Kner Imre szakkönyvtára

Előszó

Kner Imre (1890-1945), a magyar tipográfia megújítója 1904-1905. évi lipcsei tanulmányaitól kezdve gyűjtötte a nyomdászati szakkönyveket és a tipográfiai szempontból jeles kiadványokat. Szakkönyvei mellett, az 194o-es években sok ezer kötetből álló, sok kiemelkedő hazai és külföldi (elsősorban német nyelvű) szépirodalmi és művészeti kiadványt magában foglaló könyvtára volt, amelyet 1944-ben, tulajdonosuk internálása után, a »Zsidó műkincsek kormánybiztossága« lefoglak és Békéscsabára szállított. Közvetlenül a felszabadulás után Kner Imre fia, Mihály, Rákosi Mátyás közbenjárására visszakapta a könyveket és egy pajtából, ahol hevertek, hazaszállította Gyomára. Az ipari üzemek államosítása után az Iparügyi Minisztérium Nyomdaipari Igazgatósága a könyvtárat állami tulajdonnak nyilvánította és Budapestre szállíttatta, ahol a Grafikai Ipariskolában helyezte el, majd a Nyomdaipari Kutató Bizottságnak adta át. A Kutató Bizottság jogutódja, a Nyomdaipari Kísérleti Üzem és Laboratórium majd a Nyomdaipari Egyesülés Technológiai Fejlesztési Laboratóriuma őrizetében maradtak a szakkönyvek 1973-ig.
Közben Kner Imre családja visszakapta az irodalmi és művészeti kiadványokat, míg a szakkönyvtárat, mintegy 1300 kötetet Lengyel Lajosnak, a Nyomdaipari Egyesülés akkori elnökének intézkedésére 1973. május 20-án a Magyar Iparművészeti Főiskola Typografikai tanszéke Könyvművészeti Gyűjteményének adták át.
Itt közreadott jegyzékünk Kner Imre könyvtárának elsősorban nyomdászati, könyvművészeti szempontból figyelemre méltó töredékét foglalja magába. Rendszerünk kialakításánál éppen ezért, a szakmai szempontokat részesítettük előnyben.
A jegyzék alapján Kner Imrének nemcsak komoly elméleti felkészültségéről és sokirányú, szakmája részterületeire is kiterjedő érdeklődéséről kapunk képet, hanem bizonyos fokig külföldi pályatársaival való kapcsolatáról is. Erre a X. csoportba sorolt svéd, dán, norvég, finn, holland és a többi (nem német, angol vagy francia nyelvű), könyvművészeti dokumentumként értékelhető, ajándékba kapott kiadványok alapján következtethetünk.
A könyvek többségében barátai által tervezett exlibriseket találunk, a kornak oly jeles grafikusaitól, mint Geiger Richárd, Divéky József vagy Kozma Lajos. A jegyzék végén közöljük az exlibrisek fotóit, amelyekre, az egyes könyvekben alkalmazott exlibrisekre számuk szerint a címeknél utalunk, pl. Exlibris/5. Jegyzékünkben előfordul néhány olyan könyv, amely a szakmai témakörbe nem illik bele, és az is lehet, hogy nem Kner Imre könyvtárából származik. Ezeket azonban könyvtártechnikai okokból nem tudtuk a gyűjteményből kiemelni és ezért a jegyzékben is szerepelnek.
Jegyzékünkkel szeretnénk a szakemberek és a kutatók számára is hozzáférhetővé tenni a Magyar Iparművészeti Főiskola Könyvművészeti Különgyűjteménye által gondozott, ritka szakmai értékű anyagot. Vissza