Előszó
Az AEE Magyar Tagozata és az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület 1999 júniusában " Energiahatékonyság, energiapiac és környezetvédelem az ezredfordulón" címmel Egerben, majd két évvel később " Energiahatékonyság, energiapiac és környezetvédelem az új évezred kezdetén" címmel Sopronban rendezett nemzetközi konferenciát. A konferencián részt vevő, különböző gazdasági környezetben dolgozó szakemberek, törvényalkotók, termelők, szolgáltatók valamint fogyasztók képviselői hasznosnak találták, hogy a konferenciák lehetőséget nyújtottak a tapasztalatcserére, az energiagazdálkodás hatékonyságát növelő és a környezetvédelmet szolgáló termékek bemutatására ill. megismerésére. Ez ösztönzött minket arra, hogy két év elteltével a témában ismét konferenciát rendezzünk. Most, a konferenciának a „Klímaváltozás - Energiatudatosság - Energiahatékonyság" címet aduik. Hangsúlyozni akartuk e három fogalom szoros kapcsolatát, azt, hogy a klímaváltozás csökkenthető az energiatudatosság és az energiahatékonyság növelésével.
A korábbi konferenciáinkhoz hasonlóan most is felhívjuk a figyelmet arra, hogy kényelmünk növelése érdekében folyamatosan megzavarjuk a természeti környezetben kialakult egyensúlyt. Ez a zavaró hatás a XX. században már olyan méreteket öltött, hogy a klímaváltozást, a természeti és épített környezet harmonikus egyensúlyának felborulását eredményezheti. Emiatt különösen indokolt az az összefogás, amely a környezet védelme érdekében nemzetközi egyezmények és szerződések megkötésében, környezetvédelmi kutatások támogatásában, konferenciák szervezésében nyilvánul meg.
A környezetvédelem országhatárokon túlnyúló feladatainak megoldásában kiemelt figyelmet kap az energiagazdálkodás. Az energiatermelés, -átalakítás, -szállítás és -felhasználás amellett, hogy nélkülözhetetlen eleme életünknek, környezetünk szennyezésének is jelentős forrása. Az energiafelhasználás hatékonyságának növelése ezért egyrészt környezetvédelmi feladat, másrészt gazdasági érdek. Környezetvédelmi feladat, mert a hatékonyság növelése által megtakarítható energiát nem kell környezetünk rovására megtermelni. Gazdasági érdek pedig azért, mert a megtakarítható energia értékével csökkenthető a termékek előállításának, ill. a hőkomfort biztosításának költsége.
A hatékony és környezetkímélő energiagazdálkodás egy másik megközelítésben szemlélet; a gazdasági kultúra, a műszaki-, természet-, környezet- és közgazdaságtudományi ismeretek, valamint a rendelkezésre álló anyagi források kérdése.
Napjaink egyik legfontosabb feladata, hogy felhívjuk a társadalom minden csoportjának figyelmét az energiamegtakarítás és a környezet védelmének fontosságára. A tudatformálás mellett a motiváció és az érdekeltség megteremtése a gazdaságpolitika alakítóinak és a törvényalkotóknak a feladata, a megfelelő gazdasági és jogi környezet kialakításával. Az alapvető műszaki-, természet-, környezet- és közgazdaságtudományi ismeretek elsajátítása mindenki számára fontos, de az energiagazdálkodással foglalkozó szakemberek számára nélkülözhetetlen.
A meglévő rendszerek korszerűsítését ill. új rendszerek létesítését korlátozhatják a rendelkezésre álló anyagi források. Saját forrás híján - ennek kiküszöbölésére - szerte a világban egyre gyakoribbá vállik az energiarendszerek haszonrészesedés alapján történő korszerűsítése, a szerződéses alapon történő energiaszolgáltatás. Élni kell e lehetőséggel!
A konferenciánk jelen kötetbe foglalt dolgozatai bemutatják azon törekvéseket, melyeket a világ különböző országaiban napjainkban, az új évezred kezdetén tesznek az energiahatékonyság, ezzel összefüggésben a környezet védelme érdekében. Bízunk abban, hogy a dolgozatokban közzétett ötletek, tapasztalatok és javaslatok hozzájárulnak ismereteink bővítéséhez és segítik mindennapi munkánkat.
Budapest, 2003. május
Vissza