Előszó
Minden helyiséget szükséges szellőztetni, de nem igényel minden egyes épület klímaberendezést. Minél könnyebb szerkezetű az épület, annál inkább növekedik a légtechnikai berendezés beruházási összege.
Könnyűszerkezetek alkalmazásával együtt Jár a nagynyomású szellőző- és klímaberendezések beépítése. Szellőző berendezést kell alkalmazni, ha a helyiségek természetes szellőztetése nem elegendő, vagy az megvalósíthatatlan.
Természetes szellőzés létre jön az ablakszerkezetek résein, a falak légáteresztő képessége folytán is. Ez a szellőzési mód azonban csak alárendelt esetekben alkalmazható. A szellőző vagy klímaberendezés beépítésének szükségességét három tényező határozza meg:
1. Az építési mód:
- könnyűszerkezet,
- függönyfalas homlokzat,
- fix ablak,
- nagy traktus mélység.
2. Helyi adottságok:
- fekvés, külső por, zaj, szag, szél,
- erős napsugárzás, hőbehatások.
3. Rendeltetés, felhasználás:
- hőforrások,
- szag, vagy porképződés a helyiségben,
- nagy friss levegő igény a benttartózkodó személyek miatt.
A berendezés évi költsége az üzemeltetéshez szükséges energia szükségletből, amortizációból, felügyeleti javítási költségekből tevődik össze. Ha összefüggést keresünk az évi költség és a munkahelyi költségek között, akkor az eredmény: a berendezés a munkahely költségének 1,8 %-át teszi ki. Megállapítható tehát, hogy kb. 2 % teljesítmény növelés a berendezést amortizálja.
Szellőző- vagy klímaberendezés alkalmazása nem komfort ügy, hanem kényszerítő szükséglet a produktivitás növeléséhez és a munkahelyen való higiénikus körülmények közötti tartózkodáshoz.
Vissza