Klinikai kórélettan

Tartalom

ELŐSZÓ 5
1. AZ ESSZENCIÁLIS HYPERTONIA 17
A kialakult hypertonia kórélettani jellegzetességei 17
Az esszenciális hypertonia kialakulása 19
Az esszenciális hypertonia természetes lefolyása, komplikációi 23
Az esszenciális hypertonia természetes lefolyása 23
A hypertonia komplikációi 23
2. SZEKUNDER HYPERTONIÁK 27
Primer aldoszteronizmus (Conn-szindróma) 35
Cushinp-szindróma 37
A glukokortikoidok által kiváltott hypertonia mechanizmusa 38
Laboratóriumi diagnosztika 39
Szteroid hormon(-ok) okozta egyéb, ritka hypertonia formák 39
3. HYPERLIPIDAEMIÁK 45
Hypertrigliceridaemiák 45
Kevert hyperlipidaemiák 46
Hypercholesterinaemiák 47
Az Lp(a) magas szintje 49
Atherogen dyslipidaemia szindróma 50
Testsúly csökkentés 61
Fizikai terhelés 62
4. ARTERIOSCLEROSIS I. KOSZORÚÉRBETEGSÉGEK 65
A plaque-képződés kialakulásának elemei 65
Az arteriosclerosis kockázati tényezői 67
Az életkor 69
A nem 69
Családi halmozódás 70
A veleszületett anyagcserezavarok 70
A személyiség típusa mint kockázati tényező 71
Hypertonia 71
Dohányzás 71
Diabetes mellitus 71
Hyperurikaemia 71
Elhízás 72
Lipid- és lipoprotein eltérések 72
A (multi)metabolikus X szindróma 73
Mozgásszegény életmód 73
A fogamzásgátló tabletta 74
A pszichikai (mentalis) és/vagy pszchoszociális stressz lehetséges szerepe 74
Az atherosclerosis szövődményeként fellépő ischaemiás szív- és érbetegségek megelőzésének elvei 75
Kiknél és mikor kell a lipidszinteket meghatározni? 75
A lipid profil eredményeinek értékelése 77
Koszurúérbetegségek 80
Epidemiológiai adatok 80
A coronáriakeringés zavarai 80
Ischaemiás szívbetegség 84
Angina pectoris szindróma 84
Akut coronária szindróma 87
A myocardialis infarktus szövődményei 90
Korszerű vizsgáló és terápiás eljárások coronariabetegségben 90
Nem gyógyszeres revascularizáció 91
Gyógyszeres revascularizáció 92
Ideiglenes pacemaker terápia akut myocardiális infarktusban
5. ARTERIOSCLEROSIS II. CEREBROVASCULARIS KÓRKÉPEK 95
Bevezetés 95
Epidemiológiai adatok 96
Az agyi érbetegségek kockázati tényezői 96
Nem befolyásolható kockázati tényezők 97
Befolyásolható kockázati tényezők 97
Az agyi érbetegségek osztályozása 99
Tünetmentes agyi érbetegség 100
Gócos agyi működészavar 100
A tünetek érterület szerinti megoszlása 104
Agyi keringészavarok kivizsgálása és kezelése 106
Kivizsgálás 106
Kezelés 108
6. ARTERIOSCLEROSIS III. PERIFÉRIÁS OBLITERATIV VERŐÉRBETEGSÉGEK 111
Prevalencia 111
Kockázati tényezők 112
Dohányzás 112
Dyslipidaemia 113
Fizikai aktivitás hiánya 113
Haemorheologiai eltérések 113
Hypertonia 113
Diabetes mellitus 114
Az arteriosclerosis obliterans diagnosztikája 114
Anamnesis 114
Fizikális vizsgálat 114
Műszeres vizsgálat 116
Laboratóriumi vizsgálatok 120
Angiográfia 122
Terápia 122
A belgyógyászati terápia 122
Prognózis 126
7. A METABOLIKUS SZINDRÓMA 127
Történeti áttekintés 127
Experimentális vizsgálatok 127
Epidemiológiai vizsgálatok 128
Klinikai megfigyelések 128
A Szindróma pathomechanizmusa 132
Mit lehet tenni a kiemelt egyénekkel 134
Gyógyszeres kezelés 135
Megelőzés 136
Összefoglalás 137
8.1. TÍPUSÚ DIABETES MELLITUS 139
A diabetes mellitus fogalma 139
A diabetes mellitusra jellemző anyagcserezavar vezető tünetei 140
A cukorbetegség diagnosztikus kritériumai 140
Feltételezhetően egészséges egyének diabétesz szűrése 142
A diabetes mellitus szindróma osztályozása 143
1. típusú diabétesz (B-sejt destrukció, amely általában abszolút inzulinhiányhoz vezet) 144
2. típusú diabétesz 146
Egyéb speciális diabétesz típusok 146
Gesztációs diabétesz mellitus (GDM) 147
Az 1. típusú cukorbetegség aetiológiai tényezői és pathogenezise 147
Az örökletes fogékonyság 148
Az 1. típusú diabétesz előfordulási gyakorisága 149
A vírusfertőzés mint lehetséges „elindító" ok 151
A B-sejt károsodás pathogenezise 151
A cukorbetegség szövődményei 153
Akut szövődmények 153
A diabétesz késői szövődményei 158
Az 1. típusú diabetes kezelése 165
Az inzulinkezelés célja 165
9. 2. TÍPUSÚ DIABETES MELLITUS 167
A 2. típusú cukorbetegség pathogenezise 167
Örökletes hajlam („prediabetes szakasz" I. NGT) 167
Az inzulin rezisztencia és a hyperinsulinaemia szakasza (prediabeteses szakasz II. IGT) 167
A cukorbetegség „dekompenzácója", a hypoinsulinaemia és az éhomi hyperglykaemia kialakulása 171
Etiológia, patogenezis, kórismézés, kezelés, szövődmények 173
Felosztás 173
Etiológia 174
Pathogenezis 176
Diagnózis 176
Kezelés 177
A 2. típusú diabetes mellitus krónikus szövődményei 181
A 2. típusú diabetes mellitus akut szövődményei 182
10. DIABETES ÉS TERHESSÉG 183
Élettani összefüggések, gyakoriság 183
Anyai és magzati szövődmények, megelőzésük lehetőségei 183
Prekoncepcionális gondozás 184
Gesztációs diabetes mellitus (GDM) 184
Terhes cukorbetegek intenzív, interdiszciplináris gondozása 186
11. AZ ELHÍZÁS 187
Az elhízás kritériuma, diagnosztikus algoritmusa 191
Az elhízás kritériumai 191
Az elhízás kezelése 194
Kit kell kezelni? 195
A kezelés módja az elhízás mértéke szerint 195
Egyéni diéták 195
5-20 % súlytöbblet 195
20-40 %-os túlsúly (BMI 27-31 között) 196
Morbid elhízás. 100 % feletti túlsúly (BMI >45) 198
12. A GLOMERULUS FILTRÁCIÓ AKUT CSÖKKENÉSÉNEK OKAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI 203
Esetleírás 203
Bevezetés 203
Prerenális AVE 205
Posztrenális AVE 206
Renális AVE 206
A GFR csökkenésében szerepet játszó általános mechanizmusok 207
A toxikus AVE kialakulásának egyes elemei 209
Az akut veseelégtelenség következményei 210
A vizeletürítés változása akut renális veseelégtelenségben 210
Prevenció 212
Terápia 213
Prognózis 215
13. VESEBETEGSÉGTŐL AZ URÉMIÁIG -A VESEBETEGSÉGEK
PROGRESSZIÓJA 217
Esetleírás 217
A betegség jellemzése, stádiumai 217
Adaptációs változások a betegség során 219
Funkcionális adaptáció 219
Strukturális adaptáció 219
A veseelégtelenség progressziójának celluláris mechanizmusai - a progresszív
szöveti fibrózis szerepe 219
A podocyták szerepe a progresszív veseelégtelenség patomechanizmusában 221
Tubulointersticiális fibrózis 221
A krónikus veseelégtelenség során kórossá váló folyamatok 222
A krónikus veseelégtelenség szövődményei, ill. kísérőjelenségei 224
A vese károsodását elősegítő kockázati tényezők 226
Diagnózis, terápia, gondozás 227
A progressziót befolyásoló tényezők 228
A veseelégtelenség szövődményei 229
Vesepótló kezelések 229
14. SÓ ÉS VÍZ HÁZTARTÁS 231
Bevezetés, néhány élettani adat 231
Diagnosztikai meggondolások 232
A dehidrációhoz vezető okok 234
A dehidráció klinikai tünetei 236
Regulációs mechanizmusok dehidrációban 238
A dehidráció kezelése 238
Betegbemutatás 240
15. A SAV-BÁZIS HÁZTARTÁS ZAVARAI 243
Élettani áttekintés 243
A sav-bázis háztartás zavarainak diagnózisa 245
Az anion gap (AG) értelmezése 246
Szérum ozmotikus gap 246
Vizelet anion gap 246
Vizelet ozmotikus gap 247
Emelkedett anion gap-pel járó metabolikus acidózis 248
Normális anion gap-pel járó metabolikus acidózis 251
Metabolikus alkalózis 254
Respirációs acidózis 255
Respirációs alkalózis 256
16. PEPTIKUS FEKÉLYBETEGSÉG 257
A fekélyek elhelyezkedése 257
A peptikus fekély keletkezésének módjai 258
A peptikus fekélybetegség tünetei és szövődményei 264
A peptikus fekélybetegség felismerésének módjai 265
17. A GASTRO-ESOPHAGEALIS REFLUX BETEGSÉG 267
Epidemiológiai és diagnosztikai jellemzők 267
Tranziens sphincter ellazulás 269
A H. pylori infekció szerepe 269
Típusos tünetek 270
Nem típusos, vagy extraoesophagealis tünetek 270
Tünetek analízise, terápiás teszt 270
Endoscopia 271
Röntgenvizsgálat 271
A nyelőcső ambuláns 24 órás pH monitorozása 271
Nyelőcső manometria 272
Nyelőcső szcintigráfia 273
Belgyógyászati kezelés 273
Sebészi kezelés 274
18. KRÓNIKUS MÁJBETEGSÉGEK 277
Laboratóriumi vizsgalatok a koros májfunkciók megítélésére 277
Az etiológiai tényezők és az aktivitási jelek megítélése laboratóriumi vizsgálatokkal 278
A rendszeres alkoholfogyasztás (alkohol-abúzus) tényének felderítése 278
Vírusetiológiájú májbetegségek diagnosztikájában használt paraméterek 280
Az ascites laboratóriumi vizsgálata 283
A spontán bakteriális peritonitisre utaló adatok 283
Az icterusok differenciál diagnosztikája 283
Májbiopszia 283
19. OSTEOPOROSIS 285
Az osteoporosisok felosztása 287
Az osteoporosis kezelésének elvi alapjai 288
Primer prevenció 289
Az osteoporosis gyógyszeres kezelése 290
20. PRAEECLAMPSIA-ECLAMPSIA 295
A preeclampsia pathogenesisének modern szemlélete 295
Praeeclampsia-eclampsia klinikai jellemzői 296
21. VÁLOGATOTT KÉRDÉSEK A KLINIKAI ALLERGOLÓGIÁBÓL 301
A diagnózis felállításának- koncepciója 304
A terápia koncepciója 307
22. ASTHMA BRONCHIALE 311
Definíció 311
Etiológia, patogenezis és patomechanizmus 311
Patológia 314
Epidemiológia 315
Klinikai jellemzők 315
Kiváltó tényezők 316
Diagnosztika 317
Differenciáldiagnózis 320
A betegség osztályozása 322
Az asthma súlyossági fokozatai 323
A betegség lefolyása, prognózisa 323
Terápia, gondozás 324
Az asthma súlyossági foka szerinti farmakoterápia 327
23. PANCREAS BETEGSÉGEK 331
A pancreas szekréció szabályozása 331
A pancreas szekréció intracellularis szabályozása 331
A pancreas szekréció neuro-humorális szabályozása 331
A pancreas szekréció fázisai 332
Alapszekréció 332
Inderdigesztív pancreas szekréció 332
Postprandiális pancreas szekréció 333
Laboratóriumi diagnosztika 333
Pancreas enzimek vérszintje 333
A gyulladásos reakció markerei 334
Biliaris pancreatitis markerei 334
A pancreas exokrin funkciójának vizsgálata 334
Pancreas-funkciós vizsgálatok összehasonlító értékelése 335
Képalkotó eljárások 335
Jellegzetes kórképek 335
Akut pancreatitis 335
Krónikus pancreatitis 340
Pancreas rák 343
24. SZÍVELÉGTELENSÉG 345
Epidemiológiai adatok 345
A szívelégtelenség szemlélete 345
A szív mechanikus működését meghatározó tényezők 348
Előterhelés („preload") 348
Utóterhelés („afterload") 350
Kontraktilitás (inotropia) - Relaxációs készség (lusitropia) 351
A szívelégtelenség kóroktana 353
Nyomásterhelés 354
Térfogatterhelés 354
Egyéb faktorok 355
Kompenzációs mechanizmusok szívelégtelenségben 355
Frank-Starling mechanizmus 356
Renin-angiotenzin-aldosteron rendszer 356
A szimpatikus idegrendszer aktivációja 357
Szívizom-hypertrophia 357
Megnövekedett arteriovenosus oxigénextrakció 358
A szívelégtelenség kezelése 358
A szívelégtelenség nem gyógyszeres kezelése 358
A szívelégtelenség gyógyszeres kezelése 359
A diastolés diszfunkcióból adódó szívelégtelenség kezelése 364
25. VÉRKERINGÉSI SOKK ÉS A MULTIPLE ORGAN FAELURE (MOF) 365
Bevezetés és a sokk definíciója 365
A vérkeringési sokk kóroktana 366
Az immunrendszer reakciói 371
A vérkeringési sokk és a szepszis közös végső fázisa 374
A vérkeringési sokk klinikuma 378
A hipovolémiás sokk 378
26. ÚJ FERTŐZŐ BETEGSÉGEK 385
Az infektológia évszázada 385
Új kórokozók 386
Néhány újabban felismert, világszerte elterjedt fertőző betegség illetve kórokozó 386
Az új kórokozók felbukkanását elősegítő tényezők 391
Súlyos akut légzőszervi tünetegyüttes (Severe acute respiratory syndrome: SARS) 393
27. SZENVEDÉLYBETEGSÉGEK I. ALKOHOL 397
Az alkoholos italok hatása az emberi szervezetre 397
Az alkohol felszívódása, metabolizmusa 398
Nutricionális tényezők 399
Az alkoholizmus epidemiológiája 399
Az alkohol intoxikáció hatásai az emberi szervezetre 401
28. SZENVEDÉLYBETEGSÉGEK II. A DOHÁNYZÁS 407
A nikotin neuroendokrin hatásai 407
A dohányfüst összetétele 409
A dohányzás és a légúti betegségek 410
A dohányzás carcinogen hatása 412
A dohányzás és atherosclerosis 413
A dohányzás és a vérlipidek 415
A dohányzás, a Parkinson- és az Alzheimer-kór kapcsolata 415
A dohányzás és a gastrointestinalis rendszer 416
A dohányzás és a fizikai aktivitás 417
Ajánlás 417
29. SZENVEDÉLYBETEGSÉGEK III. A KÁBÍTÓSZERABUZUS KÓRÉLETTANA 419
A kábítószerek hatása az emberi szervezetre 420
Addikció 420
Epidemiológia 421
Hatásmechanizmus 422
Kemény és lágy drogok 423
Jogi szabályozás, nemzetközi egyezmények 423
Kábítószerek: klinikum és terápiás alapelvek 425
Mákalkaloidok. Természetes, félszintetikus és szintetikus opiátok 425
Centrális depresszánsok 423
Centrális stimulánsok 438
Koffein 434
Cannabinoidok (Marihuana, hasis, „fu") 433
Hallucinogének (pszichedelikumok, pszichotomimetikumok) 437
Ipari oldószerek. Illékony szubsztanciák, gázok 439
Egyéb szerek. Gyógyszerek, mint kábítószerek 439
TÁRGYMUTATÓ 441

Témakörök