Munkapszichológia II.

Tartalom

Előszó 17
1. Bevezetés: a munkapszichológia tárgya, feladata és története 23
1.1. A munkalélektan - pszichológia 25
1.2. A munkalélektan a pszichológia rendszerében 27
1.3. A munkalélektan a munkatudományok rendszerében 29
1.4. A munkapszichológia feladatainak meghatározója: a társadalmi
és technikai fejlődés 30
1.5. A munkapszichológia célja 32
1.6. A munkapszichológia feladatai 34
1.7. A munkapszichológiai tevékenység helye - az üzem (Munkapszichológia - üzemi pszichológia) 37
1.8. Az üzem mint rendszer 39
1.9. A rendszer tanulmányozásának fontos eszköze - a modell 42
1.10. A munkapszichológiai tevékenység megindítója - az üzemi
probléma 44
1.11. A munkapszichológiai tevékenység és a kutatás 47
1.12. Kik a munkapszichológusok? 49
1.13. Milyenek legyenek a munkapszichológusok? 50
1.14. A munkapszichológia alapfogalmai 52
1.15. A munkapszichológia története 53
1.15.1. Előzmények I. Tudományos munkaszervezés (Taylor 1854-1915) 55
1.15.2. Előzmények II. A vezetés tudományos megalapozása (Fayol
1841-1925) 57
1.15.3. Kezdetek (1879-1915) 58
1.15.4. Pszichotechnika (1915-1930) 59
1.15.5. Humán relations (1930-1950) 61
1.15.6. Ergonómia (1943-) 66
1.15.7. A magyar munkapszichológia története 70
2. A munkapszichológia módszerei 75
2.1. Témaválasztás. A probléma megfogalmazása 80
2.1.1. A kutatási téma megválasztása - a kutatás eredményességének
kulcsa só
21.2. A kutatási probléma megfogalmazása; a kutatási javaslat kidolgozása és elfogadása 83
2.2. A hipotézisek felállítása 87
2.3. Adatforrások, adatgyűjtési módszerek 88
2.3.1. A dokumentumok elemzése 88
2.3.2. Az irodalom tanulmányozása 90
2.3.3. A megfigyelés 92
2.3.3.1. Strukturálatlan megfigyelés 93
2.3.3.2. Strukturált megfigyelés 96
2.3.4. Kérdezés 104
2.3.4.1. A kérdőív 105
2.3.4.2. Az interjú 107
2.3.5. A kísérlet 113
2.3.5.1. A laboratóriumi kísérlet 115
2.3.5.2. A természetes kísérlet 115
2.3.6. Modellek szimuláció 117
2.3.7. A matematikai módszerek alkalmazása a munkalélektanban 119
2.3.8. Orvosi és fiziológiai módszerek a munkalélektanban 130
2.3.8.1. Munkalélektan és az üzemi egészségügyi szolgálat 130
2.3.8.2. Munkalélektan és foglalkozási élettan 132
2.3.8.2.1. A vérkeringési rendszer vizsgálata 132
2.3.8.2.2. A légzőrendszer vizsgálata 146
2.3.8.2.3. Kiválasztás 146
2.3.8.2.4. Az izomrendszer vizsgálata 148
2.3.9. Tesztek 151
2.3.9.1. Mit nevezünk tesztnek 154
2.3.9.2. A pszichológiai tesztek fajtái 156
2.3.9.3. Példák a munkapszichológiai gyakorlatban használatos tesztekre 158
2.3.9.3.1. Intelligenciatesztek 158
2.3.9.3.2. Személyiségtesztek 166
2.3.9.3.3. Érdeklődés-és motivációs tesztek 174
2.3.9.3.4. Speciális képességeket vizsgáló tesztek 184
2.3.9.3.5. Tevékenységtesztek 189
2.3.10. Műszerek 189
2.3.10.1. A munkapszichológiai műszerek jellegzetességei 193
2.3.10.2. A munkapszichológiai műszerek fajtái 1 194
2.3.10.2.1. A reakcióidő-mérés 195
2.3.10.2.1.1. A reakcióidő fogalma 195
2.3.10.2.1.2. A reakcióidőre hatással levő tényezők 200
2.3.10.2.1.3. A reakcióidő-mérő készülékek 200
2.3.10.2.1.4. A reakcióidő-mérés jelentősége 203
2.3.10.2.2. Flicker-fúzió vizsgálat 203
2.3.10.2.2.1. A flicker-fúzió fogalma 203
2.3.10.2.2.2. A fúziós frekvenciára hatással levő tényezők 203
2.3.10.2.2.3. A fúziós frekvencia mérésére alkalmas eszközök 204
2.3.10.2.3. A látótér 207
2.3.10.2.4. Mélységlátás-vizsgáló készülék 207
2.3.10.2.5. Ortho-Rater: a látás üzemi célokra történő vizsgálatának univerzális műszere 207
2.3.10.2.6. A dolgozók hallásvizsgálata (Audiometria) 208
2.3.10.2.7. Tachisztoszkóp - a figyelem terjedelmének vizsgálata 211
2.3.10.2.8. A figyelem megosztásának vizsgálata 213
2.3.10.2.9. A vegetatív tremor 214
2.3.10.2.9.1. A vegetatívtremor-jelenség fogalma 214
2.3.10.2.9.2. A tremorjelenség műszeres vizsgálata 215
2.3.10.2.10. Munkamodellek 217
2.3.10.2.11. Elektroenkefalográf (EEG) 217
2.3.10.2.12. Komplex diagnosztikai táska 219
2.4. Az adatgyűjtés és az adatok feldolgozásának, kiértékelésének
megtervezése 220
2.5. Az adatok felvétele 221
2.6. Az adatok kiértékelése 222
2.6.1. Adatfajták 222
2.6.2. Leíró statisztika 224
2.6.2.1. Az adatok csoportosítása >: 224
2.6.2.2. A középérték mérőszámai 227
2.6.2.3. A szóródás mérőszámai 227
2.6.2.4. A változók közötti kapcsolat mérése 229
2.6.3. Matematikai statisztika 231
2.6.4. A kiértékelés gyakorlati végrehajtása 236
2.7. Az eredmények értelmezése, általánosítása, hasznosítása 238
3. Az üzemi szervezet elemzése és fejlesztése (Szervezetpszichológia) 243
3.1. Az üzemi szervezet elemzésének és fejlesztésének célja 245
3.2. Az üzem mint szervezet - néhány alapfogalom 247
3.3. A szervezetek vizsgálatának módszerei 250
3.3.1. Esettanulmány 251
3.3.2. A szervezeti séma grafikus ábrázolása 251
3.3.3. Szociometria 251
3.3.4. Pozícióelemzés 253
3.3.5. Az önálló döntések mértékének vizsgálata 253
3.3.6. A kommunikáció elemzése 253
3.3.7. Összehasonlító elemzés 255
3.3.8. Laboratóriumi vizsgálatok 255
3.3.9. Operációkutatás 257
3.3.10. Vállalati játékok 257
3.3.11. Matematikai szimuláció 258
3.4. Az üzemi szervezetek elmélete 259
3.4.1. V A bürokratikus modell 259
3.4.2. A szervezet klasszikus alapelvei 261
3.4.3. A „neoklasszikus" elmélet 262
3.4.3.1. Centralizáció és decentralizáció 262
3.4.3.2. Lapos és magas struktúrák 265
3.4.3.3. A részlegek kialakítása 267
3.4.3.4. A „vonalbeli" és a „törzskari" részlegek elrendezése 268
3.4.4. A modern szervezetelmélet 269
3.5. Kommunikáció az üzemben 274
3.5.1. A kommunikáció fogalma 276
3.5.2. Alapvető pszichológiai tényezők a kommunikáció terén (A
kommunikáció személyiségpszichológiai megközelítése) 277
3.5.2.1. Kétirányú kommunikáció 277
3.5.2.2. A kommunikáció megindítása 279
3.5.2.3. Érdeklődés és motiváció 279
3.5.2.4. Az értelmezés problémája 280
3.5.2.5. A szervezet pszichikus struktúráit védő mechanizmusok 281
3.5.2.6. A hírforrások hitele 283
3.5.3. A kommunikáció szervezetelméleti megközelítése 284
3.5.3.1. Az emberek közti személyes kapcsolatok ápolása 286
3.5.3.2. A felülről lefelé irányuló kommunikáció rendszere 288
3.5.3.3. A vízszintes irányú kommunikáció rendszere 290
3.5.3.4. A felfelé irányuló kommunikáció rendszere 291
3.6. A szervezetfejlesztés stratégiája 293
3.6.1. Mi a szervezetfejlesztés? 293
3.6.2. Szervezetfejlesztési eljárások 296
3.6.3. A szervezetfejlesztés lehetőségei 300
4. A munkatevékenység elemzése 303
4.1. A munkafolyamat-elemzés célja 305
4.2. Ki végezze a munkafolyamat-elemzést? 311
4.3. Emberi tényezők a munkafolyamat-elemzésben 312
4.3.1. A vezető szerepe 312
4.3.2. A beosztottak szerepe 313
4.4. A munkafolyamat-elemzés szakaszai 313
4.4.1. A probléma meghatározása, a vizsgálandó munka kiválasztása 314
4.4.2. Az adatok összegyűjtésének módszerei 315
4.4.2.1. Munkafolyamat-elemző műszerek 315
4.4.2.2. Egy adott munkatevékenység jellegzetességeinek grafikus
ábrázolása 319
4.4.2.3. Az üzem telepítésével kapcsolatos adatok ábrázolási módjai 327
4.4.2.3.1. A munkadarabok útjának rajza 327
4.4.2.3.2. Modellek alkalmazása 329
4.4.2.4. A munkások mozgása a műhelyben 331
4.4.2.5. A fényképezés és a film 333
4.4.2.5.1. Fototechnikai módszerek 333
4.4.2.5.2. Filmtechnikai eljárások 336
4.4.2.5.3. A foto- és filmtechnikai módszerek felhasználása a hazai
munkapszichológiában 327
4.4.2.6. Mozdulatelemzéses munkatanulmányozás és munkakialakítás
(3M-módszer) 339
4.4.2.6.1. Az elemi időállandós módszerek kialakulása és elterjedése 339
4.4.2.6.2. A 3M-módszer hatása a dolgozókra 342
5. Pályalélektan. Pályaválasztási tanácsadás és alkalmasságvizsgálat 345
5.1. Pályaválasztási tanácsadás 348
5.2. Alkalmasságvizsgálatok 358
5.2.1. Az alkalmasságvizsgálatok célja és hasznossága 358
5.2.2. Az alkalmasságvizsgálatok modellje 365
5.2.2.1. Az „előrejelző érvényesség" (prediktív validitás) modellje 362
5.2.2.2. Az „egyidejű érvényesség" (konkurrens validitás) modellje 371
5.2.3. Egy példa alkalmasságvizsgálati rendszer kidolgozására: a JOY
TLF-4 típusú mélykanalas önjáró szállító- és rakodógép-kezelői
munkakörének alkalmasságvizsgálati rendszere 371
5.2.3.1. A munkafolyamat elemzése (pszichológiai foglalkozási profil) 372
5.2.3.1.1. A foglalkozási profil elkészítéséhez felhasznált módszerek 372
5.2.3.1.2. A munkatevékenység vázlatos jellemzése 372
5.2.3.1.3. A kezelő adottságai és képességei iránti pszichológiai és fiziológiai követelmények 372
5.2.3.1.3.1. Fizikumra irányuló követelmények 372
5.2.3.1.3.2. Érzékszervek iránti követelmények 373
5.2.3.1.3.3. Mozgásosság iránti követelmények 373
5.2.3.1.3.4. Értelmi képességek iránti követelmények 374
5.2.3.1.3.5. Személyiség iránti követelmények 374
5.2.3.2. Hipotézisek és vizsgálati módszerek 374
5.2.3.2.1. Fizikumra irányuló követelmények 374
5.2.3.2.2. Érzékszervek iránti követelmények 374
5.2.3.2.3. Mozgásosság iránti követelmények 375
5.2.3.2.4. Értelmi képességek iránti követelmények 376
5.2.3.2.5. Személyiség iránti követelmények 376
5.2.3.2.6. Egyéb adatforrások 376
5.2.3.3. Az adatok kiértékelése 377
5.2.3.4. A JOY-kezelők kiválasztására javasolt alkalmasságvizsgálati
rendszer 377
5.2.3.5. A kiválasztási módszer hasznossága 379
6. Beilleszkedés a munkahelyi szervezetbe. Belépők-kilépők: fluktuáció 381
6.1. Az új dolgozók beilleszkedése 384
6.1.1. A munkahelyi beilleszkedés jelentősége 384
6.1.2. Mit értünk „beilleszkedésben? 386
6.1.3. A beilleszkedést befolyásoló tényezők 387
6.1.3.1. A hivatalos szervezet jellege 387
6.1.3.2. Az informális szervezet jellege 387
6.1.3.3. Az új dolgozó felkészültsége a társas együttlétből fakadó nehézségekre 389
6.1.3.4. A dolgozó megfelelő képzettsége 389
6.1.3.5. A tárgyi környezet 389
6.1.3.6. A munkarend és munkaszervezés 390
6.1.3.7. A közvetlen vezető magatartása 390
6.1.4. A pályakezdő fiatalok beilleszkedése 392
6.1.4.1. A fiatalok munkahelyi beilleszkedésének nehézségei 392
6.1.4.2. Fiatalok különböző rétegeinek sajátos beilleszkedési problémái 394
6.1.4.2.1. Általános iskolát végzett fiatalok 394
6.1.4.2.2. Fiatal szakmunkások munkába való beilleszkedése 394
6.1.4.2.3. Érettségizett fiatalok 395
6.1.4.2.4. Beilleszkedési program fiatal diplomások számára 399
6.1.4.3. A munkapszichológusok tennivalói a fiatalok beilleszkedésének
elősegítésére 401
6.1.5. A dolgozók munkába való bevezetésének gyakorlata Magyarországon 402
6.2. A kilépő dolgozók vizsgálata 403
6.3. Munkaerő-fluktuáció, munkaerő-mobilitás 406
6.3.1. Fogalmi tisztázás 406
6.3.1.1. Mit nevezünk fluktuációnak? 406
6.3.1.2. Mit nevezünk mobilitásnak? 409
6.3.2. A fluktuáció hatásai 410
6.3.3. A munkaerő-mobilitás társadalmi funkciói. A dolgozók szakmai karrierje (életpályája) 411
6.3.4. A fluktuáció okai 412
6.3.4.1. A gazdálkodás konkrét rendszeréből fakadó okok 412
6.3.4.2. Üzemi, munkahelyi szintű vizsgálatok 413
6.3.4.3. A fluktuáció egyéni indíttatású okai 415
6.3.5. Fluktuációvizsgálatok Magyarországon 419
6.3.6. Stabilitás - a munkaerő-vándorlás csökkentése 424
7. Képzés és továbbképzés az üzemben 427
7.1. A dolgozók képzésének jelentősége 429
7.2. A képzési szükségletek felmérése 434
A képzési program kidolgozása 437
7.4. A tanulást elősegítő és gátló pszichológiai tényezők 440
7.4.1. A tanulók fizikai környezete 440
7.4.2. Tanulási görbék 442
7.4.3. Az eredmény ismerete (feedback, azaz visszacsatolás, visszajelzés) 445
7.4.4. A megtanulandó anyag szétosztása vagy koncentrálása 447
7.4.5. Transzfer 448
7.4.6. Részenként vagy egészben való tanulás 449
7.5. A felnőttek képzésének sajátos pszichológiai problémái 450
7.6. Az üzemi képzés és továbbképzés különböző formái 454
7.6.1. A munka melletti iskolai oktatás 454
7.6.2. Betanítás 457
7.6.2.1. A munkahelyen történő betanítás 458
7.6.2.2. Betanítás a munkahelyen kívül 461
7.6.3. Vezetőképzés 463
7.6.4. Munkavédelmi oktatás 464
7.7. Az üzemi képzés és továbbképzés módszerei és eszközei 465
7.7.1. Brainstorming (ötletzápor, ötletroham) 466
7.7.2. Esettanulmány (esetmódszer; case study) 467
7.7.3. Vállalati játékok (stratégiai játék) 469
7.7.4. Kerekasztal-konferencia 470
7.7.5. Hangjáték 471
7.7.6. „Blickfang"-módszer 471
7.7.7. T-csoport (Training group, magatartás-értelmező gyakorlatok) 472
7.7.8. Programozott oktatás 472
7.7.9. Az oktatás technikai segédeszközei (audiovizuális eszközök) 474
7.8. Az üzemi képzés hatásvizsgálata 475
8. Üzemi szociálpszichológia 497
8.1. Az üzem informális (nem hivatalos) szervezete 501
8.1.1. Az informális kommunikáció 502
8.1.2. A társadalmi státus az üzemben 503
8.1.3. Szubjektív tekintély, informális hatalom 503
8.2. A munkacsoport 504
8.2.1. A munkacsoport nagysága 506
8.2.2. A munkacsoport kialakítása 507
8.2.3. A munkahely szociális klímája 510
8.2.4. Csoportnorma és csoportmorál 513
8.3. A munkatevékenység motivációja 515
8.3.1. A motiváció fogalma 515
8.3.2. A dolgozók motiválásának főbb formái 517
8.3.3. A különféle motivációs tényezők szerepe 522
8.3.4. A motiváció hatása 525
8.3.5. A motiváció mérése 525
8.4. Attitűd 528
8.4.1. Mit nevezünk attitűdnek? 529
8.4.2. Hogyan mérjük az attitűdöt? 534
8.4.2.1. A kognitív komponens mérése 534
8.4.2.2. Az érzelmi komponens mérése 535
8.4.2.3. A viselkedési komponens mérése 538
8.4.3. Attitűdvizsgálatok a munkapszichológiai gyakorlatban 539
8.4.4. Az attitűd befolyásolása 542
8.5. A munkával való megelégedettség 542
8.5.1. A munkával való megelégedettség modelljei 543
8.5.2. A munkával való elégedettség vizsgálati módszerei 547
8.5.3. A munkával való megelégedettséget befolyásoló tényezők 548
8.5.3.1. A munkával való megelégedettséget befolyásoló környezeti tényezők 549
8.5.3.2. A munkával való megelégedettséget befolyásoló tényezők - a
dolgozó saját tulajdonságai 550
8.5.4. A munkával való elégedetlenség és következményei 551
8.6. Összefoglalás 554
9. A fizikai munkakörnyezet helyes kialakítása 557
9.1. A fizikai munkakörnyezet helyes kialakításának jelentősége 559
9.2. Vizuális környezet 564
9.2.1. Fénytani alapfogalmak 564
9.2.2. A látással kapcsolatos néhány alapfogalom 570
9.2.2.1. Az alaklátás 571
9.2.2.1.1. A kontúr, „figura" és „háttér" észlelése 571
9.2.2.1.2. Az alaklátás fizikai és fiziológiai tényezői 572
9.2.2.1.2.1. Az adaptáció hatása 572
9.2.2.1.2.2. Látásélesség 574
9.2.2.1.2.3. Fénytörési rendellenességek 578
9.2.2.1.3. Az alaklátás pontosságát befolyásoló pszichológiai tényezők 580
9.2.2.1.3.1. A „jó alak" érzékelése 580
9.2.2.1.3.2. Az érzéki csalódások 585
9.2.2.1.3.3. Az észlelési idő 589
9.2.2.2. A térlátás 590
9.2.3. A munkahelyi világítás kialakítása 592
9.2.3.1. A megvilágítás fő fajtái 593
9.2.3.2. A munkahelyi megvilágítás tényezői 594
9.2.3.2.1. A fény eloszlása 595
9.2.3.2.2. A megvilágítás erőssége 599
9.2.3.2.3. A fényforrások és a munkahelyen levő felületek minősége
és színe 604
9.2.3.2.4. A szemlélt tárgyak és részleteik fényességi kontrasztja 607
9.2.4. A színek szerepe 608
9.2.4.1. Színérzékelés 608
9.2.4.1.1. A színérzékelés néhány alapfogalma 608
9.2.4.1.2. A színek érzelmi hatása 609
9.2.4.1.3. Színemlékezet (színelnevezések) 610
9.2.4.1.4. Kontraszt 611
9.2.4.1.5. Színes megvilágítás, színkonstancia 611
9.2.4.1.6. A színlátás rendellenességei 612
9.2.4.2. A színek felhasználása a munkahely megfelelő kialakításában 613
9.2.4.2.1. Normalizált színhasználat 613
9.2.4.2.2. A munkatermek és berendezések színdinamikai kialakítása 614
9.3. Akusztikai környezet 618
9.3.1. Hangtani alapfogalmak 620
9.3.1.1. A hang mint fizikai fogalom (A hangjelenség) 620
9.3.1.2. A zaj mérése 626
9.3.2. Az akusztikai környezet hatása a dolgozókra 628
9.3.2.1. A zaj hatása a dolgozók szervezetére és teljesítményére 629
9.3.2.2. Az üzemi zene hatása 634
9.3.3. A zajártalom elleni védekezés 634
9.4. A rezgések 638
9.4.1. A rezgések fizikai tulajdonságai 639
9.4.2. A rezgések hatása a dolgozókra 643
9.4.2.1. Vibrációs érzékenység 643
9.4.2.2. A rezgések hatását befolyásoló tényezők 644
9.4.2.3. A rezgések különféle hatásai 647
9.4.3. A rezgések elleni védekezés 647
9.5. Klímaviszonyok 652
9.5.1. A munkahelyi klímát meghatározó tényezők 653
9.5.2. A munkahelyi klíma fiziológiai hatásai 659
9.5.2.1. Az emberi test hőmérséklet-szabályozása 659
9.5.2.2. Az emberi szervezet és a környezete közötti hőmennyiségcsere 661
9.5.2.3. A nem megfelelő klímakörülmények fiziológiai és pszichológiai
hatásai 662
9.5.4. Hőmunka 666
9.5.5. Klímakialakítás - az üzemi klíma káros hatásai elleni védekezés 669
9.6. A légszennyeződés problémája 670
9.7. Meteorológiai tényezők 673
9.7.1. A dolgozókra ható meteorológiai tényezők 674
9.7.2. A meteorológiai tényezők hatása a dolgozókra 675
9.8. Az üzem és környezete 680
10. Fáradtság 683
10.1. Mit nevezünk fáradtságnak? 685
10.1.1. Definíció 685
10.1.2. Objektív elfáradás és szubjektív fáradtságérzés 685
10.1.3. Terhelés és igénybevétel 686
10.1.4. A fáradtság vizsgálatok célja, a megoldás lehetőségei 689
10.1.5. A terhelés és az igénybevétel fajtái 689
10.2. A fáradtsághoz hasonló jelenségek: monotónia, éberségi szint,
telítődés 690
10.2.1. A monotónia 690
10.2.2. Az éberségi szint csökkenése 692
10.2.3. Telítődés 693
10.2.3.1. A telítődés fogalma 693
10.2.3.2. A telítődést kísérő jelenségek 694
10.2.3.3. Telítődés és motiváció 694
10.2.3.4. A monotónia és a telítődés kapcsolata 695
10.2.3.5. A pszichológiai elfáradás és a telítődés viszonya 695
10.2.3.6. A telítődés megelőzését szolgáló lehetőségek 695
10.3. A fizikai munka okozta fáradtság 696
10.3.1. A szervezet anyag- és energiaforgalma. A megterhelés 696
10.3.1.1. Alapanyagcsere 698
10.3.1.2. Munkaanyagcsere 700
10.3.1.3. Napi energiaforgalom 700
10.3.1.4. Az energiaforgalom határai 701
10.3.1.5. Súlynormák 704
10.3.1.6. Női munka 705
10.3.1.7. Az idősebb dolgozók munkaképessége 706
10.3.1.8. Az energiafelhasználás becslése 707
10.3.1.9. Pihenési pótlék 710
10.3.1.10. Hőterhelés 710
10.3.1.11. A statikus megterhelésről 711
10.3.2. A szervezet igénybevétele 712
10.3.3. A fizikai munkák jelentősége napjainkban 717
10.4. A szellemi munka okozta fáradtság 717
10.4.1. A pszichikus igénybevétel vizsgálatának módszerei 718
10.4.1.1. Teljesítménymérés 719
10.4.1.2. A fiziológiai paraméterek vizsgálata 720
10.4.1.3. A fáradtság pszichológiai szimptómáinak vizsgálata 721
10.4.1.3.1. Vizsgálatok a szenzoros szférában 721
10.4.1.3.2. Vizsgálatok a motoros szférában 723
10.4.1.3.3. A fáradtságérzés, a vizsgálati személyek szubjektív beszámolóinak értékelése 726
10.4.2. Példa a dolgozók elfáradásának vizsgálatára 726
10.5. A munka- és pihenési rendszer 729
10.5.1. Több műszakos munka és az emberi szervezet munkaképességének alakulása a nap 24 órájában 730
10.5.2. Munkaközi szünetek 735
10.5.2.1. A szünetek összhosszúsága (a munkaidő-pihenési idő arány) 737
10.5.2.2. Kevés hosszú szünet vagy több rövid rövid? 737
10.5.2.3. Mikor legyen szünet? 737
10.5.2.4. Mivel töltsék el a dolgozik a munkaközi szünetet? (Üzemi
torna) 740
10.5.3. A munkaidő hosszúsága 741
10.6. A fáradtság vizsgálatok szükségessége és lehetősége 742
11. Az üzemi baleset 743
11.1. Mit nevezünk balesetnek? 746
11.2. A balesetek vizsgálatának módszerei 747
11.2.1. A balesetek statisztikai vizsgálata 747
11.2.2. A balesetek intenzív vizsgálata 750
11.3. A balesetek okaival kapcsolatos elméletek és vizsgálati eredmények 751
11.3.1. A baleset oka: a balesetet szenvedett dolgozó (baleseti hajlam) 751
11.3.2. A baleset oka: a dolgozó környezete 756
11.4. Munkavédelmi propaganda és oktatás 759
11.5. Rehabilitáció 761
Hogyan tovább? (Utószó helyett) 763
Irodalom 773

Témakörök