére a formálódó szakkutatás elengedhetetlen segédeszköze lett. A fényképezés azonban nemcsak kísérte a néprajz - s tágabban a nemzetközi etnológia - tevékenységét, hanem szervesen hozzá is járult a szakterület kialakulásához, illetve forrásbázisa létrejöttéhez.
A 20. századot évtizedeken át a kitartó, információk tömegét rögzítő és fölhalmozó néprajzi fényképezési gyakorlat jellemezte. Utolsó két-három évtizedében a fotó és a néprajzi kutatás korábban kialakult viszonyában többféle változás tapasztalható. Egyrészt a néprajzkutatók érdeklődését felkeltette, hogy az emberek - különösképpen a falvak, mezővárosok lakói - hogyan használják fel saját életükben a fényképeket, s milyen alkalomból vagy milyen céllal készíttetnek maguknak fotókat. Másrészt a magánélet, a közelmúlt, a történeti sorsfordulók eseményeit kísérő általános figyelem következtében a személyes dokumentumként kezelhető fényképek a néprajzban is újszerű forrássá váltak. Harmadrészt a fotótörténeti szempontok és a fotóelméleti változások közvetett hatásai kimondva-kimondatlanul befolyásolják a néprajz és az antropológia fényképekkel kapcsolatos gyakorlatát és általános fölfogását. Legújabban pedig a digitális képrögzítés következményeivel kell számolnunk. Vissza

Tartalom

FEJŐS ZOLTÁN: Miért a fotó? 7
SZUHAY PÉTER: „Így lövünk mi". A néprajzi fotó szerepe a társadalom megértése folyamatában. Értelmezési kísérlet a Néprajzi Múzeum fényképgyűjteménye alapján 39
GRANASZTÓI PÉTER: A néprajzi fotográfia dokumentációs értéke 63
SELMECZI KOVÁCS ATTILA: Néprajzi fényképezésünk kezdetei. Reguly Antal palócföldi fotográfiái 73
KNÉZY JUDIT: Erdélyi Mór és a mezőgazdasági munkások házait bemutató fényképsorozat 83
BATA TÍMEA: Gunda Béla fotói a Néprajzi Múzeum fényképgyűjteményében. Teherhordás emberi erővel 103
ILLÉS PÉTER: A látvány, az etnográfus és a fényképes dokumentáció. Csaba József néprajzi fotográfiáiról 119
KAPROS MÁRTA: Néprajzi fényképezés Nógrád megyében - múzeumtörténeti közelítésből 135
SZŰCS JUDIT: Fotók egy új állandó kiállításban 149
FRAZON ZSÓFIA: Kép-alá-írások. Fényképek narratív nagyításban 161
BÉRES ISTVÁN: Megjegyzések a családi fotográfiáról (úgy is, mint múzeumi tárgyról) 183
TÓTH G. PÉTER: Behatolás a térbe: egy velencei utazás képei (1937. augusztus 17-27.) 197
JUHÁSZ KATALIN: Iparosok, kézművesek a mai Budapesten. Egy kismúzeum jelenkori dokumentációs kísérlete 205
FOGARASI KLÁRA: A jelen és a jövő. Az alkalmazott fotográfus és a muzeológus változó lehetőségei a digitális képalkotás korában 221
CS. PLANK IBOLYA - PÁLINKÓ GÁBOR: Műemléki fotográfiák digitális feldolgozásának néhány állományvédelmi kérdése egy pályázat tükrében 229
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem